Pesti Napló, 1925. november (76. évfolyam, 247–271. szám)

1925-11-20 / 263. szám

A Péntek . PESTI NAPLÓ 1925 november 20 A királykérdés és az adóprés Hainprecht az államforma kérdéséről, Fábián a súlyos adókról „Valóságos gyűlöletországban élünk" — 1i nemzetgyűlés folytatta a költségvetés tárgyalását (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén csekély érdeklődés mellett folytatták a költség­vetés tárgyalását. Lovász János: A mezőgazdasági termények érté­kesítésének elősegítését kívánja a kormánytól. Erre vonatkozó határozati javaslatot terjeszt elő. A kis­gazdákat terhelő súlyos adókötelezettségeket teszi szóvá. A költségvetést elfogadja. A Királyság, vagy köztársaság? Rainprecht Antal: A konszolidáció szempontjából (% takarékossági szempontból is legmegfelelőbb állam­forma ezidőszerint a köztársaság. Apponyi is azt mondta, hogy inkább köztársaság legyen, mint kalan­dor királyság. Az államforma kérdését csak­ népsza­vazás döntheti el. Ma már nincs egy királypárt, hanem . . . k­ibb király­jelölt van. Azt is föl szokták hozni, hogy megtörténhetnék az a borzalmas­ eset, hogy Magyarországon zsidót válasz­tanak meg köztársasági elnöknek. Ez nem valószínű, de még mindig jobb, ha tisztességes zsidó reprezen­tálja az országot, mintha egy degenerált, ostoba és rosszindulatú király, akit nem is lehet öt év múlva elküldeni. Kultúrtársadalomban csak a demagógia tartja ébren a faji és vallási kérdést. Huberman Bro­niszláv koncertjén zsidók és fajvédők, németek, ma­gyarok és angolok egyformán tapsoltak. Várjon Jlu­bermaurnak, a kis, sápadt lengyel zsidónak szólt-e a taps, vagy a művésznek" A nemzetközi fejlődés leg­biztosabb útja a köztársaság, m­ert ez a fejlődés az egységes Európához vezet. Ma a nemzetekből egysé­ges Európa van kialakulóban. A bolsevista ideológia kivégzésére csak az egyesült európai politika alkal­mas. Határozati javaslatot nyújt be a királyság védel­méről szóló 1923. évi XXXIV. törvénycikk eltörlésé­ről. Szóvá teszi ezután, hogy Hajmáskéren­ hallatlan muníciópazarlás folyik gyakorlatozás és ágyúkipró­bálás címén. Milliárdokat puffogtatnak el a levegő­be. A költségvetést nem fogadja el. Csik József: A legitizmus kérdésének fölvetele nem időszerű. A történelmi királyság gondolatával összeforrt a nemzet A földbirtokreform végrehajtását­kritizálja, majd a munkanélküliség kérdésével foglal­kozik. A javaslatot nem fogadja el. Fábián Béla a súlyos adóterhekről Fábián Béla: A magyar társadalom helyzetét, ma egy szó jellemzi: jaj! Súlyos adóterhek nyomják a dolgozó társadalmat, annyira, hogy tulajdonképpen senki sem tudja, hányféle adó van. Kívánja a kere­seti adó behajtási módjának megváltoztatását. Fel­említi azt az állítólagos pénzügyminiszteri rendele­tet amely személyes felelősség terhe mellett teszi a pénzügyigazgatóság közegeinek kötelességévé az adók behajtását. Ezzel kapcsolatos a végrehajtók számának szaporítása. Az adóvégrehajtás 21 száza­lékkal drágítja­ meg az adókat. A drágaság legfőbb oka a forgalmi adó mostani rendszere. A leszállítás­ óta 142 milliárddal többet irányzott elő a pénzügyminiszter forgalmi adóból, mint a 3 szá­zalékos kulcs,idején, tehát a leszállítás óta több for­galm­i adót fizetünk. A 2 százalékos kulcs mellett 50— 100 százalékkal magasabb­­ átalányokat vetettek ki, most a 3 százalékos kulcs mellett. Mondja meg pon­tosan a miniszter, milyen összegű forgalmi adót óhajt beszedni és egyfázisos rendszer alapján szedje be, így 8—10.000 emberrel kevesebb alkalmazottat­­ kellene fizetni. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedők és iparosok n­e le­gyenek könyvvezetésre kötelezve. Sürgeti az egy­fázisú forgalmi adórendszer bevezetését. Példákat hoz fel, amelyek a mai forgalmi adózás­­súlyos visz­szásságait bizonyítják­ Az átalányok megállapítása olyan igazságtalan, hogy egész sereg kereskedői 2%-os kulcs mellett jóval nagy­obb összegű forgalmi, átalányt fizet, mint azelőtt 3%/a-os kulcs mellett. A. hátralékos forgalmi adó után a kincstár 36%-os.. évi kamatot fizettet, ma, amikor a hitelélet, olcsóbbá té­tele kellene, hogy legyen a fő cél. A. gazdatársadalom is lassan kint a. kereskedelem és ipar sorsára jut és ilyen kamatpolitikával a mezőgazdaság hiteligényei­nek kielégítése •-L-» • lehetetlen. .Határozati­­javaslatot terjeszt elő a havi 3%-os késedelmi kamatnak 1%-r­a való leszállításáról. A forgalmi adó hátralékokat augusztusra még mindig 17­ 000-es szorzószám alapján vetik ki a pénzügyi közegek. A jó gazdasági politika nem merülhet­­ki állandó adóemelésekben. Ha a pénz­ügyminiszter nem nyit új kereseti forrásokat, hol­nap fogja­­előteremteni az adókat! A lapok, állandósítani kénytelenek a kénysz­er­egy­ess­égek, a csődök, a fizetésképtelenségek és az­­ öngyilkosságok rovatát."Egészséges hiteleset nélkül pénzügyi konszolidációról beszélni sem lehet. A tisztességes kereskedelem a csempészés folytán súlyos hátrányba kerül a tisztességtelen kereskede­lemmel szemben. Felhívja a­ pénzügyminiszter­ figyel­mét az egyre megismétlődő csempészési esetekre, amelyekben sokszor vasúti és pénzügyi közegek is szerepelnek, akiknek pedig az ellenőrzés volna a fel­adatuk. Az államnak nagy megterhelése volna a hadikölcsön valorizálása, azonban nem kell feltétlenül most és feltétlenül az összes eredeti jegyzéseket valorizálni. Mondja ki az­állam­, hogy bizonyos kategóriákat egy-, vagy fél-, százalék erejéig kiegyenlít. Vagy legalább is ígérje meg ezt a kormány. Valóságos hadikölcsön kampá­nyok indulnak érdekcsoportok részéről és a pénzügy­miniszter egy szót sem szól és nem ad tiszta képet a való helyzetről. A miniszternek nem szabad tűrni a spekuláció rombolását. Peyer Károly: Várja, hogy a spekuláció mikor szedi ki az emberek zsebéből a pénzt. Fábián Béla: A pénzügyminiszter hallgatása miatt egész sereg ember veszti el most már másod­szor a maga hadikölcsönbe helyezett kis vagyonát. A nagy vállalatok százmilliókat fizetnek reklámra, de szegény nyugdíjasainknak nyomorult filléreket adnak. Homonnay Tivadar: Ebben teljesen igaza van! Fábián Béla: A vállalatnak a valorizációs kötele­zettsége a vagyontól függ, amelyet úgy mutatnak ki, ahogy akarnak. A kormány tálcán hozza minden szél­sőség részére a lázító javaslatokat. . . A nyugdíj-valorizáció kérdésében nem habozhat a kormány. A biztosítótársaságok, amelyek arányban fölvették a­ biztosítási díjakat és legnagyobb részben kivitték a pénzt külföldre, papír­ban akarják visszafizetni a biztosítást. A kövezetvámokról szól ezután, amely békében 1 korona volt, ma 80.000 korona. A környék kisiparát megbénítja ez a vám. Az egyes tárcákat bírálja­ A belügyi igazgatás jellemzésére elég egy mondat: még mind­­ Endre László a gödöllői főszolgabíró. A cári Oroszországban ez lehetséges, mert hisz erre azt mondhatjuk, a cár messze van. Tudjuk, hogy mit csinál ez­­.. .. .­­ a tó hátú­s főszolgabíró, hogyan választották meg, ismerik viselt dolgait. Ha más csinálná ezeket és nem Endre László, akkor bi­zony nem mondanák a­ vádakra, h­ogy meg kell várni a bírói eljárás eredményét De vannak emberek, akikre nem vonatkozik a törvény. Nem tudjuk azon­ban, hogy miért van ez így! A népjóléti tárcáról szólva beszél a Munkásbiztosítónál, uralkodó lehetetlen állapotokról.. Külügyi koncepcióról szó sincs nálunk. Amikor a nemzeti ki­sebbségekről beszélünk, szemünkbe vágják, hogy itt viszont a vallási kisebbségekre alkalmazzák a­­ numerus c­lausust. Nem is nyújt be határozati javaslatot a numerus cliusaxról,­ mert a nemzeti közérzület meg­gyógyulásá­tól várja, a megoldást. Ki kell már csavarni egyszer ellenségeink kezéből ezt a fegyvert s nem szabad ki­szolgáltatni az elszakított kisebbségeket annak­ az ellenségnek, amely könyörtelenül hivatkozik a nume­rus claususra. „Sörház uccai kiváltság" — Mérsékelt ellenzéki pártok nem kapnak gyű­lésengedélyt, viszont a társadalmi egyesületeknek­ mindezt tálcán viszik. Itt van a TESz, amely társa­dalmi egyesület létére politikával foglalkozik. Klárik Ferenc: Sörház utcai kiváltság. Fábián Béla: Ha egy munkásegyesület merne külföldiekkel kül- vagy belpolitikáról tárgyalni, a következő napon m­aid szétvernék. Esztergályos János: Fasiszta királyt akarnak vá­lasztani.­ . .. Fábián Béla: Ilyen jelenségek mellett hiába itt a konszolidációra való törekvés. .Elszáradt a lelkek­ben a törvény előtti egyenlőségbe és a jogbizton­ságba vetett hit, pedig ez az alapja a konszolidáció­nak. A kormány ennek helyreállítására nem is tö­rekszik, ezért­­bizalmatlan a kormány iránt és­ a költségvetést nem fogadja el.­ ... Létay Ernő: Ma világtendencia az egyetemes népszeretet és a leghatalmasabb probléma a világ­béke. Benső konszolidálódással kell a külföld figyel­mét arra felhívni, hogy a­­ magyar probléma becsü­letes megoldása nélkül a világbéke el sem képzelhető. A trianoni béke revíziójára fogjunk össze társa­dalmi­ és­ politikai különbség nélkül. Ettől azon­ban távol vagyunk, mert a valóságos gyű­lö­letországban élünk. Még mindig különleges rendszabályok szerint ker­­lik, a sajtószabadságot. Közigazgatási hatóságok ro­konszenvétől vagy ellenszenvétől és a mindenkori kormányzati irányzattól függ a sajtó sorsa. A gon­dolatot azonban így sem lehet megölni. Közjogi mes­terkedés a kormány részéről, hogy megcáfolatlanu­l hagyja­ azt a gyanúsítást, hogy a nemzetgyűlés saját életét meg akarja hosszabbítani. A mandátumok meghosszabbítása erkölcstelen, férfiatlan s arra nincs is joga a nemzetgyűlésnek. Rendezni kell a hitelkér­dést Földhöz kell juttatni a kisembereket hogy töb­bet termeljenek. A többtermelés összefügg az in­tegritással. Földreformot csak­ radikálisan lehet csi­nálni. Az országnak nem az az érdeke, hogy néhány vagyonos és sok vagyontalan ember legyen itt, ha­nem az, hogy normálvagyon képződjék A költségve­tést nem fogadja el. Az elnök javaslatára elhatározta a nemzetgyű­lés, hogy pénteken­ délelőtt tíz órakor folytatják a költségvetés vitáját. Viczián István személyes kérdésben szólalt is. Védekezett az ellen a vád ellen, mintha hadirokkan­taktól vett volna el mozikat. • Eckhardt Tibor , is személyes kérdésben beszélt. Kijelentette, hogy a letenyei választás alkalmával Huszár Károlynak Kis M­­rigyács beszédéről soha komoly formában nem mondta, hogy a proletár­diktatúrát akarta a képviselő kikiáltani. (Nagy de­rültség a Ház minden oldalán.) Felkiáltások: Szóval mégis mondta át Az ülés hat órakor végződött. ­ Gróf Bethlen Ist­vánné csütörtök délelőtt gyógyu­lten hagyta el a Fasor-szanatóriumot ­ Ratajnak sem sik­erült a lengyel kormányt összehozni Varsó, november­ 19. (A Pesti Napló külön tudósítójától.­ A kormányválság tovább tart. "Ratajnak", "a semm­ elnökének sem sikerült a kabinetét meg­alakítania és m­a délután visszaadta a megbí­zást a köztársaság elnökének. Rataj a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az elnöknek a parlamenten­­kívül­­ álló hivatalnokkormány kinevezését­­ javasolta..­­.. •• A sejm elnökének kísérlete állítólag azért nem sikerült, mert a szociáldemokraták elle­nezték ki Kataj által tervezett gazdasági tanács alakítását. Enélkül­­pe­dig Rataj nem­ volt haj­landó a korm­ányzásban résztvenni.

Next