Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-25 / 290. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 december 25 Gróf Esterházy Ferenc: aktíva 0*5, passzíva 4*7 millió pengő Felesége kívánságára szombaton megindult a kényszeregyességi eljárás a tatai hitbizomány urával szemben — Ötven százalékot ajánlottak fel a hitelezőknek — Esterházy Móric gróf részt vesz a szanálásban — Bábolnára kerül a volt udvari ménes Egy főúri életregény Károly király barátságától fejlövésen és fizetésképtelenségen át a bayreuthi opera karmesteri pulpitusáig (Saját tudósítónktól) Szombaton délben a gőri törvényszék karácsonyi ünnepre készülő csendjét páratlan érdekességű esemény zavarta meg: a törvényszék kényszeregyességi tanácsának iktatójában megjelent gróf Esterházy Ferencné, szül. Zichy Mária grófnő jogi képviselője, aki ügyfele megbízásából a kényszeregyességi eljárás megindítását kérte a grófnő gondnoksága alatt álló férjével, gróf Esterházy Ferenccel, a tatai Esterházy-hitbizomány tulajdonosával szemben. A kényszeregyességi fihk/ Bacnnzy Ferenc beadvány röviden utal arra, hogy a grófnak vagyonjogi szempontból nincs szabad rendelkező joga, miután az árvaszék tavaly feleségét nevezte ki gondnokává. Ami a kényszeregyességi eljárás alá vont követelések és tartozások státusát illeti, a beadvány szerint a gróf nevén mindössze 16 hold föld áll, ezenkívül a tatai ménes, a pezsgőgyári készletek és a nem jelentős mennyiségű terménykészletek alkotják az egész aktív vagyont, amelynek értéke ezek szerint nem haladja meg a félmillió pengőt. Ehez járulnak a 22.000 holdas tatatóvárosi hitbizománynak jövedelmei. Ezzel szemben a kényszeregyességi eljárás útján kielégítésre kerülő tartozások összegét 2.200.000 pengőben állapítja meg a beadványhoz csatolt státus-kimutatás és ennek alapján a grófné, mint gondnok az összes hitelezőknek 50 százalékos kvótát ajánlott fel, amely 1933 július 1-én egy összegben válik esedékessé. Az 1000 pengőn aluli hitelezők csoportját azonban a grófné kiemelte ebből a komplexumból, hogy részükre teljes 100 százalékos kielégítéstbiztosíthasson, ami mindenesetre szociális érzésről tesz tanúságot.Bár Győrött ismerik az Esterházy hitbizomány meglehetősen zilált anyagi ügyeit, a kényszeregyesség megkérése, ami a fizetésképtelen arisztokrácia körében páratlanul áll, igen nagy feltűnést keltett és a tanácselnök intézkedésére még a karácsonyi szünet előtt megtették az intézkedéseket az eljárás megindítására. Úgy tudjuk, hogy a győri törvényszék a maga illetékességét állapította meg ebben az ügyben, az iratokat nem fogja áttenni az Országos Hitelvédő Egylethez és nyomban a karácsonyi vakáció után meg fog történni a vagyonfelügyelő kinevezése. Ezzel az Esterházy-család története olyan állomáshoz ért el, amely méltán tarthat számot a nagyközönség érdeklődésére. A kényszeregyességet közvetlenül megelőzött eseményekről és a vagyoni összeomlás hátteréről a következőket sikerült megtudnunk: Károly király barátja, aki nem ért a pénzhez Gróf Esterházy Ferencet, aki most 37 éves, meghitt kapcsolatok fűzték az elhunyt Károly királyhoz, akinek a háború alatt egy ideig parancs- őrtisztje is volt. A gróf később a frontra való beosztását kérte és az olasz harctéren 1918-ban súlyos fejlövést kapott, amelynek nyomait részben még ma is szenvedi. Fél arca teljesen meg van bénulva. Atyja halála után a tatai hitbizományt mint legidősebb fiúgyemek örökölte, míg a pápa-ugodi hitbizomány öccsére, Tamás grófra szállt. A kettős hitbizomány gondnokául a törvényszék gróf Esterházy Móricot, a volt miniszterelnököt nevezte ki, aki Ferenc és Tamás gróf nagybátyja. Megbízatása azonban csak a fiúk nagykorúságáig szólt s ettől fogva Móric gróf nem szólt bele unokaöccseinek ügyeibe Csak pár héttel ezelőtt, amikor az öszszeomlás már elkerülhetetlennek látszott, kezdett ismét foglalkozni az ügyekkel és a grófné az ő előzetes hozzájárulásával kérte meg a kényszeregyességet, amit az adott helyzetben gróf Esterházy Móric is egyedül helyes megoldásnak látott. Ezzel szemben magát Ferenc grófot a példátlanul álló kényszeregyességi eljárás mindenképpen passzív áldozatát a pénzügyek egyáltalában nem érdeklik, nincs is semmi érzéke ahoz, hogy ilyen ügyekkel bármilyen formában foglalkozzék és feleségének gondnokául való kirendelése voltaképpen ezért történt. Ferenc gróf soha nem költekezett és a volt udvari ménes 10 évvel ezelőtt történt megvásárlására kívül nem is voltak olyan passziói, amelyek vagyoni és jövedelmi viszonyain túlmenő kiadásokat okozhattak volna. Udvari ménes, zene és báró Neuenstein Viszont az eredetileg 30 tagú világhírű ménest nagy áldozat árán szerezte meg, rengeteg költséget emésztett fel a ménes fentartása is és úgy halljuk, hogy a bábolnai állami ménesbirtok a most deklarált fizetésképtelenséggel kapcsolatban átvette a ménes állományának egy részét, amelyet Bábolnán fedezési célokra fognak felhasználni. Az állam azonban csak a ménes tartását vállalta magára, viszont semmiféle fizetési kötelezettségbe nem bocsátkozott. Még egy passziója volt Ferenc grófnak: a zene. Zenei stúdiumoknak szentelte minden idejét és hozzáértők nagy zenei tehetséget látnak benne, akinek kibontakozását és érvényesülését azonban erősen gátolta, hogy későn kezdett zenével foglalkozni. Tény az, hogy Ferenc gróf a világ minden ismert hangszerén játszik s önálló szerzeményei már több ízben bemutatásra kerültek Bécsben és a budapesti stúdióban is. A gróf harctéri sebesüléséből felgyógyulva Bécsbe költözött, ott tanult a leghíresebb mesterektől és Strauss Richárdot, akinek közvetlen baráti környezetéhez tartozik, szintén mesteréül vallja. A Zichy Mária grófnővel kötött házassága után,, amelyből egy fiúgyermek származott, a hitbizomány ügyeinek intézését báró Neuenstein Ferd,ináradra bízta, akit teljhatalommal ruházott fel. Neuenstein óriási, a birtok jövedelmezőségével arányban nem álló invesztíciókra határozta el magát, emellett spekulatív vállalkozásokba is bocsátkozott, amelyek súlyosveszteségekkel jártak. A négy évi teljhatalmú gazdálkodásnak, amelynek ideje alatt sem a gróf, de a grófnő sem törődött az uradalom ügyeivel, az volt az eredménye, hogy a történelmi hírű s minden szempontból a legjobban megalapozott gazdaság a tönk szélére jutott. A feleség, mint gondnok és jószágkormányzó A történteken már keveset változtatott, hogy báró Neuenstein Ferdinándot azonnali hatállyal elbocsátották állásából, azóta nem is neveztek ki új jószágkormányzót, hanem a 22.000 holdas hitbizománnyak és a hozzátartozó vállalatoknak maga a grófné állt az élükre, mint Esterházy Ferenc grófnak az árveszék által kirendelt gondnoka, aki azóta reggeltől-estig tárgyal a felekkel, dirigálja az uradalom központi irodáját, amely a grófné ellenjegyzése nélkül semmit nem tehet és egy fillért ki nem utalhat. A grófné hihetetlen energiával, szorgalommal és felkészültséggel próbálta rendbehozni az ügyeket, ami azonban az adott viszonyok között neki sem sikerült. Most, hogy a fizetésképtelenség nyílt deklarálására sor került, a grófi házaspár elhatározta, hogy az új helyzetnek társadalmi téren is levonja konzekvenciáit. Ezért feladták bécsi lakásukat, amely az ottani zenei élet előkelőségeinek volt a találkozó helye és néhány nappal ezelőtt a tatai uradalom évtizedek óta lakatlanul álló ősi kastélyába költöztek. A kastély túlnyomó nagy részét költségkímélés céljából lezárva tartják, s csak egy kisebb lakosztályt rendeztek be a masaik számára. A kastély a benne levő felbecsülhetetlen értékű műkincsekkel és a hatalmas parkkal együtt a hitbizományhoz tartozik, amely elidegeníthetetlen, így tehát ezeket a vagyontárgyakat nem vonják be a kényszeregyességi eljárásba sem. A grófnőnek azonban, aki férjének néhány váltótartozásáért kezességet vállalt. 1400 holdas saját birtoka is van, amely nem hitbizományi vagyon. Úgy tudjuk, hogy a házastársak között nem állt fenn vagyonközösség s valószínű, hogy az ügyek rendezhetők lesznek anélkül, hogy a grófnő hozományul kapott magánvagyonának a kényszeregyességbe való belevonására sor kerülhetne A nyugdíjasok eldorádója A hitbizomány jövedelmeinek tekintélyes részét azok a szolgáltatások teszik, amelyeket a Magyar Általános Kőszénbánya terrágium címénfizet. A tatai kőszenet ugyanis az uradalom területén bányásszák és a terrágium összege, amely, a kitermelt szén mennyiségéhez igazodik, évről évre 700—800.000 pengő közt változik. Ennek az összegnek azonban csak mintegy a felével rendelkezik szabadon a gróf, illetve a grófné, míg másik fele a hitbizományt illeti meg és attól el nem vonható. A téglagyár, amely egyike volt az uradalom leglukratívabb vállalkozásainak, pár év óta vesz-tteséggel dolgozik és ezért a bérlő részvénytársaság a haszonbért sem tudta megfizetni, úgyhogy az uradalom mint hitelező áll vele szembe. A téglagyár területéhez pár évvel ezelőtt a volt jószágkormányzó 16 hold kiterjedésű agyagos terü,letet vásárolt s ez az egyedüli földbirtok, amelyii magának a grófnak a nevén áll s mint a hitbizományon kívül álló földvagyon a kényszeregyességi státus aktívái köztszerepel. Mint már jeleztük, a hitbizománynak a kényszeregyességi eljáráson kívül álló terhei harmadiémillió pengőre becsülhetők. A bevételek már régóta nem fedezik a kiadásoknak egy részét sem. Az adók összege eléri a háromszázezer pengőt és a grófi házaspár állampolgári, kötelességteljesítése mellett szól, hogy a fizetésképtelenség bejelentésekor mindössze 65.000 pengővel tartozott az államkincstárnak, amelynek követelése természetesen 100%-os kielégítésre tart igényt. Ugyanilyen elbírálás alá tartozik azonban az évenkívél 80.000 pengőt kitevő nyugdíjteher is, amely úgy állt elő, hogy Ferenc gróf nagyatyja egész különleges nyugdíjszabályzatot statuált a maga uradalmában. Ezek szerint minden alkalmazott 5 évi szolgálat után eléri a nyugdíjképességet. E statútum értelmében, amelynek rendelkezését a hitbizomány örökösei is kötelezőnek ismerték el, ezidőszerint, nem kevesebb, mint 90 nyugdíjasa van a tatai hitbizománynak, míg a központi iroda személyzeti fizetése mintegy 200.000 pengőt igényel egy évben. A pénzemberek, Coburg és Bayreuth A hitelezők sorában számos ismert bécsi pénzközvetítő van, akik a grófot kontrolálhatatlan kamatok mellett segítették ki pénzzavarából kisebbnagyobb kölcsönökkel. A grófné nem akarja egyes hitelezőit esetleg hátrányos helyzetbe juttatni, ezért választotta azt a megoldást, amely mellett a hitelezők, 1000 pengő követelésen felül, egyforma alapon lesznek kielégíthetők. A kitűzött cél az, hogy a jövő év július 1-én ezen az alapon kifizessék az összes követeléseket s ezzel bázist és lehető* séget teremtsenek az uradalom szanálására. S most következik ennek a szokatlan ügynek furcsa happy endje: gróf Esterházy Ferenc meghívást kapott a coburgi udvari Operaháztól, hogy mint karmester vegyen részt a januárban kezdődő négy hónapos előadásokon. A gróf ezt a meghívást elfogadta, úgyhogy a kényszeregyességi ügy lebonyolítása alatt ő a coburgi Operaház előadásait fogja dirigálni. Valószínű, hogy aegyhónapos ciklus leteltével csak rövid időre tér vissza a tatai kastélyba, mert a nyári előadásokra már Bayreuthba kapott meghívást, ahol a híres Wagner-Operaelőadásokat fogja vezényelni éppen akkor, amikor felesége és kirendelt gondnoka az utolsó kvótákat fizeti majd ki a hitelzőknek. K. B. 3 filléres borotválkozás! A megélhetési nehézségek része olcsóbbá és kényelmesebbé tették a fér- , mely az eddigi 20—30 perces önborotválkozási időt emellett 2 percre szánnak önborotválkozását is. Körülbelül 3 fillérre szállt le a borotválkozás , látotta le. Ideje volt, hogy végre a Morisson-krém révén modernizálódott ára az új angol találmány, a Dr. Morisson borotváló krém használatival, a borotválkozás. VILLAMOSSÁG A LEVEGŐBŐL: Kari Andersen kopenhágai cipész találmányát egymillió dollárért vette meg a General Motors amerikai autógyár. Andersen a levegőben lévő Villamosságot vonja ki egy gép segítségével. A képen: Andersen bemutatja találmányát a kopenhágai riportereknek