Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
Vasárnap X X Eddig x x x x gyilkolta meg Verebélyi bankigazgatót (.Saját tudósítónktól.) Szombaton estig, a hét zavargót tartóztattatt le, az értelmi szerző megszökött 4 őrség megfeszített munkáját úgyszólván teljes siker koronázta és a Lipót-körúti vérengzés testesei közül hét embert sikkerült elfogni, de a főkapitányságon bizony asra veszik, hogy még a vasárnapra éjszaka folyamán további négy istirátlibín"s Tier-, így tehát összesen tizenegy résztvevője a vérengzésnek rendőrkézre kerül. Nyomról-nyomra mutatja a vizsgálat, hogy a Club-kávéház elleni támadást gondosan előkészítették a felbujtók, akiknek szintén a nyomában van a rendőrség. Az előállított verekedőik közül van a rendőrség. Az előállított verekedők XXXVI. kerületi szálló szobaasszonyát, aki jó viszonyban volt a Varsányi gyilkosával , aki nyilvánvalóan tudhatott a készülő véres aktusról. Az asszony egyelőre tagad, a házkutatás alkalmával azonban megtalálták a szálló mk udvarában a gyilkos véres nadrágját. A közvetlen közelből leadott lövés nyomán ugyanis Varsányi vére ráfröccsent gyilkosa nadrágjára. A nyomozás teljes erővel folyik. xxxxxxxxx x xxxxxxxxx x xxxxxxxxx X X X előadásaiból kiderül, hogy a Clubbá viatázbeli verekedést már régebben megbeszélték, többször találkoztak a kiszemelt résztvevők egyik korcsmáiban s a költségeiket bizonyos helyről fedezték, sőt a társaság tagjai még zsebpénzt is kaptak. A csoportnak a vezetője — aki jelenleg rackenben van — adta ki az utasítást és ő lőtte le Fromraer-pisztolyával Varsányi ügyvédet. A Oldb-kévéházi csata részleteit aprólékosan kidolgotáta, sőt hogy egészen biztosak legyenek dolgukban, egy villanyszerelővel percekkel a támadás előtt elvágatták a telefondrótokat s ezért Orfio kapott a rendőrőrszem összeköttetést. A felfogott X X verekedő közül X többen vallják, hogy Varsányit a szökésben lévő vezető gyilkolta meg. X X X a nyomozásvezetőije kihirdette a letartóztatást elrendelő inégzést sXXXXXX XX X X X ' A nyomozást egyébként X |vegyes bizottság folytatja le. X X X X B±a társál is törvények szerint, a btkönyv 153. piabaszába ütköző lázadás, azonkívül gyilkosság pászt folyik az eljárás. Az üggyel kapcsolatban letartóztatták egy m modern alkímia az elem —• Az atom — A rariloatív anyagok és jogaraik — Az atomok felrobbantása — Az atombolygó és az atommagé A testek tömege látszólagos-- Az elemek szétbontása és teremtése — A nitrogén szétrobbantása — Az energiák. (Ji történelmin-Mindenki előtt ismeretes az a tény, hogy a a testek meg tudják változtatni térfogatukat s hogy ezt a változást a testeken mi is elő tudjuk idézni.Alacsonyabb hőmérsékletnél a testek összehúzódnak, tehát kisebb tért töltenek be s nyomásnál kisebb térfogatra szoríthatók össze. Már az ókorban se tudták, hogy tévedés azt hinni, bár a Mtazat. aztmutatja, hogy egy darab vas vagy üveg vagy ühmiféle test teljesen, a folytatólagosság megsziktése, szakadékok nélkül tölti be azt a teret, amelyet elfoglal. Nem. Az, hogy a testek összenyomhatók és a legnagyobbíthatók, azt mutatja, hogy minden teet részekből áll s hogy ezgészek kösz szakadék, üres tér ven. Persze, a csakack'fa oknak, az üres tereknek nagyon kicsinyeknek kell lenniök, Íaszar, sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem láthatunk belőlük semmit. Tehát rendkívül kicsiny, mikroszkóppal sem felsmerhető alkotórészekből kell a testeknek összetéve lenni, amely alkatrészek azonban nem lehetnek'' megelakítás nélkül egymás mellé helyezve, hanem távolságoknak kell lenni közöttük, amelyek pl. a hőmérsék let változásával vagy nyomással megnagyobbíthatók vagy megkisebbíthetők. Ez így is van. Kisérleti megfigyelések és bizonyítékok alapján ma már mindenki tudja, hogy az egész anyagi világ kb. 90 elemből épül fel s hogy minden elemet atomok alkotnak. Minden atomnak megvan a meghatározott tömege, ugy hogy egyugyanazon anyagnak az atomjai egyneműek és egyforma tömegűek, tehát a különböző anyagok atomjai tömegükben és egyéb sajátságaikban egymástól megkülönböztethetők. S miután körülbelül 30 elem van, felvettek 90 atomot is. Az „atom" görög szó s azt jelenti, hogy oszthatatlan. Azt akarták ezzel a szóval kifejezni, hogy minden elem atomokból áll, hogy az elemek végső alkatrészei az atomok, amelyeket további, kisebb részekre bontani semiféle móckm nem lehet. Az atom oszthatatlan és váltahatatlann ígyvonásokban ezek voltak az ismereteink az anyag szerkezetéről, mindaddig, amíg az u. n. radioaktív anyagokat, fel nem fedezték. A radioaktív anyagok, amint az uránium, a rádium, a thorium, axilenium, az aktinium stb., olyan anyagok, amelyek állandóan különös természetű sugarakat bocsátanak ki magukból, amelyek pl. a fényképező lemezeket megfeketítik, még akkor is, ha azok fekete papirossal voltak mindenfelől befedve, sugarakat, amelyek egynémely testet fluoreszkálásra birnak, sugarakat, amelyek a levegőt és egyéb gázokat elektromos vezetékké tesznek, úgy hogy minden elektromossággal megtöltött test, ha pl. urániumot visznek a közelébe, elektromos töltését nem tudja megtartani, hanem a vezetővé vált levegőn át lefolyatja a földibe. De nemcsak az eredeti radioaktív testeknek van ilyen tulajdonságuk. Nem sokkal a rádium felfedezése után Ouriené észrevette, hogy minden test, mely a rádium közelében van, maga is radioaktívvá válik. Egy darab papiros, egy darab üveg, egy fa- vagy ércdarab, mely a rádium közelében van, maga is radioaktív sugarakat lövel ki magából. Ezek a testek azonban ezt a tulajdonságaikat csak viszonylagosan rövid ideig tartják meg, azután ismét inaktívvá váltak. Ez a feltűnő tény, hogy 1. 5. vannak átmeneti radioaktív testek, zseniális elmélethez vezette Rutherford-t, a kiváló angol fizikust.. Ahhoz az elmélethez, hogy a radioaktív testek atomjai nem változatlanok, hanem szétesnek. A radioaktív testekben eszerint olyan erők lépnek fel, amelyek az atom belső kapcsolatát megbontják és az atomot felrobbantják. Az atomok változatlanságának és oszthatatlansságának hite ezzel kézzelfoghatóan megdőlt. De haosztható az atom, akkor, ő is részekre bontható s ezeket, a részeket ki lehet és ki kell mutatni. Ki is áutatták. Az uránium, rádium, thorium, aktinium s a testak származékainak atomjai héliumatomokból és negatív elektronokból (negatív elektromosságot tartalmazó elektromosság atomok) állanak. Az atom, az a parányi test, amelyet az anyagi világ végső alkotórészének és perthatátlannak ér változhat.att annak gondoltunk, maga is egy külön kis világ, épp oly bonyolult és össszetett, mint az egész naprendszer. Ö is részekből áll, részekből, amelyek nem töltik be teljesen a teret, hanem szakadékokat, űrt hagynak egymás között. De mi tartja össze őket? Az elektromos erő. Rutherford kimutatta, hogy minden atomnak van egy rendkívül kis térfogatú, pozitív elektromosságú magva s a mag körül bizonyos határozott távolságban negatív elektronok keringenek, miként a bolygók a jiap körül. Ebből ismét egy meglepő tény következik. Az atommag pozitív elektromos töltése határozza meg az atom tömegét. Az atom tömege tehát egy olyan tulajdonság, amely függvénye, következménye az atom elektromos töltésének, az atom tömege titkát látszólagos tömeg, épp úgy, mint ahogy látszólagos a negatív elektron tömege. A testek tömege tehát, amelyetgyermekkorunk óta a legkézzelfoghatóbb valóságnak éreztünk, csalóka látszat. Amikor a gyerek beleütközik az asztalba, amikor első lépéseit teszi az ifjú a világban ,mindnyájunknak minden tapasztalata, minden kitörölhetetlen benyomásunk a tömeg té- nyét bizonyítja. mégis. A testek tömegét mint hatást vesszi észre a gyermek, amikor fejét beleüti az asztalba, s a katona, akit eltalál a srapnell. Csakhogy ezt a hatást nem okozza egy különös, önálló valami, amit mi eddig tömegnek neveztünk, hanem az az elektromos töltés, melyet az atomok magva hordoz. A tömeg tehát nem elsődleges, nem önálló, hanem következmény, látszat. Ezek a megfigyelések és következtetések a kémiának és fizikának egészen új területeit nyitották meg. Az atomok összetétele utáni vizsgálat alá vették az atommagtúnakat. A velük foglalkozó tudomány az atommagvak fizikája. Ennek az új tudományágnak a jövője ma még egyszerűen beláthatatlan. Ez a tudomány, amennyiben teljesen megvalósul, feltárja számunkra az egész anyagi világ rejtélyét, minden titkát s Végeredimtéstybett az atomok mesterséges szétbontlsához s talán mesterséges összetevéséhez is fog vezetni, tehát az alkimisták régi nagy állmának és reményének a megvalósításához, az anyag s az élet szétszedéséhez és teremtéséhez. PESTI NAPLÓ 1920. augusztus 1. 3 X X X X a kormányzóillos kör kiterjesztésit A bizottság elfogadta — a képviselők egy része nem akarja megadni (Saját tudósitónktól. A közjogi bizottság szombat délután letúgatta és elfogadta a kormányzó jogkörét»«» kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, artelyeta kormány legközelebb a nemzetgyűlés elé terjeszt. Beavatott politikai forrásból arról értesül a Pesti Napló, hogy a törvényjavaslatnak a Házban való tárgyalása során számos képviselő a javaslat ellen fog felszólalni. Már a bizottságban is felvetődtek különböző ellenvélemények, csak bizonyos kautélák mellett akarták egyesek a javaslatot megszavazni, de bizonyosra veszik, hogy olyan ellenzéke lesz a tervezetnek a Házban, amely mindenesetre nehézzé teszi majd a kormány helyzetét. Az ülésről a következő félhivatalos jelentést adták ki: A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés közjogi bizottsága a miniszterelnök és az igazságfigyrasiánter jelenlétében letárgyalta az államfői hatalom gyakorlásáról szóló törvény 13. §-ának módosításáról szóló javaslatot 63 azt részleteiben is elfogadta. , Olcsóbb gabonát és nagyobb fejadagot! A nemzetgyűlés mai ülésén Szabó József nemzetgyűlési képviselő a következő indítványt jegyezte be az indítványkönyvbe: „Utasítsja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a közfogyasztás céljaira igénybevett terményekből előállított őrlemények árának megállapítása tárgyában kiadott ül kit. minisztériumnak 6112—1920. M. E. számú rendeletét módosítsa olyképen, hogy a követelhető legmagasabb lisztárak métermázsánként a következőkben állapíttassák meg: búzadara 1500, finom tésztaliszt 1000, főzőliszt 500, búzakenyérliszt, egységes rozsliszt, egységes árpa liszt, valamint ezen lisztek bármily keveréke 1500. Hogy indítványoon első pontja végrehajtható legyem, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a termés betakarítására előirányzott összeg métermázsánként 2.0 10 koronáról legalább 120 koronára szállittassék le. Ezzel kapcsolatosan az 1920. évi termésből eredő és közcélra beszolgáltatandó búza, rozs, kétszeres és árpa térítési árának megállapításáról szó 16 m. kir. minisztérium 6000—1920. M. E. számú rendeletét módosítsa olyképpen, hogy a közcélokokra beszolgáltatandó 100 kg. tiszta sulyu huzai térítési ára 500 korona helyett legfeljebb 300 korona, 100 kg. tiszta sulyu rozs, kétszeres és árpa térítési ára 500 korona helyett legfeljebb 850 korona legyen. Utasítsa továbbá a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a m. kir. közélelmezési minisztérium 46.000. IV.a. 1020. számú rendeletét, amely szerint az ellátatlanok részére kiszolgáltatandó maximális fejadagot havi 4 kg, lisztben állapítja meg, módosítsa olyképen, hogy a kiszolgáltatandó havi fejadag legalább 12 kg.-ra emeltessék az ezen ellátás mindazokra kiterjesztessék, akiknek évi jövedelme a $6.000 koronát meg nem, haladja Az indítvány megindokolására előreláthatóan a szerdai ülésen kerül a sor. Zacskó-irodalom | leszédíti az embe^^T kofákba a lilaszinü, s piros kacérsá^^amelylyel az utcasarkok es-oázisai túnulják magukat. A zamataz arányvilágos olcsiasslg sürűn húzza ki a hároit és ötly^nákat a népszerü negyedkilókért, az utca ped^T mintha zacskólevél hullana a fákról, tele van--papirosstűl, amiben a kofa átnyújtotta a hamissan kimért csendéletet. Miután a zacskót is belemérik a ringtátába, azt is ki szoktam élvezni és elolvasom. Mert a zsacsikó nem néma és üres papiros, mint régen, ma benyomtatott vagy beírt papírból készül és olyat, mint egy kiszakított emléklap a múltból. Tegnap is majd megfúltam meghatottságomban egy szilvamagtól, amikor egy zacskóról Ősbudavára egyik vendéglőjének étlapját olvastam le. Cikcakkos vonallal volt aláhúzva a Jambo-szelet.