Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)
1919-04-01 / 77. szám
52 Kedd PESTI NAPLÓ 1914 április 1. rendeleteket kibocsátani, valamint a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezéseit, rendeleteit és parancsait önkényesen megváltoztatni vagy azokhoz kiegészítő rendelkezéseket vagyis bővítéseket hozzáfűzni.» Tilos a már meglevő néptörvényekkel ellenkező rendelkezés, például kisüzemek szocializálása, az üzletekben lévő áruk önkényes birtokbavétele, lakások és egyesületek önkényes elfoglalása, élelmiszerrekvirálás, adók és járulékok önkényes kivetése, a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezéseinek a nyilvánosság elől való elrejtése vagy a Forradalmi Kormányzótanács által kiadott törvények és rendeletekhez fűzött önkényes magyarázat, a forradalmi törvényszékek önkényes alakítása és ilyenformán való ítélkezés a vádlott felett, a munkások a belügyi és hadügyi népbiztosok tudtán kívül való felfegyverzése, mert mindezeknek rendszertelen vérehajtása felborítja a forradalmi rendet s az ellenforradalom lehetőségeit nagy mértékben elősegíti. A budapesti már megalakult tanácsos és direktóriumok az összes intézkedéseiket az illetékes népbiztosságokkal egyetértésben végezhetik, csak esetről-esetre ezeknek írásos meghatalmazásával. Olyan esetekben, amikor a tanácsnak és direktóriumnak munkavesztesége van, legfeljebb ezer korona tiszteletdíj adható havonként ideiglenesen. Egyéb nagyobb kiadások dolgában kérjék a belügyi népbiztosság hozzájárulását. Ezen kiadások a lefoglalt pénzből fedezhetők. Az újonnan szervezett karhatalmakhoz felvett elvtársak javadalmazása az eddigi karhatalmi javadalmazásokkal lesznek egyöntetűek. Szigorúan kötelesek ellenben a tanácsok és direktóriumok arra ügyelni, hogy a most már a proletárok birtokában lévő pénzzel semmiféle pazarlás vagy pénzpocsékolás ne történjék, mert ilyen esetben a kormányzótanács a legszigorúbban fog eljárni, mint a proletárság ellenségével. Felhívjuk az összes tanácsokat és direktóriumokat, hogy ahol megalakultak, azonnal jelentsék be a belügyi népbiztossághoz, ezenkívül eddigi működésükről és minden intézkedésükről haladéktalanul tegyenek írásbeli, sürgönyi vagy telefoni jelentést a belügyi népbiztosságnak és addig, amíg a tanácsok alkalmazottainak címét az alkotmány meg nem határozza, addig más címet, mint a tanács vagy direktórium megbízottja felvenni nem szabad. A népbiztosi cím kizárólag a kormányzótanács tagjait illeti meg. Egyben közöljék a direktórium tagjainak nevét és címét Elvárja a kormányzótanács a proletárállam kezdő építőitől, a magyarországi proletároktól, hogy a proletárállam rendjét fegyelemmel megőrzik. Mindazok, akik a kormányzótanács eddigi rendeleteivel szemben vagy ezen rendelet utasításaival szemben cselekednek, a forradalom ellenségei, akikkel szemben a forradalmi proletárság minden kimélet nélkül fog eljárni. A Forradalmi Kormányzótanács Garbal, s. k. elnök, Landler Jenő, s. k. Vágó Béla, s. k. belügyi népbiztosok XXVI. száma rendeleti A birtokrendezés és a termelés biztosítása A földbirtokrendezés keresztülvitelére és a termelés folytonosságának biztosítására a következő szervek létesülnek: I. A községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság. Ez a bizottság a község földmivestanácsa által választott három földmivestagból áll; munkáját irányítja és szakkérdésekben támogatja a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által kiküldött szakember (gazdasági biztos), aki egyszersmind a szükséges tervet s javaslatokat elkészíti, a szükséges jegyzőkönyveket felveszi s amenynyiben határozatokat hozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mindazon intézkedések megtétele, amelyeket a földreformot végrehajtó szervek működéséről szóló utasítás előír. A bizottság mindezen ügyekben szavazás útján hozza meg határozatát. A vármegyei bizottság által ezen községi bizottságba beküldött szakembernek szavazati joga nincs, a határozatot azonban ő foglalja írásba és közérdekből megfelebbezheti. II. Járási birtokrendező és termelést biztosító bizottság. A bizottság a járási földmivestanács által választott három földmivestagból áll, működésének irányítására, az előadói munkakör betöltésére és a folyó ügyek irányítására a tanácsba a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság egy állandó gazdasági szakembert küld ki. A járási bizottság feladata elsősorban a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján oly ügyek első fokon való elintézése és eldöntése, amely ügyekben két vagy több község van érdekelve. Feladata továbbá oly ügyek eldöntése, amelyekeben a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság már határozatot hozott, de amely határozatba az érdekelt felek bele nem nyugodtak. Határozatait a bizottság szavazás útján hozza, de a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által delegált gazdasági szakembernek szavazati joga nincs, a határozatokat azonban ő foglalja írásba és közérdekből megfelebbezheti. III. A vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság. A bizottság szintén három földmives proletár tagból áll, akiket a vármegyei munkástanács direktóriuma delegál. Ezen bizottság ügyeinek vezetésére, előkészítésére, javaslattételre és szakkérdések kidolgozására a földművelésügyi népbiztosság egy gazdasági szakembert küld ki. Ezen vármegyei bizottságnak feladata a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján olyan földterületekre vonatkozó ügyek elsőfokon való elintézése és eldöntése, amely területek két vagy több járás határát érintik, továbbá a termelés irányítása a vármegyére vonatkozólag, de összhangban a népbiztosság termelést irányító politikájával. Ezen bizottság határozatait szintén szavazás útján hozza. A földművelésügyi népbiztosság által a bizottságba kiküldött szakembernek szavazati joga nincs, de felebbezési joga van. IV. Országos birtokrendező és termelést biztosító bizottság. Ezen bizottság a földmivelésügyi népbiztosság tagjaiból, valamint a Földmunkások Országos Szövetsége által delegált három tagból áll A tanács előadóiként a földmivelésügyi népbiztosság kebelében levő birtokpolitikai osztály és szövetkezeti osztály előadói munkálkodnak. Ezen bizottság feladata a következő: a) a termelés általános irányítását intézi, b) előkészíti a végleges birtokrendezés szabályait, c) végső fokon dönt a vármegyei birtokrendező és termelést biztosítóbizottságoktól felterjesztett vitás ügyekben, d) a községi, járási, vármegyei bizottságok által elintézett ügyről az országos bizottsághoz e célra kiadandó űrlapon jelentés teendő. A jelentés alapján az országos bizottság a döntést ellenőrizheti és megváltoztathatja. V. Budapest főváros körzetéhez tartozó oly földterületekre nézve, amelyek más község területéhez nem tartoznak, Budapest főváros egy birtokrendező és termelést bizosító bizottságot alakít, amely úgy összetételében, mint feladatára és hatáskörére nézve megfelel egy vármegyei birtokrendező és, termelést biztosító bizottságnak. Ezenfelül közigazgatási területenként egy-egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot alakít, amely összetételében, feladata és hatásköre tekintetében megfelel egy községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezen Budapesten alakult bizottságok az általuk elintézendő ügyekben mindenkor csak egy gazdasági év tartamára intézkedhetnek, nehogy az egyes területeken esetleg meginduló építkezésnek hoszszabb időtartamra szóló intézkedések vagy Megállapodások gátat vessenek. VI. Felebbezések magánérdekből. Az érdekelt felek minden bizottsági döntés ellen három nap alatt felebbezéssel élhetnek az egygyel magasabb fokú bizottsághoz. A felebbezés felett a magasabb fokú bizottság végérvényesen dönt Azt, hogy a felebbezés folytán a döntés végrehajtását fel kell-e függeszteni, azt a bizottság határozza el, amely a megfelebbezett döntést meghozta. Ebben a kérdésben egyedül a termelés érdeke az irányadó. VII. A jelen rendeletben felsorolt bizottságok a lehető legrövidebb idő alatt megalakítandók, a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságok azonban haladéktalanul már az átmeneti időre. Ameddig a járási és községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságok megalakulnak, ezen vármegyei bizottságok kötelessége a vármegye területén szükséges minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. VIII. Ezt a rendeletet a földmivelésügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919 március 30. A Forradalmi Kormányzótanács Budapest, március 31. — A karhatalmi alakulatok beolvadnak a Vörös Őrségbe. A Vörös Őrség központi főparancsnoksága közli, hogy a volt rendőri, határrendőri, csendőri, pénzügyőri és a többi elismert karhatalmi alakulatok tagjai, úgy az őrszemélyzet, mint az egyéb alkalmazottak testületileg átvézetnek a Vörös őrségbe. Akik a proletár érdekeket fegyveresen szolgálni nem hajlandók, vagy akiknek szolgálata a proletár érdekek szempontából nem kívánatos, más beosztást nyernek. Garbai elvtárs Szatmáron A forradalmi kormányzótanács elnöke az új rendről - Garbai Sándor elvtárs, a forradalmi kormányzótanács elnöke, Stathmár Jenő elnöki titkár és Büchler József párttitkár elvtársak kíséretében, vasárnap este Szattmárra utazott, hogy meglátogassa a keleti fronton lévő székely katonákat. S hétfőn reggel hét órakor futott be Graszbal elvtárs különvonata a szatmári pályaudvarra, amelynek épületében és az állomás előtti térségen a zuhogó eső ellenére óriási néptömeg gyűlt öesze. Midőn, a munkáshimnusz ütemei elhangzottak, Jellinele Ede elvtárs, a szatmári szocialista párt elnöke üdvözlő beszédet intézett Garbai elvtárshoz, aki többek között a következőket válaszolta: — Semmi keresni valónk nyugat felől A mi lelkünk, a mi szeretetünk, a mi bizalmunk, a mi szövetségesünk a nagy orosz szovjetköztársaság. Ez nem ismer tőkét, nem ismer osztagkülönbséget, neon ismer nemzetiségeket, csak munkát akar és a munkának abszolút biztosítékáit. Ebben a pillanatban, amikor a frontjon levő székely katonák látogatására ideérkeztünk, proletárszívünk egész melegével üdvözöljük a szatmári proletariátust. Meg akarjuk a székely katonáknak magyarázni, hogy a proletárdiktatúra mit jelent. Azt jelenti, hogy mi a hatalomnak nemcsak a birtokosai, hanem kezelői is vagyunk. Nemcsak a magyar kizsákmányolást akarjuk megszüntetni, de meg akarjuk semmisíteni az oláh bojárnak a garázdálkodását is és ha ott is megszűnt minden kapitalizmus és minden bojárizmus, egymás mellett teljes testvéri megértésben akarunk a munka alapján élni és boldogulni. — Testvérek leszünk nemcsak a románokkal, de minden nemzettel, amely a munkának álláspontjára és a proletariátus álláspontjára helyezkedik. De ellensége leszünk mindenkinek, aki imperialista és kapitalista érdekekért süill síkra. KÖZÖS jelszóval, közös harccal össze fogjuk robbantani a bojár és szerb imperializmust, valamint a cseh kapitalizmust. Idők kérdése, sorrendi kérdés, hogy az egész emberiség felszabaduljon. Kemény szívvel, bátor lélekkel, a harctól vissza nem riadunk, mert ez a háború lesz az utolsó háború, a jövőben nem lesz többé olyan rendszer, amely vérontással, emberi gyilkolásság háborúval akarja megalapozni saját hatalmát. Garbai elvtárs szavait hatalmas éljenzéssel fogadták. Ezután Garbai elvtárs Nagy Pál ezredes kíséretében megszemlélte a fölállított székely diszszázadot, azután a vörös gárda két diszszázadát. Délelőtt féltíz órakor a szatmári munkás- és fia- tonatanács bizalmi férfiai a városháza dísztermében megjelentek Garbai elvtárs előtt. Jellinek Ede elvtárs a munkás- és katonatanács nevében üdvözölte a magyar szovjet étertársaság elnökét, Vén Zoltán elvtárs, a katonatanács elnöke a vörös hadsereg forradalmi elszántságáról tett jelentést. A munkás- és katonatanács ülése után Garbai elvtárs a munkás- és katonatanács bizalmi férfiaival együtt átment a Vigadóba, ahová nagy népgyűlést hívtak egybe. Garbai elvtárs másfélórás hatalmas beszédben ismertette a nagy átalakulás jelentőségét. A magánérdek helyébe — mondotta — a közérdeket kell helyezni. A proletariátus elhatározta, hogy nem áll meg addig a forrdalmak útján, amíg ez az új államrend ki nem alakul. Nem engedhetjük, hogy országunkat tudásbérül dobják oda a bejárok és más kapitalisták és imperialisták mohó étvágyának, de azt nem engedjük meg, hogy a dolgozó milliók munkájának értékéből egy kiváltságos kisebbség munkátlan jólétet biztosítson magának és utódainak. Elfordultunk a párisi imperialistáktól és odanyújtottuk kezünket a diadalmas orosz proletariátusnak, amely először rázta le magáról a tőke béklyóit és ma már erős és fegyveres segítségünkre jön. Alapelvünk, hogy a dolgozóknak és csakis a dolgozóknak hatalmát ismerjük el és alapozzuk meg. A szocializálás egy nagy folyamat, amelynek során először is át kell vennünk a nagy gyárakat, nagy földbirtokokat s bányákat, amelyek az egyéni vezetés kereteiből kinőttek. Nem vesszük el a kis vagyont, nem vesszük el a kisüzemet, nem vesszük el a családi házat, nem azt, amit egyes ember munkája hoz létre. Azonban a kisbirtokos rövid évek során fel fogja ismerni a nagybirtok előnyeit, önmagától szövetkezni fog társaival, hogy a maga részére is biztosítsa a nagyban való termelés előnyeit. De tudjuk, ezt a kisbirtokosoknak előbb saját címével kell látnia. A mi társadalmunk keretében egy kieset