Pesti Napló, 1920. január (71. évfolyam, 1–27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
"Csütörtök PESTI NAPLÓ zárják 60-ban a paktumos kerületek számát, a többiben pedig mérkőzzenek szabadon a jelöltek. Ezzel szemben az egyesülés pártja más javaslatot tett. Szerinte 70 olyan kerület van, amelyre nézve feltétlenül meg lehetne egyezni. E javaslatok felett még nem indult meg a tárgyalás. Ami a választások kilátásait illeti, kétségtelen, hogy a harc, függetlenül a központok elhatározásaitól, a legtöbb kerületben már eldőlt. A keresztény pártok nagy hátrányára van, hogy a törvényhatósági választások és a tisztújjítás nem előzték meg az agitációt, mert így igen sok helyen ellenséges érzületűek a keresztény irányzattal szemben a ma is helyükön levő régi munkapárti korifeusok. A keresztény pártok szemére vetett fegyelmezetlenségről az a véleményünk, hogy mi erre bizonyos mértékig büszkék is vagyunk, mert éppen ez a tanúság amellett, hogy igazán az egész ország csinál ma politikát és pedig a mi oldalunkon. Vidéki körutaink meggyőztek minket arról, hogy nehéz lesz a kerületekben rendet teremteni, de egyfelől nyugodtak lehetünk: a keresztény Magyarország nem bukhatik meg január 25-én! A keresztény pártok teljes jelölési listájukat addig nem akarják nyilvánosságra hozni, amíg egymással való tárgyalásaik be nem fejeződtek. Képviselőket jelölnek a székelyek Budapesten ma megalakult a Székely Nemzeti Párt, amely elhatározta, hogy az ország szabad részein és a később felszabaduló területeken, nevezetesen Gyomán és Mezőtúron, ahol a 22. és 24-es székely honvédezredek állomásoztak, továbbá a megállapítandó demarkácionális végeken képviselőjelölteket állít, hogy hallják meg és tudják meg odahaza, hogy a meg nem szállott területeken élő székelyek tovább harcolnak értük. Megalakult az Országos Rokkant Párt tegnapelőtt megalakult az Országos Rokkant Párt, mely magába foglalja az ország összes roko* kant választóit. A gyűlésen az új párt elnöke, dr. Szentiványi Dezső fejtette ki céljaikat. Az újonnan megalakult Országos Rokkant Párt január első hetében impozáns keretekben fogja megtartani nagygyűlését.. A gyűlésen, amelyre a vidéki rokkantak IST tömegesen jönnek fel a fővárosba, Huszár miniszterelnök, Friedrich hadügyminiszter és Csetéry volt népegészségügyi miniszter fognak szólni a rokkantakhoz, bemenő eszmecsere alapján indulnak meg, amelyen olasz miniszterek is részt vesznek. Az angol külügyminisztériumban azt mondják, hogy úgy Sdaloja, mint Nicsi Londonba megy. A török kormánynak el kel fogynia Konstantinápolyt — Összehívják a népszövetséget — Bécs, december 31. (Lajma tudósítónktól.) Az entente legfelsőbb tanácsa határozata értelmében a népszövetség legközelebb tartja meg első ülését. Megkérték az amerikai követet, járjon közbe Wilsonnál, hogy a meghívókat bocsássa ki. Németországot nem hívják meg. Bécs, december 31. (Saját tudósítónktól.) A „Malin" jelentése szerint a londoni tanácskozáson elintézték Konstantinápoly és a Dardanellák kérdését. A török kormánynak távoznia kell Konstantinápolyból és székhelyét valószínűleg a kisázsiai Rómába teszi át. Bécs, december 31. : (Saját tudósítónktól.) A legfelsőbb tanács értesítette az osztrák kormányt, hogy Németország csak követet tarthat Bécsben, minthogy a szövetségesek is csak követek által lesznek képviselve Bécsben. Az új békekonferencia Amsterdam, december 31. A Daily Telegraph jelenti, hogy Lloyd George társaságában, aki vaseiűőleg a jövő héten szerdán vagy csütörtökig utazik Párisig, odautazik Carson és Bonar Law is. A párisi konferencia előreláthatólag 14 napig fog tartani. .A legnehezebb kérdés aTörökországnak szabandó békefeltételek megállapítása. A szövetségesek körében nyíltan bevallják, hogy a mai helyzet általános nyugtalanságot okoz a közeli Keleten. Ugyancsak a Telegraaf jelenti Londonból, hogy azok a nemzetközi tanácskozások, amelyeket a jövő héten kezdenek meg Parisban és amelyek békeértekezlet jellegével fognak bírni. Londonban vég zetország énte gyarmata g tejfel . „Siebolók, Üzérek, munkátlanok hazája" Berlin, december 28. émet pénzügyminiszter a birodalmi tanácsban bejelenti, hogy az egyéves német köztársaság fennállásának első esztendejébennegyvenmilliárd márkát költött el. Adósságai meghaladják a kétszázmilliárd márkát, tehát az államadósságok kamatainak fedezésére a jövő évben tízezermillió márkát kell fordítaniuk. Walter Rathenau röpiratot ad ki, amelyben kétségbeesve vezeti le, hogy Németország ma a világ legolcsóbb állama. (Mi, magyarok tudunk egy országot, amely még olcsóbb.) Az amerikai, angol és holland pénz föleszi az országot; az amerikai gyáros negyvenezer dollárért vásárolhat félmillió értékű német gyárvállalatot , és vásárol is, holland, francia és angol tőkések naponta egyötöd percentjét vásárolják föl a német ingatlannak. Ha így megy tovább ... — sóhajtja magétól értetődően. Németország ma az entente gyarmata, a valutatőke eldorádója, a sikolók, üzérek, gazemberek, kivándorlók, kétségbeesettek, munkátlanok hazája. (Rathenau!) A munkanélküliek száma ötszöröse a békebelinek; a nagyvállalatok lefokozott üzemmel dolgoznak, mert nincs munkás: minden német város utcasarka telve vad cigaretta-árusokkal, cipőtisztítókkal, csokoládé-, szemeskávés valuta-árusokkal: emberek, akik öt éven át egy halálos idegfeszültségben, teljes leszámolással, munka nélkül éltek, nem hajlandók ma sem dolgozni. A közbiztonság a nagyvárosokban felűnően rossz; nem medik el éjszaka, hogy valamelyik német nagyvárosból rablógyilkosságot ne jelentsenek. Van valami komikusan hátborzongató a világítás nélküli sötét éjszakai utcákban, vészes jasszfüttyökben, megkettőzött rendőrkutyás, kézilámpásos "őrjáratokban, és a vörös plakátokban, melyek megtöltik a hirdetőoszlopokat naponta, s melyeken a rendőrség 300— 20.000 márka jutalmat kínál a betörők, gyilkosok, politikai bűnösök feladóinak. Üzletekben, áruházakban minden van, nem a szó friss és szomorú pesti értelmében, hogy néhány ügyes ügynök megtöm néhány kirakatot enni-és felölteni való ritkaságokkal megfizethetetlen árak mellett — hanem tömegben, választékban, konkurenciában, dohány, ruha, prém, étel, auteke, gabona és japán pincsi - a reklám és a kínálat elektromos tam-tammal bőg az utcákon, a lapok háromnegyed része hirdetés, licitálás, ára — az első német kereskedelmi hajó (Ingeborg, igaz, hogy idegen zászló alatt!) -- már újból kikötött Angliában: a háború kezdete óta ?.. első. Egyszóval: világpiac, blokádnélküliség, csakhogy: az import százmillió márka naponta, az export ötmillió. Civiléletben az árak: Berlinben egy ebéd 23-30 márka, egy ruha 1500, egypár cipő 300, egy hónapos szoba 200, egy cigaretta —.50 — „és följebb": a Rajna felé enyhültek csak valamennyire az árak. Albert Brockhaus, egy „öreg birodalmi német", a világhírű könyvkiadócég tulajdonosa beszéli, vagy eladom az "üzletet vagy megszüntetem egy időre. Nincs munkás, akivel feldolgoztassam az anyagot s aki van, azt nem tudom megfizetni; nincs publikum, aki olvasson; a fiókjaim leszámolása az utolsó (forradalmi) esztendőről, nevetséges: negyedrésze a békebelinek a bevétel. A Balkán-államok, Oroszország, Franciaország nem számítanak piacnak többé, német könyvet ide nem szabad ér, nem lehet szállítanunk, pedig a német könyvüzlet piaca elsősorban a külföld volt. Németország meg az utolsó évben nem olvas. Nem tudnak érdeklődni az emberek, — mondja mosolyogva — fáradtak . . . Értem ezt; mi németek huszonhárom kilót fogytunk le a háború alatt...— Később: nem félünk a kommüntől. Nem, a Noske szuronyaiban bizom; a szurony ártalmas és ostoba fegyver s nincs az a valuta, amiért Lenin jobb agent provocateure-t kapna, mint Noske kormányát az utolsó három hónapban, s tudom azt is, ha a német munkásnak „Noskau és Moskau" között kell választani, nem jó lenne őket leszavaztatni, de mégsem félek a kommüntől, mert Iritz Schultze és Hans Müller munkások ebben a pillanatban Lenin, ötéves háború és versaillesi békeföltételek ellenére is még mindig elsősorban némelek, talán jobban és öntudatosabban azok, mint a háború előtt. — Magyarok ... — összevonja a szemét, elgondolkozik: nem érdekesek itt most a magyarok. (Szünet.) Igen, tudom, önöknél kommün volt az utolsó időben . . "Idusom, hogy most már vége. (Pont, a téma le van tárgyalva, körök, belül ennyire érdekli egész Németországot, ami nálunk történt.) Aztán: Tisza nekem személyes barátom volt. A háború előtt itt is egy füztetet a magyar politikáról, ki is adtam, emlékszem, négr, száz példány fogyott el belőle .. ötéves háború és versaillesi békefeltételek. Ami a német nemzetgyűlés parlamentáris visgálóbizottsága előtt másfél hónapja történt, Bethmaan-Hoßweg, dr. Helfferich, Ludendorf és Hindenburggal kapcsolatban, az a kor egyik legsiralmasabb komédiája. A vasúti személyszállítást tíz napra be kellett szüntetni, (s karácsonyra újabb korlátozás, várható), hogy a szén- és burgonya ínséget valan mennyire enyhítsék. Scheidemann új adói a középosztály anyagi helyzetét a legsúlyosabban sújtják. Foch új rendszabályokat esetleg katonai megszállási sürget az ötös tanácsnál arra az esetre, ha a békeszerződés új jegyzékét a kormány alá nem írja. Munkás- és osztálykérdések, a bitterfeldi sztrájki merényletek a ,,Technische Notilfe" vezetői ellen, izgatottság, nyomor, végső feszültségektől terhes napok között a nemzetgyűlésnek nincs sürgősebb dolga, mint megtudni, hogy ki volt hát az oka? A békát megettük, s most mérgesen kérdjük, hogy ki tanácsolta? Nem tudok bizonyos elfogódottságot megtagadni magamtól, mikor a Kaiser -Wilhelm-téri palota karzatjáról Hinderburgot nézem. Kis asztal előtti ül az asztalon, amelyen tegnap Helnerich dühös laktacsomója hevert, na fehér krizantém-csokor, fekete-fehér-piros szalaggal: a német nemzeti párt asszonyainak üdvözlete. Magas ember, a jólismert arc nagyon rákos, öreg és szenvtelen. Meghatározhatatlan kazaai egyenruhában van, érdemrendek nélkül. Komlyan és elszántan néz az eknőkre, a hangja recsgő, száraz katonahang. A kérdésekre a választ erre elkészített szövegben olvassa fel egy papilapról. Mindent vállal, semmit nem mond. Egyszer támad: a sajtót és a kormányi. Az elnök kénytelen rendreutasítani. A teremben halálos csönd. Németország első katonája, a fogalom, hadvezér, történelen, végzet, az egyetlen tiszt, aki a vesztett háború után megtarthatta a kardját, az udvarias rendreutasításra ehallgat. Ludendorff, ahol mellette ül, idegesen felforkan, mintha kérdezné: ez lehet? . . . Hindenbrg rövid szünet után lassan tovább olvas. Bethman-Hollweg finom, fá- , radt fejét a kezére hajtja, k. egész együtt: a tömött karzattal, suttyomban Szorongó mozioperis. tőrökkel: valami tragikomilis utójátéka egy tragédiának, zikrzavar és káosz amiből ki kell érezni a végzetszerűt, úgy kellett történnie, senki nem tehet róla. Ludendorff jó fura egy szobrásznak: gondosan fésült, őszes, szőr haj, magas homlok, éles orr, s nagyon szabály, keskeny, szép száj. Hasonlít Gerhart Hauptmanra. A kezével idegesen dobol az asztalon. Egy hadvezér, akit megvertek. — Ez az ember irta laz emlékirataiban ezt a sort: „Lélekemelő látván volt az Auguszta-regiment katonáit a Marne mert tűzbe vonulni látnom" ... Az Auguszta-rementet négyszer nyitották meg. Egy német ezred háborúban 2200 ember. Lélekemelő látványo. . . — Amíg beszél, eszembe jut ez a mondat.Bool-háború, kereskedelmi szerződés, végső ígyszer,— aztán, dermedt csöndben jelenti ki: mindig a békét akartuk! ... — Hindenburg igbólinja a fejét, ha munkatársam igazat szól Mi mindig a békét akartuk. ...Künn az utcán: Ben! félméteres, aggasztó hó feküdte meg, a Villamok szórványosan közlekednek. Embertömeg: Szalyos négyes sorokban diákok, testületi és nemző zászlók alatt, sárga, lila és piros sapkával a fején. Hangok: Éljen Hindenburg! Asszonyi hangoké a tömegmészárossal! Kavarodás, rendőrség. Aáz falain a jelzőtáblákon a Kaiser Wilhelm-Pl-ból leragasztották a Kaiser-skót papirossal. .Egyiák felugrik Hindenburg várakozó csukottjuknak tetejére, letépi a papirost s rikácsolja: Gitai, hogy ezt tűrjük! Vilmos a mi császárunk! jön a császár! — Egy harsány, zengő . Iloooch!'' a tízezer főnyi tömegből, hogy a palota ablakai leremegnek. A császár, Mellébe rejtett csonka félével, rakétás fölvonulásaival, ollózott beszédeivel titkosan és boldogtalanul ott él mindenkiben mi Vilmosunk. Nehéz lemondani erről. Talán n is lehet. Ludendorff vallomássan a tárgyalásokat elnapolják. Közben Clement új jegyzéke megérkezik. Közben megy mint a maga utján: a politikusok politizálnak, a sikk sikolnak, s a Marlohport elkezdik a napokban, dadaisták trombitákkal autóznak körül Berlin. A nemzetvédőrséget kötéllel toborozzák, Iish Freyhold mérnök a Lakatanzeiger apróhirdei között bejelenti, hogy egészséges fia született, . ..arra fog nevelni, hogy erejével és tudására inkása lehessen annak a küzdelemnek, amely ímet nemzet megtorló harca lesz". Ezt az apróhirdetést ártana kivágni s a pecsétes okiratok mellé ahelyezni a versaillesi kék terem asztalára. m. s. 1920. január 1. X^C,