Pesti Napló, 1928. október (79. évfolyam, 223–248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
A gondok hónapja október 1. van. De úgy fő mindenkinek a feje a házbérgondoktól, mintha márnovember 1. volna. A házbérgond voltaképpen csak szimbolizálja azt a sok más gondot, amely mindnyájunkat úton-útfélen kísér. De mi lesz november 1-én, riad fel a lelkekben, ha a sok gondhoz hozzáilleszkedik még a házbér is. S ha a házbér még magasabb lesz, mint az elmúlt évnegyedben volt, mi lesz akkor? Ez a sötét aggodalom öltött testet a népjóléti miniszter elé juttatott kérésben. Arra kérték a minisztert, tegye lehetővé, hogy maradjon el a november 1-re kontemplált 10 százalékos házbéremelés. A törvény lehetővé teszi ezt, éljen tehát a miniszter a törvény e rendelkezésével. A miniszter még nem döntött. De a döntése elé diszharmonikus harangjátékot inszcenáltak. Ez a harangjáték arról zenél, hogy a 10 százalékos házbérerelést nem engedik el, a közönségnek meg kell ezt fizetni, csakhogy nem a háztulajdonosok fogják elsietni ezt az emelést kitevő összeget, hanem az állam, vagy a város, vagy éppenséggel valaki más, aki majd azután házépítésre fogja fordítani ezt az összeget. A megokolás szerint az emelés végső eredményében a közönségnek fog használni — több ház lesz, több lakóhely lesz és ennek következtében a lakások olcsóbbodni fognak. A terv is és a megokolás is nagyszerű. Csak az a kérdés, valóságra válnak-e ezek a tervek. Bizonyos, semmi után sem áhítozunkforróbban, mint azután, hogy az építkezés meginduljon. Milliókat és milliókat áldoztak erre a célra, szinte azt lehetne mondani eget-földet megmozgattak, hogy a lakásnyomorúságon építkezéssel enyhítsenek. A példátlan erőfeszítés eddig még nem vezetett célra. Ez a 10 százalékos béremelés volna talán az a varázsvessző, amely a földből ki fogja pattantani a házsorokat! A szakértők szkeptikusan mosolyognak. A 10 százalék rettentő terhet jelent azok számára, akiket az adók, tarifák, díjak és illetékek alaposan meggörnyesztettek. Nagy terhet jelent azok számára, akik a gazdasági válság minden korbácsütését hónapok óta szenvedik. De nem sokat jelenthet a lakásnyomorúság tengerében. Éppen ezért a népjóléti miniszter, aki annyiszor tanúságot tett nemes, szociális érzékéről, igen helyesen cselekednék, ha utánajárna ezeknek a híreszteléseknek, amit akarnak tulajdonképpen a 10 százalékos béremeléssel. Csakugyan nem lehet ezt a terhet levenni a küszködők válláról? S ha már semmi körülmények között sem akarnak eltérni a törvény rideg betűjétől, akkor miképpen lehetséges, hogy ebből a 10 százalékból fantasztikus tündérkastélyokat akarnak építeni. Nincs emögött valami? Nem felesleges az ilyen kérdés felvetése. Most ugyanis megint »rávetették magukat« az építkezésre. Ismételjük, ez nemhogy baj nem volna, ellenkezően tapsolni tudnánk az ilyen hőstettnek. Ha azt látnánk, hogy egészséges vállalatok hozzáláttak az építkezéshez s a becsületes kalkuláció nyomán egymásután épülnek fel a lakóházak, azt mondanánk — itt a tavasz! Sajnos, nem erről van szó. A magánvállalkozás még mindig kétségbeesetten néz maga körül. Egyelőre az építkezésre csak szövetkezet formájában »Vetették rá magukat«. Az egyik szövetkezet példának okáért Annuitásnak nevezi magát és minden jót ígér annak, aki bízik benne. A közönség ismeri felfogásunkat a szövetkezetről. Ha a szövetkezet a maga emberségéből szükséges munkát el tud végezni, ám végezze el. De nem helyes, ha közpénzekkel támogatnak életre nem való szövetkezeteket s ezek azután ezekkel a közpénzekkel versenyre kelnek az adóval, közterhekkel és a magángazdaság válságával hendikepezett vállalatokkal. Megismételjük ezt a felfogásunkat az építési szövetkezetekkel szemben is. Még egyszer figyelmeztetjük tehát az illetékeseket, vegyék figyelembe, hogy a gazdasági válság súlyosan nehezedik a közönség minden rétegére. Hogy ez a helyzet milyen súlyos és hoggy milyen súlyossá fog válni, azt éppen a bankráta felemeléséből is lehet látni. 6 százalékról 7 százalékra emelték fel a bankrátát. Ezt az emelést a nemzetközi helyzettel okolják meg. Valóban csak azzal lehet megokolni, mert itthon egyetlenegy olyan momentum sincs, amely indokolttá tenné. Amikor a bankráta alacsony volt, ennek a gyümölcsét a pangó gazdasági helyzet következtében nem tudtuk élvezni. Most pedig, hogy váratlanul felemelték, a magas kamatláb szorítását természetsze-rűen még intenzívebben fogjuk érezni. Ilyen körülmények között állanak elő a fajta tervekkel, hogy nem lehet elengedni a novemberi házbéremelést, de ezt az emelést ilyen vagy olyan célokra fogják fordítani ... A népjóléti miniszter híressé vált szociális érzéke nem mondhat csődöt novemberben sem, a gondoktól legsötétebbre festett hónapban. ELŐFIZETÉSI ÁR Sgj bóra . . . . , 4 pengő Hegyedóvr» ... 10 pengő Egyee ezáró ára Budapesten, vidéken és & pályaudvarokon . , 18 üllér ünnepnapokon ,« 20 fillér Vasárnap. . . . .. 80 fillér ta -r-t SU€® » • « Jenei évfolyam 225. szám ítva 16 fülér» Kedd, október 2 SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. o. TELEFON • József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Bécsben, L. Kohlmarkt 7. Lord Cushendan és Venizelosz Balkán-tárgyatása Görögországra fontos közvetítő szerep vár Mi a jelentősége az olasz-görög~törökö-fpolgár szövetségneke? — London és Párizs fvelet európai szándékai London, október 1. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a hosszú megbeszélésnek, amelyet Venizelosz görög miniszterelnök ma délelőtt Cushedannal, az angol külügyminiszter helyettesével folytatott. Hivatalosan csak azt közölték, hogy Venizelosz nemcsak Párizsban és Belgrádban, hanem Londonban is személyesen akarta előadni azokat az okokat, amelyek a görög-olasz barátsági szerződés aláírására rábírták. Diplomáciai körökben azonban úgy tudják, hogy a tanácskozás nagyobb részét Venizelosz arra fordította, hogy a maga és államának a Balkánion való egész helyzetét feltárja az angol külpolitika vezetője előtt. Ezzel kapcsolatban itt arra emlékeztetnek, hogy Anglia már régebben szinte sürgette Görögországnak Olaszországgal és Jugoszláviával való szerződéskötését, mert az angol külpolitika vezetői abból a nem megokolatlan feltevésből indulnak ki, hogy addig, amíg Venizelosz van uralmon Görögországban, Görögország mint az olasz—görög—török—bolgár szövetségnek egyik pillére, valamint Jugoszlávia, Románia szövetségese és Albániának szomszédja abba a helyzetbe kerülhet, hogy a békés közvetítő szerepét játszhassa. Rámutatnak arra is, hogy válságos helyzet esetében Görögország, mint közvetítő figyelemmel lehet London és Párizs tanácsaira is. Az angolkormány tekintettel arra, hogy Venizelosz csak nemrég lábolt ki súlyos betegségből, az agg államférfit meg akarta kímélni a Londonba való utazástól és módot nyújtott neki arra, hogy Párizsban Tyrrell angol nagykövet útján terjessze mondanivalóját a brit kormány elé. Azt a körülményt azonban, hogy Venizelosz ragaszkodott a Londonba utazáshoz, diplomáciai körökben úgy magyarázzák, hogy a SOTOS miniszterelnök külön akart tárgyalni Franciaországgal, külön pedig Angliával, nehogy Rómában és Belgrádban azt higygyék, hogy Görögország a Földközi-tenger tájékán most olaszellenesnek feltüntetett új francia-angol antant mező függeléke. (W. H. E.) Mussolini új flottaépítési programot készíttet Párizs, október 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Olaszországból ideérkezett hírek szerint Mussolini megbízta Ciriani admirálist, hogy dolgozzon ki új flottaépítési programot, amelynek megvalósításához rövidesen hozzá foghatnának. Egyébként Mussolini kijelentette, hogy Olaszország a Földközi-tengeren oly flottával rendelkezik, amely szembeszállhat bármilyen más flottával. (L. Sz.) Az angol-francia flottaegyezmény egyik irattárát rendelkezésére bocsátják London, október 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A minisztertanács ms délutáni ülésén elhatározták, hogy az angol kormány a francia kormánnyal egyetértve az amerikai kormánynak el fogja juttatni mindazokat az iratokat, amelyek az angol-francia flottaegyezményre vonatkoznak. Ez a minisztertanácsi tatárom közvetett válasz arra az amerikai semrehányásra, hogy az Egyesült Államok kormánya elé nem maga az angol-francia szerződés, hanem csak feldolgozása jutott. A japán kormány egyébként azt ajánlotta Somlínban és Párizsban, hogy most, miután a diplomáciai megvilágítások már véget értek, közzé kell tenni a flottaemelményt. CJE, H. E.\