Pesti Napló, 1928. június (79. évfolyam, 123–146. szám)
1928-06-24 / 142. szám
56 Vasárnapi PESTI NAPLÓ 1928 június 24! A strand divatja Már megszokott kuriozitása illusztrált lapoknak az asszonyi úszóruha változatainak sora anno 1800-tól napjainkig, a bokáig érő, húzott nadrágtól a célszerű trikóig. Époly mérföldköveit jelenti ez a női divatnak s a testi kultúrának, akárcsak a százláncú szoknyától a térdig érő, egyszerű uljig vezető út. Térdig érő, egyszerű ulí. Itt meg kell állnunk! Állapítsuk meg, hogy az 1923-as alj sem mindig »puritán«, és az 1923-as úszóöltözet sem csak a célszerűséget tartja szem előtt. A célszerűség fontos,de fontos a dekorativitás, a színharmónia, és ez jellemzi az idei stranddivatot. Fürdődivat. Ezen kissé jóakaratú, de lenéző mosollyal futott el Párizs még a közelmúltban. Most — idők jele! — a legújabb nagy lapok hemzsegnek az új Strandötletektől és a párizsi nagy szabók közül nem kisebbek, mint Worth, Jenny vagy Patou, ugyanolyan bőséggel ontják a legújabb fürdőmodeleket, akárcsak a lóversenykreációkat. És, ami a legcsodálatosabb és tisztára 1920-as eredmény, sok esetben arra is gondolnak, hogy a fürdőruhában fürödni is lehessen! Párizs befolyása mindenesetre magával hozza az eltávolodást a nem mindig előnyös és egyhangú fiústrikótól. Sok színhatás jellemzi, mint egyáltalán az idei divatot, a strazddivatot is. Kuriozitásként felemlítjük, hogy egy párizsi nagy lap, mely a különböző divatjelenségeket osztályozni szokta kínai, oroszhindu stb. eredet szerint, most a sport-, strand-, egyszóval jersey-holmiban divatos színességet, tartkaságot magyar eredetűnek "tartja. • ••••• "Az 1928-as strandholmi tehát színes. A fekete úszóruha is tarkított és a városi öltözködésben megbukott kubisztikus motívumok, mértani ábra szerű díszítések gyakoriak nemcsak a jersey és selyem úszóru-s hákon, de a divatos strandkabátokon is. A strandkabát nagyon általános és sokkal divatosabb, mint a cape, vagy a fürdőkabát. Készül sok mindenből, kezdve az obligát frottékelméken, a Párizsban mindig idivatos, modern bútorkretonokon, egészen a mintás japán, a virágos crépe de chine és kockás selyemkalátong. Szabásuk egyenes, többnyire éretlen és zsebes. A részleteket az anyag diktálja és a vele harmonizáló úszóruha. Az úszóruhák anyaga többnyire gyapjútrikó, bár Párizs a crépe de chine úszóruhákat, vagy legalább Fehér selyem francia Gyapjútrikóból késtrandruha, arany szült strandkompjé, gyöngyökkel díszítve ujjatlan strandkabáttal részben crépe de chineket kívánja divatba hozni. Újdonság a világos úszóruha, főleg a fehér és a banánszín. A crépe de chine úszóruhákat sokszor díszítik a strandkabát merevebb anyagával. Már egészen bizarr és francia ötlet az egyáltalán nem célszerű fehér selyem úszóruha arany gyöngyökkel telehímezve, amely inkább revű, mint strand céljaira alkalmas. Ennél praktikusabb a szintén nagyon divatos, teljesen lesteppelt holmik. Az egyszerű nadrágos úszóruhákhoz Párizsban és a francia strandokon hordják a külön felvehető, gloknnba szabott, kis szoknyát, de legáltalánosabbak a világos felsőrészű, nadrágos, öves gyapjútrikóöltözetek. Szép a sötétkék nadrág sárga felsőrésszel, de divatos az amerikai stílusú kétrészes úszóruha is. A gumisapkák mellett a strandkabát színében és anyagában tartott fürdősapka kedvelt, úgyszintén a strandkabát vagy pizsama színének és anyagának megfelelő, elmaradhatatlan kis napernyő. Újdonságok a magassarkú gumi fürdőcipők és a háromszögletű kendő sokféle változata, mely úgy a fürdő-, mint a »szárazföldi« divatban is e nyáron elmaradhatatlannak látszik. Mindez azonban aszerint fog módosulni, hogy viselője a sportnak hódol-e inkább, vagy a divatnak és a La Manche mellett kíván-e strandolni, avagy a Balatonban fürödni (W. R. M.) Kék ruha, sárga gyapjútrikó úszósárga díszítéssel, flanek strandkabáttal Szabad-e a nőnek cigarettázni? A cigaretta a legtökéletesebb élvezet, mert jó és elfogy, mielőtt az ember megunná. Oscar Wilde A legelső megállapítás, amit a nők dohányzásának kérdéséről le kell szögeznünk, hogy objektivitásunkat megőrizzük, a következő: A nő szeret cigarettázni. Mindenütt látjuk őket, vendéglőben, hivatalban, hotelek baljában, sporteseményeknél, sőt otthon is, amint a gyufát éppen a cigarettavégéhez emelik és kéjes, mély szippantással szívják le a füstöt. Nem köhögnek tőle, nem égetik el ujjukat, szemük nem telik meg hirtelen könnyel, a hamut megfelelő, megvető mozdulattal pattintják le — komoly dohányossá nőtték ki magukat, ismerik ennek a művészetnek minden finomságát és technikáját. Ez különben nem is csoda, hiszen 1927-ben az Egyesült Államok nőlakossága kilencbillió cigarettát szőtt el. Impozáns szám! 1925-ben hatvanhatbillió és hétszáztizenhatmillió cigaretta fogyott el Amerika területén, tehát minden kilencedik cigarettát finom női ujjak vittek finoman rúzsozott női ajkakhoz. Csakhogy ezek a számok állandóan emelkednek, a fogyasztás 1926-ban hetvenegybillióra, 1927-ben nyolcvanbillióra emelkedett. Természetes, hogy ebben az emelkedésben a nők erőteljesen veszik ki részüket. Migánaelnyire nem szeretjük a statisztikát, ezek a horribilis számok megragadják az ember fantáziáját. Hogyne, hiszen Amerikában harmincötmillió tizennyolc éven felüli nő van, ezeknek — szakértők szerint — negyven százaléka dohányos. Tehát tizennégy vagy tizenötmillió asszony és leány kilencbillió cigarettát szívott el egy év alatt. Azon, ugye, bár nem lehet vitatkozni, hogy a nők között általános szokássá vált a cigaretta. Legutóbb egy előkelő amerikai leánykollégiumban törölték el a dohányzási tilalmat, mégpedig a vezetőség hozzájárulásával, pedig a kollégiumban csak a növendékek fele óhajtott cigarettázni. Megkérdeztük az egyik legnagyobb newyorki áruház menedserét, hogy észrevehető hatást tesz-e a dohányzás női alkalmazottainak munkáján. — Nem tudom, hogy alkalmazottaink dohányoznak-e, — felelt a menedser — annyi bizonyos, hogy munkateljesítményük nem csökkent. K Külön dohányzóhelyiséget nem tartunk számukra, az ebédlőteremben azonban akárhány nő alkalmazottunkat láthatja cigarettával a szájában. A dohányzás különben terjed a nők között. Mi nem bátorítjuk őket erre, de nem is haragszunk érte. Én különben azt hiszem, hogy a szavazati jog és a cigaretta az oka annak, hogy a nők elveszítették azt a tiszteletet, melylyel a férfiak ezelőtt irányukban viseltettek. Ezért nem emel előttük kalapot a férfi a lift- ben és ezért nem adja át helyét a földalatti vasúton. — Személyes tapasztalataim úgy mutatják, hogy a nők számára készített gyengébb fajtájú dohányok kimentek a divatból. A nő íaélése ezen a téren találkozott a férfi ízlésével. Egy másik nagy áruház menedsere így felelt a kérdésre: — Helyiségeinkben nem engedjük meg női alkalmazottainknak, hogy dohányozzanak. Nem vitás, hogy köztük is sokan lesznek, akik üzleten kívül cigarettáznak. Különben az elmúlt évek alatt alkalmazottaink munkaereje és teljesítményeiknek mértéke állandóan növekedett. — Nővéremnek három erős, egészséges fia van, pedig tizenhét éve szenvedélyes dohányos. A cigaretta nem befolyásolta sem abban, hogy jó anya legyen, sem abban, hogy gyermekeinek egészségére is ügyeljen. Különben nőismerőseinknek 75 százaléka dohányzik. H. W. Casler, a newyorki telefontársaság egyik vezetője, aki több mint harmincezer tele-fonkezelőnő főnöke, azon a véleményen van, hogy a munkahelyiségekben nem szabad dohányozni. Ezt nem is engednék meg soha a kezelőnőknek. — Az erős dohányos nő életkora — mondotta — rendesen felül van a huszonkettőn, míg mi tizenhét-tizennyolc éves leányokat alkalmazunk. Nagyon érdekes egy leányiskola vezetőjének nyilatkozta. — A cigaretta idegessé és figyelmetlenné teszi a leányokat, — mondotta. — Hiába hozunk azonban ellenük szabályokat, a legtöbb leány cigarettázik. Én különben megvetem a dohányzó nőt. A Columbia-egyetem tanácsának egyik tagja így nyilatkozott: — A dohányzás akadály a nő logikai fejlődése és normálisan nőies vágyainak útjában. Nem más, mint gyenge kísérlet arra, hogy a férfiak bűneit utánozzák. Gyöngíti ellenállóképességét és a nő ebben a tekintetben rosszabb helyzetben van, mint a férfi, aki újra magához tud térni, míg a női szervezet tönkremegy. Amerika legkiválóbb szellemei az alkohol és nikotin ellett harcolnak, mert mindkét méreg megrontója a mindkét nembeli fiatalságnak. Be kell vallanunk, hogy informátorunk, mialatt ezeket mondta, éppen a harmadik cigarettára gyújtott rá. Dohánygyárosok és nagytrafikosok véleménye szerint Amerika női lakosságának ötven százaléka dohányos, azok közül a nők közül azonban, akik nyilvános éttermekben és tánchelyiségekben fordulnak meg, hetvenöt százaléka cigarettázik. Juna Hoyt, a népszerű amerikai színésznő azt vallja, hogy a cigaretta, hacsak nem viszik túlságba, nem árt a nőknek. Ugyanezen a véleményen van egy híres baltimorei idegorvos is, aki így vélekedik: # — A dohányzás ártalmatlan az atlétatípusú leányok számára, de méreg annak a nőnek, aki nem dolgozik. Az amerikai dohányláz egyik legérdekesebb fejleménye az a válóperhullám volt, amely 1924-ben a san franciskói bíróságok termeiben folyt le. Ekkor minden második válófélben levő ifjú férj azzal indokolta válókeresetét, hogy a felesége erős dohányos. És mégis, Paul Gardner, a vasúti orvosok egyesületének vezetője, orvosilag rendeli a nőknek a dohányzást. — A cigaretta nagy segítségére van, a férfiaknak abban, — mondja — hogy megoldják problémáikat. Miért tagadnék, hogy ugyanilyen hatással van a nőkre is. John Wolgamol ek Vándor dala Írta: Fodor József Csak menj, menj utadon és ne nézz hátra, Kik nem követnek. Hagyjanak. Szél lengeti a Vándor köpenyét S érzi csípését világűri hidegnek. Kakas szól lelkemnek, görcsös álomban Hánykódik bennem. Hajnal lesz: De menni kell, sárba bukva, fénybe, árnyba. Míg a hajnalt kiérdemlem. Szívem zokogva tapad: testből, vérből Fáj kiszakadni. Csak eredj. Hátra ne nézz, csak a Hang állal Hagyd lépted lengetni, sodortatni. i Csak menj, menj utadon és ne nézz hátra. Kik nem követnek ? Hagyjanak. I Ha sírsz is, fáj is, utad könnyű, ha méssz. Mint kik álomban lépegetnek. Halsz a lapálirtása" arcról, karról, összes szépséghibák kezelése, szemölcs- irtás. Pollák Sarolta (Andrássy út 38., A „Miracle*. ha Jelttvoltó ezer szétküldése a fanítással. (Prospekts«) !