Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

18 Kedd PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 2. » „tegnap beszéltél, é­s mint egy ember ál­laná útját a határon, ha odáig merészkedne. • Károly herceg azonban igen jól van lértesülve a romániai események felől. Igen jól tudja, hogy ott nincs egység, nincs egy­hangúság, s nincs egy cél felé való haladás. A román jogar alatt élő népek mind más és másfelé néznek, az elnyomottak elégedet­lensége kitöréssel fenyeget, a töméntelen jogfosztás és az emberi szabadság eltiprása bosszúért kiált... s mindez az érzés, mint egy hatalmas szél belekapaszkodik abba a vitorlába, amelyet Károly herceg a maga hajójára felszerelt. Ez az oka annak, amiért »kész va­­­gyok­a« többet jelent, mint egy egyszerű trónkövetelő nyújtózkodása. Ha Károly herceg csakugyan megjele­nik Románia határán, ez annyit jelent, hogy Romániában nagy és elhatározó ese­mények játszódhatnak le. S minthogy a Romániában élő népek nem tudtak még ed­dig megegyezni — s valószínűen soha sérti fognak tudni megegyezni — egy egységes célban, nem veti el a sulykot, aki feltételezi,­­ hogy ezek az események nem fognak simán lejátszódni. . . Márpedig, ha nem fognak simán leját­szódni ... ez bennünket is közelről érdekel. Tehát ügyelnünk kell, tehát résen kell len­nünk. Az, amit Károly herceg ma egy pá­rizsi újság tudósítójának mondott, ma még csak újságszenzáció, de holnap­­ történe­lem lehet. Súlyos vasúti katasztrófa 25 halottal Braziliában Párizs, augusztus 1. Rio de Janeiroból jelentik a Chicago Tri­bunenak, hogy az elm­últ éjszaka folyamán Belcás­tillqus is Terranova között egy gyors­, vonat összeütközött egy tehervonat­ta­l. Az összeütközés következtében huszonöt , u­tas meghalt, számosan pedig súlyos sérülése­ket szenvedett. A gyorsvonat első két kocsija telje­sen megsemmisült. Nagy rablóbanda tartja izgalomban a zalai határszélt Zalaegerszeg, augusztus 1-(A Pesti Napló tudósítójától.) Csak nemrégen adtunk hírt arról, hogy Zala megyének a jugoszláv ideiglenes határ­vonal mentén fekvő sávján egymást érték a lopások, betörések. A legnagyobb apparátussal lefolytatott nyomozásnak sem volt semmi ered­ményük. A tetteseket nem sikerült kézrekerí­teni, mert a rablók nyomban átszöktek jugo­szláv­­területre. Az a gyanú merült fel és erő­södött meg mindinkább, hogy egyenesen jugo­szláv területről jönnek át Magyarországba a rablók, hogy büntetlenül grasszálhassanak itt a végeken. A banda leginkább üzleteket fosztott ki és szinte zseniális ügyességgel szökik át a magyar határon a rablott holmival. Volt eset, hogy halálfejes levelekkel ijesztgették a magyar lakosságot és azt követelték, hogy az általuk megjelölt helyre bizonyos pénzösszegeket te­gyenek le, mert ellen esetben kiirtják az egész családot. Sok portán megmérgezték a házőrző kutyákat is. A zalai határmenti lakosság nyugalmát teljesen megzavarta a rablóbanda garázdálko­dása. Az emberek nem mertek éjjel az utcára sem menni, az országutak pedig kihaltak vol­tak alkonytájban. Néhány hete, mintha ezek a bűncselekmé­nyek szüneteltek volna. A lakosság kezdett fel­lélegzeni és bátrabban mozogni. A hatóság azonban tovább ügyelt éber őrködéssel. Már azt hitték, hogy végleg megszűnt a határmenti garázdálkodás, amikor tegnap éjjel ismét hírt hallatott magáról a már feledésbe menő ban­ditatársaság. Az egyik határmenti községben éjszaka be­törtek a fogyasztási szövetkezetbe és onnét nagymennyiségű­ árut elrabolva­­ megszöktek. Az üzletet majdnem teljesen kifosztották. Még csak ny€muk sem maradt. Teljesen­­ki van zárva, hogy a rablóknak odaát cinkostár­suk ne lenne. A csendőrség hatalmas appaamá­tussal üldözi a merész bandát­. vezetőinek és minden egyes nemzetközi vita esetén ez a vezetőség reflexmozgásszerűen a döntőbíráskodás mellett lépne akcióba. A döntőbíráskodás kérdését természetesen vallásalapon is meg lehetne közelíteni. Tisz­tult helyzetet fog teremteni annak általános elismerése, hogy az emberi természet az élet alapvető ereje, tekintet nélkül színre, vagy fajra. De a vallásos nevelésnek főként arra kell rámutatnia, hogy a jövőre nézve az ad reményt, ha az egész világ belátja, hogy a háborúnak igenis van praktikus alternatívája, ami kielégítheti az igazságérzést és az önérze­tet, minden vérontás nélkül is. Meg kell vál­tozniok a szíveknek és az elméknek. Ez nem­csak egyetlen vallásnak, mint minden vallás­nak a célja és feladata. Ez a meggondolás, amelyhez hozzájárul a világ reprezentatív államférfiainak a Népszövetségen keresztül megnyilvánuló törekvése, idővel a világbéke biztosítására egyedül alkalmas törvénnyé fogja avatni a döntőbíráskodást. Az önkormányzatok csak a kormány hozzájárulásával vehetnek fel kölcsönöket Túlságosan költekeznek a községek A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben a községi kölcsönök felvétele tekin­tetében a legbehatóbb megfontolásra hívja fel a községek figyelmét. Vizsgálatai során azt tapasztalta a belügyminiszter, hogy egyik­másik önkormányzati testület kény­szerítő ok nélkül a békeévek arányait meghaladó módon költekezik s beruházó munkája sokszor ötlet­szerű és nincs arányban az önkormányzat anyagi erejével. Ez a gazdálkodás megfonto­latlan és tervszerűtlen, megnehezíti elsőbbrendű célok megvalósítását, több esetben a közterhet növeli, tehát nem felel meg az önkor­mányzat érdekeinek. Különösen aggályosnak mondja a rendelet, hogy az önkormányzati testületek kölcsönök érdekében részint közvetlenül a kül­földi pénzpiachoz fordulnak, másrészt hiteligé­nyeikkel a hazai bankokat árasztják el. A külföldi piaccal való közvetlen tárgyalás hátrányai mellett a hazai bankokkal való tár­gyalás is legtöbb esetben a külföldi piachoz ve­zet, mert a hazai bankoknak rendszerint nincs elég tőkéjük. A tömeges, elaprózott és rend­szertelen hitelkeresés kedvezőtlen benyomást kelt a külföldön, ami az ország hitele szem­pontjából hátrányos, továbbá a céltudatos hi­telpolitikának útjában áll. Az önkormányzati gazdálkodás helyes me­derbe való terelése céljából, valamint az ország pénzügyi rendjének biztosítása érdekében szük­séges, hogy az önkormányzatok hiteligényei csakis a kormány előzetes tudta és hozzájáru­lása mellett elégíttessenek ki. Ezért felhívja a miniszter a vármegyei és városi törvényhatóságok közönségét, hogy köl­csön felvétele iránt csak akkor indítsanak tár­gyalásokat, ha erre irányuló határozatukat a kormányhatóság már jóváhagyta, mert a jövő­ben a kormány nem hagyja jóvá azoknak a köl­csönöknek felvételét, amelyhez előzetesen hozzá nem járult. A belügyminiszter megszorító rendeletet adott ki a kivándorlásról Már a jövő évi északamerikai kvóta is betelt A belügyminiszter körrendeletet intézett az útlevélkiállító hatóságokhoz a Francia­országba kivándorló munkások orvosi vizsgá­lata tárgyában. A budapesti francia követség közlése szerint ugyanis a Franciaországba ki­vándorló munkások útleveleit a követség csak akkor láttamozza, ha az illetők a Francia­országban való alkalmaztatásukat igazoló elő­zetes munkaszerződés bemutatásán kívül iga­zolják, hogy be vannak oltva, semminemű ra­gályos betegségben vagy elmebeli fogyatko­zásban nem szenvednek és az általuk vállalt munka végzésére fizikai szempontból képesek. Felhívja a rendelet az útlevélkiállító ható­ságokat, figyelmeztessék a kivándorolni szán­dékozó munkásokat útleveleik kézbesítésekor, hogy az említett egészségügyi követelmények igazolása és a szükséges orvosi bizonyítvány kiállítása céljából a budapesti francia követ­ség a vízumkérés alkalmával orvossal meg­vizsgáltatja őket. Ugyancsak rendeletet bocsátott ki a bel­ügyminiszter a Kanadába kivándorolni szán­dékozók útlevélügyeinek tárgyában. Értesülése szerint ugyanis Kanadában a vízáradás és a mostoha időjárási viszonyok miatt a gazdasági helyzet annyira megváltozott, hogy a­ munkát­lanság egyre növekedik s a kivándorlók nagy része elhelyezkedni nem tud. Eztet Kanadába ezután csak azokat a kivándorlókat engedik be, akik a mezőgazdaságihoz értenek, Kanadában is ezzel óhajtanak foglalkozni és különben is ott élő mezőgazdasággal foglalkozó rokonaik­hoz vándorolnak ki. E rendelkezés következté­ben csak a már Kanadában élő bebocsátottak­nak atyja, anyja, testvére, házastársa, gyer­meke, sógora és sógornője, nagybátyja, nagy­nénje, unokaöccse és unokahúga vándorolhat be, feltéve, hogy az illető maga is kellő­­képesség­gel rendelkezik a mezőgazdasági munkához. Egyidejűleg felhívja a belügyminiszter az útlevélkiállító hatóságokat, hogy a Kanadába kivándorolni szándékozók kérelmei közül csak azoknak kérelmét vegyék tekintetbe, akik a kanadai kormány által megkívánt említett kö­vetelményeknek megfelelnek és igazolni tud­ják, hogy Kanadában élő hozzátartozóikkal a felsorolt kategóriákhoz tartozó rokonságban vannak és Kanadában való megélhetésük biz­tosítva van. Végül ugyancsak körrendeletet intézett a belügyminiszter az útlevélkiállító hatóságok­hoz az Amerikai Egyesült Államokba, irányuló kivándorlásnak az 1927/28. fiskális évben való lebonyolítása és az erre vona­tkozó útlevélkérel-­­­mek elintézése ügyében. Tapasztalat szerint­­ ugyanis egyes útlevélkiállító hatóságok kivé­­­­tel nélkül felterjesztik a minisztériumba az Egyesült Államokba szóló összes útlevélkérel­meket. Ezért értesíti a miniszter a hatóságo­kat, hogy az 1927/28. fiskális évi magyar kvóta betelt s az előjegyzettek és útlevelet nyert kivándorolni szándékozók száma oly nagy, hogy az, ha az Amerikai Egyesült Államok be­vándorlási törvényét meg nem változtatják, előreláthatólag teljesen kimeríti még az 1928— 29. évi kvótát is. Ezért az útlevélkérelmek kö­zül csupán a kint élő férjükhöz, illetve szü­leikhez kivándorolni szándékozó feleségek és 15 éven aluli kiskorú keresetképtelen gyerme­­kek kérvényei terjesztendők fel a következő fiskális évi kvótába leendő besorolás céljából valamint az idegen kvótára eső és nem kiván­dorló egyének kellőkép felszerelt útlevélkér­vényei, utóbbiak a kérelem elbírálása céljából. A belügyminiszter ugyancsak körrendeletet intézett az útlevélkiállító hatóságokhoz a ki­vándorlók itthon maradt, avagy az időközben örökösödés útján birtokukba került vagyoná­nak kezelése tárgyában. A tapasztalat szerint ugyanis kivándorlóink elutazásuk előtt csak a legritkább esetben gondoskodnak és rendelkez­nek itthon maradó, avagy távollétük tartama alatt örökösödés útján birtokukba kerülő va­­gyonuk kezeléséről. Ez igen gyakran rendkívül nehéz feladat elé állítja az egyes hatóságokat, főként az árvaszékeket, a távollevők érdekei­nek hagyatéki tárgyaláson való megvédése, vagyonának megóvása és hasznosítása tekinte­tében. E nehézségek megszüntetése céljából fel­hívja a miniszter az útlevélkiállító hatóságokat arra, hogy az útlevelek kézbesítésekor figyel­meztessék a kivándorlót, hogy vagyoni ügyei rendezésével bízzon meg valakit s annak adjon közjegyzői meghatalmazást. E figyelmeztetés megtörténtéről az útlevélkiállító hatóságoknak a jövőben jegyzőkönyvet kell a kivándorlóval felvenniök, melynek másolatát az árvaszékek őrzik. svájci zsebórákat, arany, ezüst ékszereket hat havi részletre azonnal szállít és választékot küld bárhova órások és ékszerészük Szeged, Kárász ucca 10. sz.

Next