Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
Szárcly király a viermaldstadti tó mellett fog lakni Hogyan hagyta el a király Svájcot ? Genf, május 3. (A Pesti Napló tudósítójától.) A szövetségi tanács arra utasította IV. Károlyt, liog£, családjával a vierwaldstaedti tó melletti Weis közelében lévő Eifenstein községbe költözzék, ahol egy egész szállodát bocsájtanak rendelkezésére. A svájci hatóságok által végrehajtott vizsgálat során kiderítették, hogy IV. Károly nem álnév alatt, hanem az egyik nemesi nevére kiállított útlevéllel hagyta el Svájcot, amelyen azonban nem volt feltüntetve uralkodói mivolta. A király Divonne les Bains-nél lépte át a svájci határt. Hogy hogyan szerezte meg a passzust és ki láttamozta, azt még nem derítették ki. (II.) Miért késik a kedvezményes áru ? (Saját tudósítónktól.) A köztisztviselők ügy része, különösen a fővárosi alkalmazottak április havában nem kapták meg a kedvezményes árucikkeket. Az ok ismeretes: hivatalosan is közölték, hogy a gabonagyűjtés nehézségei miatt a liszt ellátásában fennakadás támadt s ezért késik a kedvezményes áru szétosztása. A tisztviselők egy ideig türelemmel várták az elmaradt természetbeni járandóságokat, azonban hiába várták. Ma már májusban vagyunk s a fővárosnál például még senki sem kapta meg az áprilisra járó kedvezményes közszükségleti cikkeket. A közalkalmazottak az utolsó évek során eléggé hozzászoktak a türelmes várakozáshoz, megszokták azt is, hogy egyik-másik élelmiszerben hiány van. Érthető azonban, ha meglepve kérdik: miért kell a liszttel együtt a többi cikkekre is várniok? Ha az állam nem tud elegendő lisztet előteremteni, a tisztviselő nyomorog vagy" élvezi"," vagy elad egy szőnyeget és vesz egy kis lisztet kilónként negyver koronájával. De hogy miért kelljen ugyanekkor cukrot meg zsírt, meg minden egyebet is uzsoraáron vásárolnia, amikor mindezek a cikkek raktáron vannak , azt valóban nehéz megérteni. Vagy azt hiszik az illetékes tisztetők, hogy ha kenyér nincs, mást sem kall ennie a közalkalmazottnak? y* mmmmmm Házbérfizetésbő! — kardaffér |(Saját tudósitónktól)»Az Atlós-út 54. számú házban kedden délutánf^véres kardaffér játszódott le. A házban laki^&zamosi Tibor csendőrtartalékzászlóat.Hj£ji_biktftagy, aki kedden délután, amikor Szabó Pál házmester a házbérért járt nála, összeszólalkozott vele. Délután, amikor a házmester, aki egyúttal villamosvasúti ellenőr, a lakbér összeszámolásával foglalkozott, belépett szobájába Szamosi hadnagy Windischmann Vilmos nevű tisztiszolgája kíséretében. A hadnagy balkezében revolvert tartott, jobbkezében pedig kardot. Szabó és Szamosi között szóváltás keletkezett, melynek folyamán a hadnagy kardjával néhányszor rásújtott a házmesterre, aki jobbkezén, bal arcán és bal alsókarján megsebesült. A házmester segélykiáltásaira a házbeliek összefutottak és rendőrért siettek. A közelben posztoló rendőr akadályozta meg a további brutalitást, majd felszólította Szamosit, hogy kövesse a Hadik-laktanyába. Szamosi a felszólításnak eleget téve, el is ment a laktanyába, ahol az ügyeletes tiszt az esetről jegyzőkönyvet vett fel és nyomban jelentést tett a városparancsnokságon. A megsérült házmestert a mentők a Rókus-kórházba szállították, ahol sebeit bekötözték. A városparancsnokság később tiszti járőrt küldött Szamosiért, aki ellen megindít az eljárás. a lengyel csapatok Oppeln, május 3. / (Wölfl.) ,/A lengyel felkelési mozgalom képe a ma estig beérkezett jelentések szerint a következő: 6 kerületének majdnem valamennyi helysége a fegyveres lengyel felkelők kezén van. Lublinitz, Strelitz, Stadlowitz kerületekben is legtöbb helység a lengyelek kezében van. Plessről és Rybnnikből eddig nem érkezett részletes jelentés, de a helyzet kétségtelenül itt is nagyon komoly. Egy fentartással közölt hír szerint olasz csapatok értemes veszteséget szenvedtek. —BBP—Ig—Ma—— HW—BMl—l%ntHUVM- eljárás után új vizsgálatot indít a főváros tanügyi osztálya egyes tanárok és tanítók ellen. Ugyanez az eljárás készül, mint azt Kerekes Mihály képviselő mai beszédéből megtudtuk, a MÁV-nál is. Vagyis, aki már átesett igazolón és fegyelmin, most új vizsgálat alá kerül. Miért? Sem gyakorlati büntetőjog, sem kriminológiai elmélet nem tudja igazolni, hogy többféle próbát tett, ismételt vizsgálatokból is tisztán kikerült embereket új eljárásnak vetik alá. Ezek szerint soha egy ügyben végleges felmentés el nem képzelhető, mert hiszen ha ismételt igazolásra és fegyelmire az illető tisztviselő az idén kap egy új vizsgálatot, aki biztosít arról, hogy ezt a harmadik eljárást jövőre nem tetézik meg egy negyedikkel? Amilyen égető szükség volt a kommün utáni eljárásokra, éppen olyan indokolatlannak tartjuk ezeket az új, fölösleges és semmivel sem indokolható eljárásokat. Aki bűnös, azt büntessék meg, de akit már két fórum is tisztának talált, azt hagyják végre nyugodtan dolgozni. Szitára szükség van, de ha évekig mást se csinálunk, csak szitálunk, végül nem lesz mit szitálni. Ezek a harmadlagos vizsgálatok csak arra valók, hogy nyugtalanságot keltsenek, idegességet árasszanak és késleltessék azt a társadalmi nyugalmat, amely nélkül munka, haladás és konszolidáció lehetetlen. És különösen indokolatlan ez a vizsgálat szegény tisztviselőkkel szemben, akiket a forradalom éppen, hogy helyükön talált és csak terror és inség akadályozott meg akkor abban, hogy bevágják maguk mögött hivatali szobájuk ajtaját. Ezek az emberek igazán nem bűnösök, mindenesetre sokkal kevésbé azok, mint sok közéleti, ma is szerepet játszó férfiú, aki valóságos hadiönkéntese volt a Nemzeti Tanácsnak, aki esküt tett a Károlyi-féle testületnek minden kényszer nélkül, de buzgón sietve, könnyökkel törve maguknak utat az első sorba, ahol csak a hivek hivei álltak. A kormányzó amnesztiát adott biróság által is elitélt politikai bűnösöknek, Bethalen és Ráday is megsokalták az internálás mai rendszerét és akkor egyes hivatalokban újra kezdik a zaklatásokat és üldözéseket. Ez már letagadhatlanul politikai, mai nővér, aminek semmi köze a valódi igazságszolgáltatáshoz. Talán el kell helyezni némely „megbízható" embert, másokat előléptetni. Ez a vágy juttathatta eszükbe egyeseknek a klasszikusan tömör és klaszszikusan őszinte francia mondást: Ote toi, que je m'y meto". Állj odébb, hogy én ülhessek a helyedre. Engedelmet, de az ilyen nyers éhség nem menthető semmiféle hivatalos eljárásban. És még csúnyább, ha a fegyelmi igazságszolgáltatás köpenyébe akar burkolózni, két ártatlansági próbán is átesett embereket von út eljárás alá. A kenyérharc legkevésbé etikus megnyilatkozása a politikai üldözés. Ennek pedig már legyen vége! Mert addig nem takaríthatjuk el a forradalom utolsó nyomait is, amíg egy nagy lelki amnesztia föl nem emeli a megtévelyedett embereket, hogy szeretettel és munkával avassa őket teszi magyarokká . . Tomcsányi pozíciója megrándult? Kánját tudósítórjteót. A mentelmi bizottság kedd tréhiáni üléseelé, amelyen Beniczky Ödön ismert a purtiBTK ügyének tárgyalását folytatták, politikai körökben nagy várakozással tekintettek. A bizottság legfőbb törekvése odairányult, hogy megállapítsa egyrészről, fennforog-e Beniczky Ödönnel és Szmrecsányi Györggyel szemben a tettenérés esete, másrészről, hogy kiderítse, mi történt IV. Károly királynak Budapestről való elutazása napján az Országos Kaszinóban, illetőleg herceg Windischgraetz Lajos lakásain. A mentelmi bizottság előtt kihallgatott tanúk eddig nem vallották azt, mintha akár Beniczky Ödöntől, akár Szmrecsányi Györgytől közvetlenül hallották volna az inkriminált kifejezéseket, csupán közvetett úton értesültek bizonyos kijelentésekről. A tanúkihallgatásokkal szemben eddig csupán Albrecht főhercegnek a mentelmi bizottságihoz benyújtott írásbeli előterjesztése áll. Ilyen körülmények között a mentelmi jog sérelmének megállapítása nagyon is vitás; aképviselők nincsenek tisztában a bekövetkezhető eshetőségekkel, de nem tartják kizártnak, hogy a bonyolult ügynek az lesz az elintézése, hogy Tomcsányi Vilmos Pál miniszternek, aki az intézkedésekért vállalta a felelősséget, el kell hagynia helyét. Mindez természetesen csak a plenáris tárgyalás alkalmával derül ki. A mentelmi bizottság Rutkafalvy Miklós elnöklésével kedden délután öt órától este nyolc óráig tárgyalta Beniczky Ödön mentelmi ügyét. A konferencián a bizottság tagjai közül tizennégyen vettek részt. Mindenekelőtt kihallgatták herceg Windischgraetz Lajosnét, született Széchényi Mária grófnőt, aki önként jelent meg a bizottság előtt. A hercegné elbeszélte, hogy mi történt egyrészről az Országos Kaszinóban, másrészről az ő lakásukon, ahová a társaság egy része a kaszinóból átment.Windischgraetz hercegné nem hallotta, hogy akár Beniczky, akár Szmrecsányi az inkriminált kijelentést tette volna. Windischgraetz Lajos herceg jelentkezett ezután a bizottság előtt és precizírozta múltkori vallomását, amelyben tudvalevően kizártnak mondotta, mintha Beniczky Ödön a neki tulajdonított kijelentéseket tette volna. Beniczky Ödön ezután kérte, hogy a bizottság tanúképpen hallgassa ki Hoffmann Józsefet, herceg Windischgraetz Lajos komornyikját, aki szintén jelen volt, amikor a társaság a herceg lakásában beszélgetett. A komornyikot nyomban kihallgatták és igazolta, hogy Beniczky az inkriminált kifejezéseket nem használta. Ugyancsak kihallgatták Szenkovics Dénes fővárosi tanácsjegyzőt, aki húsvét vasárnapján szintén a herceg lakásán tartózkodott és Hoffmann Józseffel egyezően adta elő a történteket. Most Gömbös Gyula kihallgatására került a sor. Gömbös csak közvetett úton értesült arról, mintha Beniczky és Szmrecsányi a vizsgálat tárgyává tett kifejezéseket tette volna. Egyébként előadta annak a megbeszélésnek részleteit, amely Albrecht főherceg részvételével folyt le a Nemzeti Kaszinóban s amely tanácskozáson ő is részt vett. Gömbös beszámolt a konferencia hangulatáról és az ott elhangzott véleményekről. Elmondta azt is, hogy mit hallott Albrecht főhercegtől. Lingauer Albin képviselőt ihalgatták ki ezután. Elmondta a szombathelyi eseményeket és kijelentette, hogy ő mint magánember jelent meg Szombathelyen a király előtt. Igazolta azoknak a táviratoknak a valódiságát, amelyeket Beniczky Ödön annak idején a Házban beterjesztett és amelyek Magasházy aláírásával az ő feltartóztatásukat rendelte el. Azt, hogy IV. Károly Szombathelyen uralkodói jogokat gyakorolt volna, Lingauer Albin határozottan kétségbe vonta. Albrecht főherceg, kihallgatásától a mentelmi bizottság eltekintett, egyrészről, mert az udvarnagyi hivataltól olyan értesítés érkezett, hogy a főherceg csak néhány hét múlva érkezhet vissza a külföldről, másrészt, mert írásos vallomása amúgy is a bizottság előtt fekszik. A bizottság a vizsgálatot még ez alkalommal sem fejezhette be. Az eddigi egész anyagra vonatkozólag, amelyet gyorsírói jegyzetek alapján állítanak össze, Beniczky Ödön az ügy fontosságfjára való tekintettel írásban fogja észrevételeit mertenni és akkor teszi meg indítványát a vizsgálat esetleges kiegészítéséről. / Budapest, 1921.szám Szerda, május 4 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre _ 110 kor. Fél évre _ 220 kor. Egész évre_ 440 kor. Egyek számára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. 1 SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON József 62-30, 62-81, 62-32 Nyomdai telefon József 71-16. Felelős szerkesztő: József 62—36 Kiadóhivatal Wienkens L. Kohlmarkt 7