Pesti Napló, 1921. november (72. évfolyam, 243–269. szám)

1921-11-26 / 266. szám

el­é­sekkel, vagy jelenleg pártonkívüli poli­tikusokkal, akiknek csatlakozása remél­hető, óhajt a miniszterelnök betölteni. A kisgazdapárt nem jó szemmel nézi egy Istek felékedését az állam­­titkári állásokra,­ főként azóta, amióta felm­erü­lt az a terv, hogy ha­­mindjárt auto­mobil nélkül is, visszaállítják a politikai államtit­­­kárságokat. A kisgazdapárt többsége ezzel az esz­mével egyáltalában nem rokonszenvez és az a vé­lemény, hogy mindössze öt-hat önjelölt forszírozza ezeknek, az állásoknak a visszaállítását. A A pártban különben feszült érdeklődéssel tekintenek a szom­­b­t­ati­­ pártértekezlet elé,­­amelyen két egyenlő cso­port mérkőzését­­várják. Az egyik az egységes Plattform biverpelccsoporti'­, a másik a pártszö­vetség favorizálója. Művész legyen — mondotta a párt egyik ta­gja klu­­katársunknak. —, aki előre megállapítja, hogy melyik lesz, erősebb. Mindegyik mintegv félszáz tagot számol. Bethlen tehát új taktikával, a régi atr.piciu­­m­ok közt ,lát .hozzá szombaton ,az iscalyn­-ae« párt megvalósításához és­ sikere legnhvhik­ problema­tikus. Ha az első pilla­natban pozitív, sikert érne­kI, ennek tartós­s­ágában­ leveseit biznak, mert nem­­ a meggyőződ­ést, hanem az opportunitás vezeti a csat-' lakozókat­­. ha a kormány r­ögös pályáján nem­fog minden simán menni, hamar vége lesz a nagy­ nehézségek árán összekalapált egységnek. Mivel ezt az egész vonalon érzik, a kibontakozása.'í'k­egyet­' len móáját lirvn látják: k­ölöli marsrutriv­al tör­ténő féléves kormányzás', ezalatt a választójog tör­vényfciktatá'SR. elv­eivet nyomon követne a nem­zetgyűlés feluszk'tésa s az uj Vása.•• z tűn.a kkiirása. BetMsn ss&m&aroim is tárgyal . Gróf B­ethlepf István szombatyani" folytatja tár­gyalásait a p­olitikusokkal -ÉjjtfsűkVsifok­ szerint szombaton dél­el •'.­.­ Bleyer Jakab, Kutkafalvy Mik­­­lós, Avar ff./ Egk, Legezei VJn, Szabó József (buda­pesti), H­iller J­óz­ef, Boros János, Csernyus Mi­hály és Somogyi Istvén ir jelennek meg a miniszter-, erőknél. J­ ó szemfogés párté**tefo®zSetefr. Jelentettük már, hogy a kisgazdapárt szouibjo­ton délután hat órakor tartja­ m g fonto.- ép­etkez­letét, amelyen gróf Bethlen Ist­ván ismerten fogja programmját. —. A ke­r-izténypárt «zfj^wi-l»is dél­után öt órakor tart pártért .-ki-zléi -ji iroelyat, ha •nyolc ÓKI előli • befejeznének. wujtré» -tkénf. tovább •fognak- tol uilni, mert erra «-vdafe jekíde » dezig­miniszterelnök a.- páilmvi VMó jöretdiít, ' hogy oehelyütt is kifeji - .,rogtanvs!-jár. —-H'-ó -síi órákban fogja m^dártaní-wicke­letét a­­tós­zi ien­•sek csoportjy, ahol szintén m^gjek-nik- a minisz­terekiök. 2 Szombat .­­• PESTI NAPLÓ 1921 november 26. I í * Wiiniszieríamáss Éiíc-í"íÍ''"í'lí- -zorűat pint:kan 'viui.V»: a ip.i­ níszlpreíiröki.'g palotájábian a lem'©';;io^'kamn••^ly tagjai minisztertanácsot tartottak, auji^yt-n elk.vo­zásu­nk előtt a t­­rcá­juk körébe vágj^kérdéseket lik -' vid­álják. Előreláthatóan a j­árts* 'zombati érte­kezlete előtt a kormány tafcji.ú­jhég egyszer összeül­nek és felveljék­ péntekéit '^ég^zdett tanácskozá­sukat.. Bettittesa tanács&osifcksa nagpatáái Szabó­ Istmdm'^l ! A kereszkénypart pénteken cipőrei megv­­árakor értekezletet tartott,­­amelyen­­résztvett A flernohik Nándor miniszteren kivül ftallér Istvsi\/ llusytr Károly, Z­ury Béla, Kotkufaiuv ssikló­., Tesler Béla és mások. Az egybegyűlteknek Mal­er beszámolt a dezignált miniszterelnökkel folytatott tárgyalások­ról, aminek alapján megvitatták a k­ereszténypárt helyzete, a köszülő új politikai alakulatban. A fel­szólalók nagy része aggodalmát fejezte ki a minisz­terelnök tervével szemben és az értekezletről eltávo­zók egyértelműleg pesszimisztikusan nyilatkoztak a Bethlen-féle kibontakozásról. Határozatot nem hoz­tak, de azt mondják, hogy a kereszténypár­tban a szombat esti döntő értekezleten szakad?.* fog bekö­vetkezni. A miniszterelnököt két óra után a keresz­tény párt részéről Huszár Károly, Ernst Sándor, Haller István, Turis Béla és Bernolák­­Vándor ke­resték föl s ismertették a kereszténypárt talvcsko­zásán kialakult hangulatot. Gróf Bethlen István egyébként pénteken­ dél­előtt elsősorban Szabó István földmivelésü­gyi mi­niszterrel tárgyalt a miniszterelnökségen. A kis­gazdapártnak úgynevezett Rubinek-frakciója ked­vezően ítéli meg a miniszterelnök akcióját, bár ők sem tartják valószínűnek, hogy a Nemzeti Egység Pártja meg tudjon alakulni. A kisgazdapárt elnöksége a mai napon a párt valamennyi tagjához ezt a táviratot intézte: • Szombaton döntő pártértekezlet, előrelátható­lag hétfőig kell maradnod, megjelenésed országos érdek. Erre hazafiságod és párthűséged kötelez. Nagyatádi Szabó. •« ("Saját tudósítónkról) A lbériális i­rokk péntek este hét órakor intézőtiizottsági ülése tartott, aui. nyelv form­álisan láe'gfőrtifil' a' dem'ikriták csatla­kozása. A blokk' ü­lésén­ ezúttal először jelentek a deuwjkrahi képirtd­ok:­ Vázsohya Vilmos, Vgj 'Gábor' és Bródts Ernő, ngy-im-sakl 'elfiször. irient peg Méhely Kálmán, a? uj•• mmn A •gvá'a-^oll do­,. rpgi. k'civel T-: ' -... , Az. ty tag-.k-.il meleg ovációkban részesítették és külunö.wiv ki'.o-.'n finn-^piltsk Vázsohyi Vil­m­os.i, Uaraz'g 1.-.1­,á' ke.szí'nlölte a blokk Ij-yiiiuij!» tagjait.' Beszédibru rái­.tilalmi arra, hogy ezekkel a belépésekkel lényeges et .pjához érkeztek a blokk fejlődésének­. A legnagyobb bizalommal viseltetik •*- ugyinolul — az újonnan érkezettek iránt és re­m­éli, lurgy a­zt­­a harcot, amely a reakció megbuk­tatására és is demokratikus rendszer visszaulitásoira törekszik. oz .trák egyesítésév­el mielőbb diadalra lehet jr.'ledni. A lemoi- tátik név'"-«­l'groni Gábor, a párt elnöke' válaszolt é'e kiír.: hegy., a der . okra!ék. ha tiik.iik-i a!;okk­á­' más fronton is küzdöttek eddig, de a ré. ré'o!-.!-. mindig azonosították ma­r­ukái a likanilis blokk -törekvéseivel. Méhely Kábrán i);é.:f;ö- ö:n­e azt a lá;negalé;.k cnu-lyb?!» a 'blokk a v:-i i:-'~le. • hKui'mástól rés -eil­telle é» üimee-é!'' n megigé'le. hogy h­áláját ui.r-'al fogja leróni.' ftogj lelkesei) fog köz­leni a blokk ' programai­­ának Diegvaiésn­é­ja érdekében. Ezután az intézőbizott iság­ a jogrend he'greála­tásának és az internációsok megszüntetésének kér­désével fog'­alkozott. A brokkhoz érkow-U ipnn­ar­zok köveik ezt­.Siien .a jogrendbe végó problémnák közül először is a jigyelini ulov. üldözöl! köztisztviselők' ügyét besz'dték' :íiég, öt h­elyet beható vita tárgyává tették. A kérdéshez Bud­riyány Tivadar, Drázdy Győző, ,-ekt's- Mihály,. Vonzzák János, Tom&nj !.CKJ é-i-J^idJa A!;;,iär -szölt^k ');wjé, smimeku'hYri .. fyim^-A 1 . Jav-is.'e'fo't, •Imek­ lö!;'! ek Jo' -cír a következőket ínonitja 'ki: • — A Polgárok /•­­Jupi-\ lik Szövetsé:/ ' az üldözött tisztvisslök 'ajfijében szüksége­snek tartja, hogy a közszolgálati é­ i munkáspéh-tárd kai má­zoltak­ ellen v proletártffkk­ttr.rrr­­ak-l' taimszaft magatartás elm­én lefolytatott igazoló és fi­gyelmi eljárásokkal hozolt összes­ itélr­e, és kény­szernyugdijazását,. kivéve .'•' büntetőtörvény­ kőríyube íVkö:ő 'aéieke!, r,v nvnisifiePseneJ'. Kívánja továbbá, hogy a'z' 1'fJfí. ív: X!V. t -e. alapján elrendelt összes kénys­zernyugati azántik revideáltasvinak •·'-•' a Wipény szeri, ' azok elő­s dtételét • h-'pe:ú igazolt hazafi:t hn magatar­/«*'•.- szabályszerű fagsfehni. hatoságok által elá­relesen megáll't pi 111 ••.-'sék. Az iíir•.'öbizoibé;.' batátozalában bos.­..- a'iljan megi'.'d­ekoijá'';!' j •'• .-jslaiot. Kifejti,' h­ogv « közszol­gáltai és' m­unkásbi-tontani tdkoimvot­ukn.ik rend­kivül nv.gy drámát foszlo'.lAL meg fegyelmi eljárá­sok során átlésáló! é-. kenyvrétSJ. l'/.kríVl­­ fegyel­tui eljárásokról ugy a közvélemény, min! a nem­­..elgv iilesen számos képviselő megál'apil'c-Ha, hogy az igeroki eljárások legtöbbször a poli­tikai, szíáözési jelisgével birtak. A fegyelm­i eljszolfok során nem az Igazságét keres­ték, hanem a gyűlölködés utján haladtak. Számos s/a'há.!yinl­.!'iis.íg és törvény-.ízlés tör­tént a fegyelmi eljárásoknál. Xoj.a a közszolgái.U-i alkalm­azottak felelö-iségre vo­nás­át az 1019 'vzejj­tömb: •• .§-án kelt kormányrend­et ,csak­­a tanács­köztársaság idejére édinpitja meg, ezek a vizsg­a­iak legtöbbször kiterjeszkedtek a»• kommün előtti csi'tekciteiekre is. Ezt az lanom­áliál töi­be­k között a n­emzetgyűlés nyilt illésén ?­ is­merte Holter István volt kun­a.­./mni-pisztir is. A fegyelmi eljárásnak a törvényekben lefektetet szabályait számtalan eset­ben m­ellőzték vagy megsértették. Nem engedtek meg több esetben a v­édő-üg­yvéd közreműködését és mellőzték'' é édefeni tamilt. Elkerülték a tör­vénybeli meg.il­­'tipllott feltí.írezési fórumokat és egyes bíiyekor • szabályok!'-an előii' . -ívnivéjios tár­gyalási, nem tartottak. .(Például tai.-itóknál.) Az' indokolás megjegyzi sneh, hogy a revízió iránt beailott kérvényéét; elintéze'lenül hevernek a minisztériumban. De IU:­eállapitja, hogy sérelem érte a köztisztviselőket a kényszerny­ugdíja­zásoknál is.' ahol­­az.'sikül, hogy a 'kifogásolt fiaza-n­ailan nia­...i'tartó­sl szabályszerű eljárással b­eigazolták volna­* i a má­s köz tiszt vis­e­lo t 11 y u gdi j az­­ a k. intéző-bizottság ülésén az is szóba' került hcsat a blokk ki­ánsá­t is! a parlament legközelebb' . isski is. szóvá fogják tenni. Arra nézve azonban n'ég' nem áH'.p&di.jk meg. hogy a blikk.-a'k melyük ;partsjinlénti tagja issiiertetiee el-;k-ei ,i ki:-,',;,'i.i.--ájoi. ; ««««a . „Az optmista az i.züzi pacifista" .— Hogyan mozdu­ltatju­ elő a gyermekne­velés a békái? -U Elvallás a­­Fei&tiisták Ewa-ütőjében ,- ' éSajxit tudósilftakról.) lejében A'c misnél Müller ig/iz:;aiáj:h­ive cirm­­á«-i ir.ekvevelé • nag' ui.i.lk EgyesC­ a (' lá-Ji bktda II. t,ráéiybén e gyér­ével foglilkozoii. Ki­fejtette: In­ gv .z e­rrfeiekne­k e-valáshoz való kö­zeledését már a fiVCir.-ekkorban elő kell mozdítani. .1 gyenne:u­ k nem szabad a gyűlölet légköré­ben feki-~ni, mert akkor életének energiáját nem a leemelő mip­kában, hárem­et haszontalan gyű­lölködésben fogja­ elpazarolni. Ez a megálla­p állá­s minden n­ívvre vonatozik, hiszen a béke gmidolata nem ismer győző­ket és le­­győzötteket. Felveti a 'kérdést, hogy lehet-e egy­általában pacifizimisra nevelni? Idézi Ellen Key­r.: k. n kí'-'áló p­íiagógussak avegállapításyt: Az em­beriség egyetlen kategorikus imperativusa, amelyet tényleg követ it.: nem tud embert enni. Ez a szo­fítoni megállapitás egyben vigasztaló is. 1 Ha az ember el tu­dott jutni odái.j, ho­gy embert nem eszik, akkor ettől az, hogy ny­­uüjön embert ölni, már esek egy lépés. Az e­mberiség egyik fele,­­a nők már ott tarta­ vai­. Sem­inénak és nem akarnak ölni. De ezt bennük i­zdatossá is kell tenni, akkor nem nevel­nek; majd többe mifila,-izmusra. A paeifizmu­sra való nevei.­.­; összefügg azzal is, siir.it mi erkölcsi nevelés­­ néven1 ai'dip. b-mer-im-k. Az iskola „ezt -tartja, hogy er.kölcsön .^andfc^odás erk­ölcsös es.eje.':»L'iletekre ve­.z'.i TéAdés. .Ii erkölcsöt figokozotva kell megtar r.i/lnr, az e • : ! gy:^korL •!b.i • beelte^ s az. egészet m erkö.'csi érzé :el­jlátÁm­asztani Ezzel kape o';\lb.:a felm­erül a kérdés: egyáltalá­b.vit ki e­rkölcsös? Miv­d erre pontos fe­jete'.'i , a iapaili;­, azért télies erővel a leg­nagyobb tömegek legnagyobb boldogságaira kell tör-'kedni i igy az erkölcsi világfelfogás szerint tagunk i­selekedni. Hogyan­ alkodnazzák­ ezt a "kérdést a paeifiz­iu­usra való nevelésben? A gyermekekkel megérlel­jél. azt. 'ne,',7 „ Háború és a küzdelem különböző­­ dolgok. A háborút ki kell küszöbölni, de a küzde­lem kikre:öbölke­letlen. A történelem kapcsáb ugy i. meglát­ják, hogy a konfliktusok nagyobb részét el lehet irtózni békés úton. Különben is kell, hogy már az iskolá;:-an mcj»lás:-ák, hogyan nyujthet se­gitse&at egyik ember a másiknak. Ezek a gondolato­k átik-itnak minden tanitás­t s igy ;••:! e­z erkölcsi légkört, teremt­sdk meg az isko-Isín­an, megism­ertetjü­k a kultúra hőseit, akiket ér­demes magiszi­­e­­meri ők az emb­eriség legna­gyosabb hősei. Sok különböző és egymástól távol­ élű emi­ér egy dolog fel­­tör­ekszik, mindenütt a világ­ban vannak rokond. Ikek, akik er-i-szer majd össze­fognak és megun­lják az egész emberiséggel. A «.ver­m­­ekek igy mag.»ok fognak vágyódni a megismerés­után, mert érzik a k­.-c-rom élet kiílitölését De Cr­oly iskolájában a gyermekek'- néhány !:«*» .tspífl .".' '• r. paciífela propagandái rendeztek. t:yüjtött k ilynemű verseket, prózát írtak, készi­tettek előal'^okat, vitákét rend­ezi:is, szóval min­. i'ev-i a gyaluktba vittek át, sémit az elméleti órá­kon hallót!.*. Ez a mód'már divatban van a mi iiikol'inkban is. a gyermlekek naplót vezetnek, az­aktrális eseményeket megtárgyaljuk az iskolában. Kg'.'1z éven át együtt és­ egymásért dolgozunk. Je­­­le­n­leg az iskola falát díszítik a gyermekek, színes rajzokat készítenek s minden osztályterem­ a gyer­mekek mimikájától díszes. A magasabb osztályosok játékokat készítenek a kisebbekne­k. Törvényeket hoznak. A békés szellem a tanítótól származik, ő a kiindító,­ de a növendékek fejlesztik tovább. A hi­bás gyermek először figyelmeztetőt választ, csak akkor követ­kezik­­b­üntetés, ha már nincs más mód a megjavításra. A törvények ott vannak kifüggesztve az osztályok falán.. Minden osztálynak­­ más és más törvényei vannak, mert más érvényes a kisebbekre, más azokra, akik már belátással­­cselekszenek. Az előadást­ a hallgatóság nagy tetszéssel foggad­ta.­ ­­­ A liberális blokk akciót indít az üldözés folytán elbocsátott tisztviselője rehabilitálásáért A demokraták csatlakozása formálisan is megtörtént Vázsonyiék megjelentek a blokk ülésén­ ­.­­ •

Next