Pesti Napló, 1927. szeptember (78. évfolyam, 197–221. szám)

1927-09-18 / 211. szám

Vasárn­ep- ­ Kereskedelmi mérlegünk problémája Írta: dr. CftOPIn tF­ 21*2TIC, a felsőház tagja Kétségtelen, hogy az idei esztendőben a magángazdaság életében javulás mutatkozik. Iparunk számos ága az előző éveknél jobban van foglalkoztatva, az építkezési tevékenység erőteljesebben indult meg, ez számos, évek óta súlyos viszonyok között vergődő iparágnak adott foglalkoztatást, ezzel karöltve a munka­nélküliek száma lényegesen csökkent, úgy­hogy a munkanélküliség problémájáról jelen­leg nem beszélhetünk. Nem szabad azonban túlbecsülnünk ezt a javulást, mert sok szá­mottevő iparunkban még ma sincs meg az ál­landó foglalkoztatásnak az a mértéke mely az üzem jövedelmezőségének legfontosabb előfeltétele. Ezekkel a kedvező jelenségekkel szemben áll kereskedelmi mérlegünk emelkedő passzivitása. A passzivitás magában véve a közhelyet ismétlek ezzel — nem csupán hátrá­nyos jelenség. Kétségtelen, hogy összefügg azzal, hogy az erőteljesebb beruházási politika folytán a behozatal megnövekedett és össze­függ azzal is, hogy a népességünknek fo­gyasztóképessége és fogyasztása az előző évek nagy visszatartásával szemben emelkedett. Azonban kereskedelmi mérlegünk passzivitá­sát pénzügyi mérlegünk nem egyenlíti ki. Két­ségtelen, hogy a passzivitás a külfölddel szem­ben növekedett eladósodásra vezet. Súlyos probléma ez, mely kell, hogy gondolkodóba ejtsen mindenkit, aki közgazdasági kérdések­kel, akár mint felelős államférfiú, akár mint magángazdasági életünk tényezője foglalko­zik. Ugyanez a súlyos probléma foglalkoz­tatja állandóan Németországot is és a német iparnak egyik vezetője, Duisberg nemrég tar­tott, nagy feltűnést keltő beszédében megkon­gatta a vészharangot és figyelmeztette Német­országot arra, hogy a német kereskedelmi mérlegnek megnövekedett paszivitása — me­lyet a pénzügyi mérleg eredménye ott sem egyenlít ki — milyen súlyos következmények­kel fog járni. Kisebb mértékben, de nálunk is hasonló a helyzet. Azzal a kérdéssel kell tehát elsősorban fog­lalkoznunk, hogyan lehetne mérlegünk passzi­vitását enyhíteni, estleg megszüntetni. Szük­ség van e végből egy, a közgazdasági problé­mákat átfogó közgazdasági programra, melyet a felsőház budget-vitájában Teleszky János őexcellenciája megsürgetett. A kormánynak és a nagy érdekeltségeknek össze kell állniok és el kell mélyedniök a kérdés tanulmányozásá­ban. Az én érzésem szerint egyetlen mód van a passzivitás csökkentésére és ez iparosodá­sunknak az eddiginél lendületesebb mérvben való előmozdítása. Nem beszélek arról, hogy a luxusbehozatalt a lehetőség szerint korlátoz­nunk kellene és önmérséklést kellene tanúsí­tani azon beruházások terén, melyeket egy el­szegényedett nemzet nem engedhet meg magá­nak, de legfontosabbnak azt tartom, hogy ki kell fejlesztenünk az eddiginél erősebben azo­kat az iparágakat, melyekben nagy a behoza­tal és amelyek — és az utolsó évek bíztató ta­núságai szerint — Magyarországon meghono­síthatók és ahol versenyképességünk a külföld­del szemben meg van adva. Ez a probléma Ma­gyarország jelenének és jövőjének egyik leg­égetőbb kérdése, nemcsak azért, mert állandó eladósodásra nem lehet gazdaságpolitikánkat felépíteni, hanem azért is, mert népességünk — mely relatíve igen sűrű — az országon belül nem nyerhet elhelyezést, ha nem tudunk a mun­kásságnak az iparban foglalkoztatást adni és intelligenciánk is csak egy fejlődő iparban tud elhelyezést találni. Báró Kornfeld Móric a genfi nemzetközi gazdasági konferencián tartott előadásában rámutatott a népsűrűségi kérdésnek rendkí­vüli fontosságára, mely kérdés a külföldön is újabban mind erősebben foglalkoztatja a köz­véleményt. Miután a kivándorlási lehetőség­nek Amerika bevándorlási politikája gátat vet, miután kolóniák nem állnak rendelkezé­sünkre, melyek néptöbbletünket felvehetnék, az országon belül kell elhelyezésükről gondos­kodnunk. Tudjuk azt, hogy a mezőgazdaság ilyen elhelyezési lehetőséget már nem nyújt, sőt bizonyos, hogy a mezőgazdaság mechani­zálásával kevesebb ember fog elhelyezést nyer­hetni. Nincs itt más kiút, mint az ipar fej­lesztése és ezt az utat akkor is követnünk kell, ha az talán átmenetileg áldozatot jelent. Nem szereném, ha félreértenék, álláspontomat ab­ban a tekintetben, hogy az ipart a mezőgazda­ság rovására akarnám fejleszteni. Ellenkező­leg, az a meggyőződésem, hogy a magyar mezőgazdasági termékek elhelyezésének problémája csak akkor lesz megoldható a mezőgazdaságra nézve kedvezően, ha a bel­földi fogyasztást minél erősebben tudjuk emelni és ez csak az ipari népesség szaporí­tása révén lehetséges. A kereskedelmi mérlegnek magy és súlyos problémája gazdasági életünk minden ágát egyformán érinti. Hisz növekvő eladósodásunk esetén a külföldi hitel — melyre mezőgazda­ságunknak oly nagy szüksége van — nehezeb­ben lenne megszerezhető. Én ezért szükséges­nek tartom, hogy a nagy magyar gazdasági egyesületek összeálljanak és egységesen dol­gozzanak ki javaslatokat abban a tekintetben, hogy a kormány milyen gazdasági politikát kövessen. (Gömöri Imre rajza­ ) Sir Howard D'Egwille PESTI NAPLÓ 1927 szeptember 18 . hogy újjáépített férfiruhaházunk ünnepélyes megnyitásának fényéhez nb. vásárlásával Ön is hozzájárult. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy közöljük Önnel múlt heti hirdetésünk eredményét: egy hét alatt 214 új vevőt szolgáltunk ki, akiket már az első alkalommal sikerült meggyőznünk Öltönyeink ! Átmeneti- és I­l­egánsfeldolgozása' max B * • 3 ^ a ^ szép vonalhatása. Bundáink­­ választékossága és Sportruháink w abszolút olcsó áraink felől. — Tekintse meg látványos művészi kirakatainkat. Vételkényszer nélkül raktárunkat. Vidékre árjegyzéket, szövetmintákat készséggel küldünk Meghívásra szabászunk leutazik. férfiruha nagyáruháza ? IfUZ Budapest, VII., Rákóczi út de

Next