Pesti Napló, 1931. július (82. évfolyam, 146–172. szám)
1931-07-24 / 166. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1931 július 26 . A szerelem válsága : ' ~ * Kérem, szerelmi válság van jelen az országban. Ez egészen nyilvánvaló abból, hogy a most közzétett statisztika szerint Budapesten aránylag "háromszor annyi a válóper, mint Londonban. Ki nem állhatom azokat a házasembereket, akik sajnálkozással, sőt bánatosan bedőlnek arról az óráról, amelyben megnősültek. Ha ilyen beszédet hallok, mindig azt gondolom: -Miért voltál oly ostoba, hogy rosszul nősültél!« Aki a boldogságával dicsekszik, ízléstelen ember; aki pedig a családi boldogtalanságát idegen emberek előtt hangoztatja, férfiatlan ember. Régi közmondás, hogy házat építtetni vagy venni nagy öröm, de a háztól megszabadulni még nagyobb öröm. Ezt a tételt variálják a boldogtalan házasok, mikor azt mondják, hogy házasodni nagy öröm, de elválni még nagyobb öröm. Én azonban nem hiszek ezeknek a boldogtalanoknak, mert azt még el tudom képzelni valahogy, hogy egy könnyelmű, lump embert aházasélet megjavíthat, de azt még sohasem hallottam,, hogy válóperének szerencsés befejezése bárkit is megjavított volna. Az embernek nem kell épp újj, nagy pesszimistának lenni annak felismeréséhez, hogy a legtöbb házastárs unja egymást. De miként a hároméves übereihert unja az ember és mégis tovább viseli, mert újat venni nem lehet, az unott házasság igáját is tovább cipeli a legtöbb ember, s az igazán okos emberek nem is igen gondolnak az elválásra, mert nem nagyon valószínű, hogy új házasságkötésük szerencsésebb lenne, mint a régi. Ha pedig már teljesen elviselhetetlen a házasélet, akkor a felek tényleg legokosabban cselekszenek, ha szétmennek. Úgy látszik, mintha ez a nézetem ellentétben volna Egyházam tanításával. Ez azonban csak látszat. Az Egyház nem követeli, hogy együtt éljen az ember a házastársával akkor is, ha az az együttélést kínossá vagy veszélyessé teszi. Amikor megesküszünk az oltárnál, hogy egymást sohasem hagyjuk el, ez nem jelenti azt, hogy nem hagyjuk el akkor sem, ha mindennap megpofozol«. A házastársat szegénység vagy fetegség miatt elhagyni nem lehet (kivéve a nemi betegségeket s a pártintézeti kezelést igénylő elmebajt), de a brutális házastársat igenis lehet elhagyni. Nemcsak, azásókapat választhat szét bennünket, hanem az Egyház és a bíróság is: az Egyház a Magsty hirdeti, dfr. ,3 különélést "bizonyos esetekben ráélengedi. Boldogtalan felebarátom, vagy oka a te boldogtalan,tigor 88k a, házastársad, vagy nem. Ha nek is az oka, akkor te vagy az oka és nincsen semmi jogod a papaszra; ha ijedig a házastárs tette vagy magatartása az oka mindennek és'ezt érdektelen fórum előtt be is tudod'bizonyítani, akkor ám tessék szétválni, mert hiszen erre úgy az egyházi, mint a világi törvények megteremtették a lehetőséget. " Azonban én úgy vettem észre, hogy a válóperek óriási többségében nem az a valódi indítóok, hogy a házastárs lehetetlenné vagy kínossá teszi a házasélet fentartását, hanem a valódi ok — egy harmadik személy. Miből következtetek én erre! Abból az egyszerű és letagadhatatlan tényből, hogy a legtöbb olyan ember, aki panaszkodik, hogyjaj, de ostoba voltam, mikor megnősültem! — jaj, csak még egyszer visszakaphatnápi arany szabadságomat! — jaj, milyen boldog életem lenne nekem, ha nőtlen maradtam volna!.. — válóperének szerencsés befejezéseután expressz gyorsasággal újra megnősül! És ugyanígy cselekszenek a hölgyek is. Az »elvált hölgy« rendszerint nem büntet a válás után azzal, hogy gyűlöli a férfiakat, majdnem minden esetben újra férjhez megy, mert abban, hogy hogyan kell férjre szert tenni, már van egy kis gyakorlata. És férjet fogni különben is sokkal könnyebb, mint horoggal halat fogni, mert a halacskáknak általában sokkal több eszük van, mint a férfiaknak, mikor ezek egy félig-meddig szemrevaló elvált menyecskével állnak szemben. A halacska sohasem megy reá egy olyan horogra, melyről tudja, hogy egy másik halacska már megjárta vele, — de a férfiak habozás nélkül udvarolnak egy oly nőnek, akivel egy másik férfi már megjárta. Sokat tűnődtem azon, hogy mi lehet ennek a magyarázata! Úgy képzelem, hogy minden férfi nagyon hiú és ha egy elvált nővel áll szemben, körülbelül ezt gondolja. ..Hja, persze, el kellett válnia a férjétől; bezzeg, ha én lettem volna a férje, a válás eszébe sem jutott volna!. Némely esetben helyes is ez az okoskodás, de ugyebár, némely esetben helytelen? Mindezeknél fogva semmiképpen sem gondolom, hogy a házasság intézményében lenne valami hiba. Nagyszerű intézmény ez, — azért bírta ki már évezredeknek a viharait. Nem a házasság van válságban, hanem a szerelem. Miként az én pénzügyi válságomban nem az a hiba, hogy nincsen pénz, hanem az, hogy nekem nincsen pénzem, mikor az életnek pénzt követelő szükségleteivel állok szemben — úgy a boldogtalan házasnak sem az az igazi baja, hogy a házasság intézménye megvan, hanem az, hog nincs meg őbenne, a boldogtalan emberben, az a szerelem vagy legalább annyi szeretet, amennyi a házasélet kellemmessé teteléhez szükséges. Ez szerelmi válságnak a következménye a tömérdek válás, és a tömérdek újabb házasság. Hogy ez utóbbiak közül aránylag kevés válik be, annak aligha más az oka, mint az, hogy aki mindjárt az első alkalommal rosszul vásárolt be, abból az életben ritkán lesz jó bevásárló. Megszorították a fővárosi közmunkák kiadását (Saját tudósítónktól.) Az általános gazdasági válság erősen sújtja a fővárost is. Sipőcz Jenő polgármester szabadságon van, de bejött a városba és Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, valamint, Lamotte Károly pénzügyi tanácsnokkal hosszú ideig tanácskozott. Megállapodtak abban, hogy a legnagyobb óvatosságra van szükség é S éppen ezért lehetőleg minden kiadástól tartózkodni fognak. Elsősorban érinti ez a határozat a közmunkák kiadását. Az új rendelkezés szerint az ügyosztályon minden közmunkát felülvizsgálnak, megnézik, vájjon feltétlenül szükséges-e azok végrehajtása, ha az bármiféleképpen mellőzhető, úgy nem fogják munkába adni, illetve a munkát nem fogják folytatni. Ezek az intézkedések természetesen csak arra az időre szólnak, amíg a mostani válságos idők elmúlnak és mihelyt lehetséges, a közmunkák megindításáról gondoskodni fognak. A fővárosnak gondoskodni kell a pénzügyi egyensúly fentartásáról is. Ma már nyílt titok, hogy a főváros adóbevételei nem folynak be olyan mértékben, mintahogy előirányozták. Egyes üzemek forgalma is visszafejlődik, a fővárosnak ilyen módon a bevételei szinte napról napra zsugorodnak, tehát gondoskodni kívánnak valamilyen módon az esetleges hiány pótlásáról. Erre találták ki, hogy a gáz, víz és villany egységárát felemeljék. A víz árának felemelése már régen szőnyegen van, Borvendég alpolgármester még tanácsnok korában megpróbálta keresztül vinni, de a törvényhatósági tanács tiltakozásán a terv megbukott. Úgy gondolják, hogy a jövő évi költségvetést már a magasabb egységáron állítanák össze. Nem valószínű, hogy ez a lehetetlen terv kresztülmenjen. A főváros lakossága igen nehéz helyzetben van, a közönség jövedelmei összezsugorodnak, nem lehet a közüzemek révén még nagyobb terhekkel sújtani a nehézségekkel küzdő embereket. Annál is inkább lehetetlen ez, mert a közüzemi szolgáltatások termelési költségei jóval alatta vannak a békebeli termelési költségeknek, lehetetlenség az, hogy a technika, fejlődésének előnyeit a publikum egyáltalában ne érezze. Annyi bizonyos, hogy most a nyáron nem igen mernek foglalkozni ezzel a kérdéssel, legfeljebb ősszel kerül majd a főváros illetékes szervei elé, az emelés gondolata. Eddig a törvényhatóság a tarifák leszállítását sürgette, nem végződhetik úgy a bizottsági tagok akciója, hogy a közüzemek szolgáltatásának árait egyszerűen felemeljék. Itt említjük meg, hogy valami közmunka mégiscsak megindult. Az Országos Társadalombiztosító Intézet felterjesztésére a népjóléti minisztérium leiratot intézett a fővároshoz, melyben közölte, hogy az Ó-hegyen megkezdik a Horthy Miklós-telep létesítését. Több telek a főváros tulajdonában van, a Társadalombiztosító most azt kéri, hogy ezeket a területeket a főváros engedje át az OTI számára. Felakasztotta magát egy hadirokkant főhadnagy, mert elárverezték házát és üzletét (Saját tudósítónktól.) Csütörtök délután egy villamoskalauz a hűvösvölgyi vadaskertben az egyik fán akasztott férfiholttestre akadt. Azonnal rendőrért futott, akinek intézkedése kapcsán rendőri bizottság szállt ki. A bizottság átkutatta a halott férfi zsebeit és búcsúlevelet talált, amelyet az öngyilkos férfi a rendőrséghez címzett. Orosz.Antal 46 éves, hadirokkant vagyok, — írja búcsúlevelében a HONSz elbocsátott főtisztviselője. Elárverezték pesterzsébeti Vörösmarty ucca 91. szám alatti házamat. Ferry Oszkár ""figyel fizlétén itt, és mindezek Tenesfere ttém vettek fel a Timót uccai hadirokkant-otthonba. Sokat szenvedtem, éheztem, pedig nagyon szerettem az életet. Most el kell hagynom ezt a szép világot, amelyben olyan nagy öröm élni. A népjóléti minisztérium azért nem utalt be engem, mert csak ötvenszázalékos rokkant vagyok és csak hetvenöt százalékon felüli rokkantak kapnak helyet az otthonban., , A rendőrség megindította a nyomozást. Az öngyilkosság mögött a búcsúlevélben megírt tragédia húzódik meg. Orosz, aki a háborúban főhadnagy volt, a legnagyobb nyomorba jutott. Felesége, mint kisfizetésű tisztviselőnő dolgozott egy budai üzletben. Orosz Antal már napok óta a Hűvösvölgy táján kóborolt. A búcsúlevélen kívül megtalálták még a zsebében a népjóléti minisztériumnak azt a döntését is, amelyben elutasítja Orosz Antalnak a hadirokkantotthonba való felvétel iránti kérvényét. Az iparosok Bud miniszternél és Vagha pénzügyi államtitkárnál Teljesíteni fogják az iparosság kéréseit (Saját tudósítónktól.) Az összes ipartestületek által kiküldött 10-es végrehajtó bizottság a szerdán tartott, érdekképviseletközi értekezlet határozata alapján ma dr. GálJenő és dr. Vázsonyi János országgyűlési képviselők vezetésével felkeresték a parlamentben Bud János kereskedelemügyi minisztert, aki előtt Gál Jenő ecsetelte azokat a körülményeket, melyek az iparosságot gyors megmozdulásra kényszerítették. " A kiadott rendeletek egyoldalúsága a tönk szélére juttatja ezt az értékes társadalmi réteget. Tarr Béla kifogásolta, hogy az iparosok elsőrendű vevőváltóit egyetlen bank sem számítolja le, s így a munkabérek és a nyersanyagok kifizetetlenek maradnak, ami egyenlő a még megmaradt munkalehetőség megszüntetésével. Tóth József és Gábor Gyula megjegyzései után a miniszter megígérte, hogy a testületközi értekezlet, által hozott határozati javaslatot a pénzügyminiszterrel együtt áttanulmányozza, mert belátja, hogy az iparosok kérése indokolt, valamit tényleg tenni kell. A bizottság ezután Wekerle Sándor pénzügyminisztert kereste fel, aki fontos tárgyalásokat folytatván, a bizottságot Vargha Imre államtitkárhoz utalta. Az államtitkár előtt dr. Gál Jenő és Tarr Béla kifejtették, hogy a legutóbbi rendeleteket az adósok egynémelyike arra használja fel, hogy fizetési kötelezettségeit elodázza, ami arra vezet és vezetett máris, hogy az iparos fizetési kötelezettségeinek eleget nem tehetett. Gál Jenő olyan megoldást ajánlott, amely szerint erre vonatkozó újabb olyan rendelet volna kibocsátandó, amely egyúttal a rosszhiszemű adós ellen szigorú büntető szankciókat is tartalmazna. Ezt a módot az államtitkár is elfogadhatónak tartja. Gábor Gyula kifejtette, hogy az éppen az előbb említettek folytán, de még azért is, mert nem képzelhető el, hogy a szükségrendeletek megszűnésekor a rendelet előtti úgynevezett »normális« viszonyokra minden átmenet nélkül azonnal visszatérni lehessen, sszükségesnek tartja egy legalább 60 napos átmeneti idő beékelését, mely idő alatt bármilyen természetű fizetési, kötelezettség teljesítését, ezek között a közterheket is függesszék fel. Ezen idő alatt a végrehajtások, árverések, transzferálások is felfüggesztendők volnának. Meg kell kímélni az iparosságot a végső romlástól, mert az elkeseredettség már igen nagy mérveket öltött. • Dengler Lajos építőmester kérte az államtitkárt, hogy az építkezésekre megszavazott hiteleket akár az igazolt munkabérek és anyagszükségletek bemutatott számláit minden további nélkül szabadítsák fel és az építeni akaróknak akár közvetlenül, akár közvetve tegyék szabaddá, hogy az építkezés fennakadást ne szenvedjen, mert az állami érdek. Fáhó Sándor, Cserépi István és Horti József felszólalásai után Vargha államtitkár kijelentette, hogy az iparosság" kérését a lehetőségeken belül, pártolva terjeszti a miniszter elé, aki a kereskedelmi miniszterrel egyetértve remélhetőleg közmegelégedésre fogja a kérést elintézni. Kézművesipar és az átmeneti intézkedések Az Országos Kézműves Testület elnöksége ezúton is értesíti tagszervezeteit és az érdekelt iparosokat, hogy a bankszünnapok következtében szükséges átmenetiintézkedések a céljának egész tartama alatt jogi, pénzügyi és gazdasági szakértők bevonásával permanens tanácsadó és jogsegélyszolgálatot tart fenn és a vitás esetek elbírálására kiküldött és a Nemzeti Bankban működő bizottsággal állandó érintkezést tartva fenn, igyekszik megóvni a kézművesipar érdekeit, a gazdasági életünkben az átmeneti intézkedések következtében beálló neézségekkel szemben. Az O. K. T. irodája minden vitás ügyben vagy orvoslásra szoruló panasz ügyében készséggel áll az érdekelt iparosok rendelkezésére.