Pesti Napló, 1934. június (85. évfolyam, 122–145. szám)

1934-06-07 / 126. szám

CsHtörfHK PESTI NAPIiö 1934 Június 7 13 KOZGAZDASAGI NAPLÓ Lázas munka a német vegyi laboratóriumokban Az új ipari nyersanyagpótlék egyelőre kétszer annyiba kerül, mint a külföldi nyersanyag A német gazdasági világnak megoldásra váró nagy problémái közt ma talán legsürgősebbnek látszik a nyersanyag-kérdés. Hogyan lehetne az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagokról gondoskodni oly módon, hogy a külföldi nyers­anyagot belföldivel, esetleges pót­anyagokkal he­lyettesítsék? Úgy, amint azt a háború alatt csinál­ták. Akkor a blokád állta útját a német ipar nyers­anyagokkal ellátásának, ma a külkereskedelmi bojkott­ az, hogy külföldön nem vásárolják a német árut. A német áruexport hónapról hónapra csok­ikén és emiatt hónapról hónapra kevesebb kül­földi fizetőeszköz kerül a Reichsbankba és német exportőrök kezébe- Ha pedig nincs külföldi fizető­eszköz, nem lehet külföldi nyersanyagot vásá­rolni. A német áru külföldi bojkottja kezd olyan effektívvé válni, mint amilyen annak idején a hadi­hajók által végrehajtott blokád volt. Ilyen körül­mények közt Németország kénytelen ugyanolyan védekezésre gondolni, mint aminőhöz a háború alatt kellett nyúlnia: a vegyészekhez fordul segít­ségért és a laboratóriumokból várja a nehéz hely­zetéből való kiszabadításának eszközeit. Nyers­anyag nélkül az ipar nem tud dolgozni. Ha pedig az ipar nem tud dolgozni, megint felszökik a mun­kanélküliek száma, a mesterségesen elfojtott szo­ciális­ és gazdasági bajok kirobbanásától lehet tar­tani és összeomlik minden, amit 15 hónap rettene­tes erőfeszítésével a nemzeti szocialista rezsim Németországban épített. De a szociális szempon­toktól eltekintve, életbevágóan fontos honvédelmi és hadifelszerelési érdekek is sürgetik e kérdés­nek sürgős megoldását. Gondoskodni kell tehát az ipari nyersanyagok pótlásáról. Pótlékokról, melyeket vagy a német föld, vagy a német gyárak állítanak elő. Ezen dolgozik most a képzelhető legnagyobb erőkifej­téssel a német gazdasági és tudományos világ. Az I. Cr. Farben laboratóriumaiban olyan izgalmas munka folyik, mint 1917-ben- . Évek óta a benzin pótlása az egyik legfőbb célkitűzés. Bizonyos mértékben, a kén cseppfolyó­sításával ezt meg is tudták már közelíteni a Bergius-féle eljárás útján, ifjabban a fa elgázo­sításával ugyanezt a célt szolgálták és nagyon sok teherautót és traktort már nem benzin, ha­nem ilyen módon nyert motorikus erő hajt Német­országban. De ez még mind kevés és nem fedezi távolról sem a nagy szükségletet. (Főleg nem: háború esetén.) Fából különben nagyon sok más anyagot is produkálnak már vegyi úton: például szeszt, cukrot, celulozetfonalat stb. A nálunk is ismert Yuccafilamentosa nevű növény roltjai gyapottal keverve, »Vistra« néven olyan anyagot szolgáltat­nak, mely az egyiptomi gyapot pótlására is al­kalmas. Ez a Vistra viszont, gyapjúval összeke­verve, egy »Wollstra« néven ismert nyersanyag­pótlék, mely állítólag tökéletesen pótolja az állati gyapjút. De, — és mos­t jön a »de« — e pótanya­goknak egyelőre az az igen nagy hibájuk, hogy drágák. Például egy Wollstraból készült ruha kétszer annyiba kerül, mint egy rendes kamgarn­öltözet. Ez azonban nem kedvetleníti el a német kutatókat, akik tovább dolgoznak és kísérleteznek a laboratóriumokban, hogy szükség esetére min­den vonatkozásban függetleníteni tudják magukat a külföldi árubehozataltól. Hogy a németek és az emberiség boldogságát mindez mennyivel viszi majd előbbre, s az életet mennyivel lesz képes szebbé és kellemesebbé tenni, azt nem tudjuk. De hogy a technikát sok érdekes találmánnyal fogja gazdagítani, arról meg vagyunk győződve. Nemcsak búzából él az ország. A gabonatőzs­dére érkező hírek a terméskilátásokról rendszerint megbízhatóak. Megbízhatóak és utóbbi napokban nagyon megnyugtatóak is. Idáig mindig a kedve­zőtlen momentumokat emelték ki a hivatalos és nemhivatalos termésbecslések, és miközben a való­ban gyönge rozstermésről esett­­a legtöbb szó, el­hallgatták, hogy a bőséges eső milyen nagyot len­dített a kapások terméskilátásain, mennyire meg­javította­­ a legelőket és a takarmányt­ermésünk várható eredményeit, ami állattenyésztésünk szempontjából rendkívül fontos dolog. Senki nem beszél arról, hogy a gyümölcstermésünk is jónak ígérkezik, ami az agrárnépesség olcsó nyári élelme­zéséhez fűződő érdekektől eltekintve, a kivitelünk szempontjából is fölötte hasznos. »Nemcsak búzát termel Magyarország és nemcsak a gabona hoza­mából él a magyar gazda«, — írja ma egyik olva­sónk, miközben arra hívja föl figyelmünket, hogy a mezőgazdasági helyzetjelentésekben érthetetlen módon _ alig esik szó az állattenyésztésünkről és a hozzáfűződő nagy érdekekről. Így volt ez Rómá­ban is és ott is nagy hiba volt«. Közepes búzatermést vár Románia. A májusi esőzé­sek lényegesen megjavították Románia terméskilátásait. Körülbelül 150.000 vagonos búzatermést várnak, ami közepes terméshozamnak felel meg. A várható termés teljesen fedezné Románia szükségletét. Igen kedvezőek a tengeri termés kilátásai is. " A makói hagyma Londonban. Megértjük a makói hagymakertészt, aki az ország legjobb föld­jéért, a csanádi fekete televényföldért nem holdan­ként, hanem négyszögölenként fizeti a haszonbért, megértjük, hogy méregbe gurul, ha hallja, hogy milyen sok pénzt keresett a szindikátus az ő hagy­májának az exportján. Milyen sokat keresett ahoz képest, ami a termelőnek jutott. De hát a szerve­zett értékesítésnek hátrányai is vannak. A ter­melő talán jobban jár, ha többen versenyeznek az ő árujáért. De szervezett értékesítés nélkül az is megtörténhetik, hogy egyáltalán nincs versengés a termelő portékájáért. Egy bizonyos: a kereske­dők szorgalma, ügyessége és nem utolsó sorban vállalkozói kockázata itt igen komoly eredményt mutathat föl, mert mégis csak az történt, hogy a makói hagyma az egyiptomi és bolgár hagyma elől elhódította az angol piacot. Hogy erre az erkölcsi sikerre a szindikátus nemcsak nem fizetett rá, ha­nem szokatlanul nagy anyagi sikerhez is jutott, azon kár bosszankodni a termelőnek. Inkább arra törekedjék, hogy jövőben ő is valami részesedés­hez jusson a szindikátus hasznából. Mert attól tar­tunk, hogyha a szindikátust agyonütik, a kellően meg nem szervezett hagymaexportnak nemcsak a kereskedők látják majd kárát, hanem a termelők is. Az új gabona forgalma egyelőre a határidőpiacon bonyolódik le. A külföldi gabonatőzsdék szilárdsága el­lenére is nálunk hanyatlottak szerdán a gabonaárak, mert a szemképződésre kitűnő időjárás hatását nem tudta a külföldi irányzat ellensúlyozni. A kínálat ó- és újbúzában, valamint rozsban és tengeriben meglehető­sen nagy. Az új gabona forgalma egyelőre kizárólag a határidőpiacon, bonyolódik le. A cséplést követő időpont­ban történő szállításra, effektív búzára és rozsra még nem alakultak ki árak. Új repcében már meglehetős for­galom fejlődött ki 23.—23 50 pengős árakon a­ feladó­állomás. Magyar mezőgazdasági gépek Oroszország­ban? Bécsi gyáripari körökből származik az az értesülés, hogy az orosz szovjetnek Magya­rország­gal való gazdasági kapcsolatai során ipari szem­pontból csupán a gépgyári és elektrotechnikai szakmák számíthatnak m­egrendelésekre. Állítólag az előzetes megbeszélések során az orosz k­ülkeres­kedelmi képviselet, a Magyar Államvasutak gép­gyáránál mezőgazdasági­ gépek iránt érdeklődött. Hogyan akarják szanálni a csehszlovák gazdákat? A prágai lapok értesülései szerint a gazdaadósságok ren­dezéséről most készülő törvényjavaslat az eladósodott­­gazdák megsegítésére alapot kíván létesíteni. Ebben az alapban az állampénztár évenként befizetéseket teljesí­tene, az alap ezenkívül 600 millió cseh korona hitelt is igénybe vehetne. E hitelnek kamatait és törlesztési részleteit az állam garantálja, szükség esetén az állam­nak továábbi 500 millió cseh koronáért is szavatosságot kell vállalnia. Az alap segélyezi majd azokat a gazdá­kat, akik a gazdasági válság folytán annyira eladósod­tak, hogy létfentartásuk önhibájukon kívül veszélyez­tetve van. Minden magán- és köztartozás kamatlábát 4 százalékra, bizonyos körülmények között 3 százalékra csökkentik. A késedelmi kamatok e kamattéte­­ket csak legfeljebb 1 százalékkal haladhatják meg. A tartozáso­kat a csekély összegű adósságok kivételével törleszté­ses kölcsönökké alakítják át. A bizottság a törlesztési részleteket úgy állapítja meg, hogy a tartozás leg­alább 5 és legfeljebb 20 év alatt visszafizettessék. Amennyiben az adós a törlesztési részleteket saját ere­jéből nem tudná megfizetni, az állam szavatossága mel­lett a segélyalap gondoskodik a szükséges összegek megfizetéséről Megállott a márka árfolyamhanyatlása. A német márka zürichi kurzusának visszaeséséről sokat beszéltek ma a tőzsdén. A nemzetközi devizapiac viszonyairól jól informált szakembe­rek nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a márkaárfolyam keddi hanyatlásának, mely szer­dán nem is folytatódott. Kedden 119-ről visszament 116-ra a szabad márkának zürichi kurzusa és szer­dán ugyancsak 116-on zárult, miután átmenetileg 117-en is állott. A paritásos árfolyam, az arany-paritás 123,50 lévén Zürichben, az egész árfolyam­anyatlás nem mondható nagynak, figyelembe­véve, hogy időközben a márka aranyfedezete 3,7 százalékra zsugorodott össze. Ennek a körülmény­nek úgy látszik egyáltalán nincs nagy szerepe a külföldön forgalomba alig kerülő német valuta értékelésében és szakemberek véleménye szerint a mostani árfolyamhanyatlást is alkalmasint a berlini transzfertárgyalások kétesértékű eredmé­nyei okozták, nem pedig a márka ércfedezetének lecsúszása. Abban is igaza van a pénzügyi szak­embereknek, hogy egy valutát csak belülről lehet megfúrni. Ez a veszedelem pedig a vásárlóerejé­ben változatlanul szilárd márkát egyáltalán nem fenyegeti. Fizetésképtelenségek. A budapesti törvénysz­ék megindí­totta a­­kényszeregyességi eljárást: Feldsberg Zsigmond rá Feli­sberg Tibor (Múzeum körút 5.) dohányabertékek szaküzlete, bej. cég és Pick Ede utódai (I.ehel 11. 51—53.) be., cég ellen. Vagyonfelügyelő mindkét ügyben Novai Nándor dr. ügyvéd. Követelések bejelentése június 25 ig az OHE-nél. A kaposvári törvényszék megindította a csődönkívüli kénysz­eregyességi eljárást özv. Präger Józsefné illat­szer- és bőrvíszmflúrakereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Hoeendom Imre. Követelések bejelentése június 31-ig az OHB budapesti központjáró­l. Tartott a tőzsde A külföldi értékpiacok lanyha tendenciája és az itteni gabonaárak esése nagy tartózkodásra késztette az értékpapírspekulációt, minek következtében teljes üzlettelenség mellett tartott volt a tőzsde irányzata. A Kőszén és a Bauxit 1,1 pengős árnyereséget ért el, ezzel szemben a Fegyver 0.5, Ganz 0.4, Tröszt 0.75, Izzó 1.15 pengővel olcsóbbodott. A többi papír nagyjában megtartotta előző napi kurzusát. A fix piacon eleinte javultak az árak, később élén­kebb kínálatra elgyengült az irányzat. Végeredményben nincs nagy eltérés a keddi zárlati árfolyamoktól. Az aranyárak tartottak. Színarany 5630—5635, Napó­leon 33.30—33.40 pengő. A Nemzeti Bank 5 ponttal emelte a­ font kurzusát, míg a márkáét változatlanul hagyta annak ellenére is, hogy Zürichben 3 ponttal olcsóbbodott. Szerdai hivatalos árfolyamok: Előző . Előfordult zárlat kötések Magyar Nemzeti Bank . . 129.70 130— Foncsére . . 25.50 — Bauxit ........ — 29. 30.25 Magnezit ....... — 113— Magyar Általános Kaszén . 249.— 248- 252 Silgó 20.49 20.30—20.61 Urikányi ..50 41.50—42.50 Athenaeum 27 — Fegyver . . . 45.— 45- 44.50 Ganz—Danubius ..... 16.10 15.50—16.— Rimamurányi ...... 20-60 20.60—21 — Nova 16.90 — Tröszt 67.25 66.20 -67— Államvasút — 12.40 Délcukor 65.50 65.50 Magyar Cukor 01.25 91.97—90.50 Egyesült Izzó 159.75 1 99.50 Osehwindt . lop. 102— Goldberger — Győri Textil ...... — 47,— Magyar Tamutipar .... 55.— — Oiiinoin — 5. 5.10 Magyar Huggyanta . . . 36.50 36. 36.40 1934. évi pénztárjegy . . . 100— 100— VI—VII. hadikölcsön ... — o.n 1914. évi fővárosi kölcsön . 45.90 45.62—45.90 1927. évi fővárosi kölcsön . 49.375 49. 48.50 Zárlat 130— 29.75 30— 113.—­­ 250— 20.50 42.50 27— 44.50 15.70 20.81 16.70 66.50 12.10 65.50 91.59 198.50 101.30 41— 47 55— 5.20 36.30 100.1­0.10 45.30 43.75 Gabonatőzsde Határ'.dSpiac : újabb gyengülés A­ parkolyatőzsidén a vállalkozó kedv szemmel láthatóak*­ősökként. Az időjárást nagyon kedvezőnek tartják a búza szemképződése szempontjából és ez a körülmény a kínálat növekedésében is érezhető. Az egész vonalon lanyhult az irányzat és a hangula­tot a nagyobb júniusi felmondások is befolyásolták. A zárlat idején a júniusi búza 50 fillérrel, az októberi búza 13 fillérrel volt olcsóbb. A rozspiacon a júniusi 211 fillérrel olcsóbbodott, az októberi 33 fillérrel m­­ent vissza, itt tehát, a búzapiaccal ellentétben, az októberi árvesztesége nagyobb. A tengerarpiac szintén lanyha: a júliusi 73, az augusztusi­­47 fillérrel visszaesett. A jún­­iusi felmondások ke­retében 75 vágón búzát és 72 vágón rozsot jelentettek be szállításra. A­ határidőpiac mai árfolyamai: Magyar bú««»júniusra 13.40-13.ifr—11.90, zárlat ISJO—12.91. októberre 15.90—16.06—15.60 zárlat 13.69-15.70 pengő. Magyar rács júniusra 7.00—15.55, zárlat 6.70—6.75; októberre 10.80—10.22, zár­lat 30.35—10.40 pergő. Tengeri júliusra 11.72—11.78—11.26, zárlat 11.29—11.30; augusztusra 12.00—11.35, zárlat 11.63—11.65 pengő mé­te­rmázsá­nk­é­lit. Készárupiac : a búza és a rozs 30-35 fillérrel olcsóbb A készárupiacon a búzaforgalom továbbra is vontatott, bár a kínálat élénk, új búzában az üzletet kizárólag a határ­i­dő pia­con bonyolítják le; cséplés utáni időre még n­em történt üzletkötés. Mintegy 20 vágón búza kelt el a tegnapinál 30—35 fillérrel alacsonyabb áralapon. A rozapiacon nem történt kö­tés, de az alacsonyabb pénzaj­ánlatok miatt az árakat 30 fil­lérrel mérsékelték. A takarmánypiacon az árpa 25, a zab­ló és a tengeri 45 fillérrel olcsóbb. Különösen a ten­geri kíná­lata növekszik; olyan állomásokról, ahonnan már hetek óta nem jött áru a piacra, most élénken kínálják a tengerit. A lisztpiacon az irányzat inkább lanyhuló. A magpiacon a mák újabb 3 pengővel olcsóbbodott. A készárupiac mai árfolyamai: Búza: Tiszavidéki 77 kg-os 13.15—13.80, 78 kg-OS 18.25—13.90, 79 kg-OS 13.35—14.—, 80 kg-OS 13.45—14.10, felsőtiszai 77 kg-os 13.05—13.45, 78 kg-os 13.15—13.55, 73 kg-os 13.25—13.63, 80 kg-os nagyszemü 30. 13.36—13.80, 80 kg-on felül 14.10, 60. Budapesti paritásos jegyzések: Vörös köles 15. 11.— pengő mm.-ként. Jegyzések ab feladóállomás: Tökmag, kisszemü 27. 28—, 1—, kék mák­­ ^ Viktóriaborsó steril. jászsági, pestvidéki, dunántúli,'15. 18.—, lencse, kö­zépszemü fejérmegyei és bácskai 77 kg-os,steril. 22 26.—, fehérbab, dunai 13.95—13.40, 78 kg-os 13.05—13.50, 15——15.60; dunántúli 14.50—15.—. 79 kg-os 13.15—13.60, 80 kg-os felsőmagyarországi 12. 13—, 13.25—13.70; rozs. pestvidéki 6.76­ m­uharmag 15.­­16—, répa-szelet —6.80, egyéb 6.75—7.—; takar-10. 11.— pengő mm.-ként. mányárpa: I. 14. 14.55; zab., 1. 14.50—14.90, közép 14.25—14.40; 1 Liszt: tengeri: tiszavidéki 11.60—1185;1 Budapesti lisztárak Budapesten takam­ányörlemény: korpa 11.80 házhoz szállitva, budapesti ma­—12—, 8-as liszt 14. 14.25 l-'mkondiciókkal július—august­pengő mm.-ként budapesti pari­tásban. A készárupiac mai kötései: Búza: 300 mm, felsőtiszai 80 tus hóra; Búzaliszt: Ogy 34.50— 35—, Og 34.50—85.—, S-es 34 . 34.50, 4-es 82.50—33—, 5-ös 31.50— 32— 6-os 26 27—, 6-os tözs­, . . . detipius 22—, 7-es 21.25—at.75, kg-os 13.75 pengő budapesti pa­­rázsliszt: 0-ás 25.50, o/1-es 22—, ritásban, 150 mm. jászsági 80 special I. 18.25, normal I. 18—, kg-os 13.80 pengő budapesti pa­l. 17._, n. 15.50, takarmány ritásban, iso ram. 78 kg-os 13-co 13—, korpa 12.50 pengő mm.­pengő budapesti paritásban, SOO.ként. 10 kg-os 13.45 pestvidéki pengő budapesti paritásban, 300'.''.""'/»""" "«« , na"n"lm" mm. felsőt­szai 80 kg-os 13.35 ma omkondiciók­paritásban, 1B0 - iu»'s-augusztista: Búza-79 kg-os 13.30 pengő budapesti mm. felsőtiszai pengő budapesti paritásban, 150 mm. tiszavidéki 80 kg-os 13.45 pengő ab Dévaványa, 150 mm­karcagi 81/82 kg-os 14— pengő budapesti paritásban, 150 mm. . ... tiszaluci 80 kg-os 14.10 pengő ér»k sConto nélkül, ab Buda­budapesti paritásban, a fentiek-P»'. készpénzért): Búzaliszt: liszt: Ogg 34 35—, Og 34.­35—, 2-es 38.50—34.50, 4-es 32.50— 33.50, 6-os 25.50—?«.—, 7-es 21 22—, 8-as 14.50—15— pengő mm.-ként. Tiszai kismalmok árai sprompf­től eltérő feltételekkel történt eladások: 600 mm. 80 kg-os 12.75 pengő a­ Paks hajóról. Tengeri: 150 mm. 11.85 pengő budapesti Ugg 31.50—32.—, Og 31.50—32.—1­2-es 30.50—31—, 4-es 29.50—80—, 8-os 52.——23— pengő mm.-ként. Dunántúli és egyéb kismalmok paritásban, 150 mm. 11.70 pengő f ai (promptárak e sconto nélkül, budapesti paritásban, 130 mm. ai Budapest, készpénzért). Búza: 11.60 pengő budapesti paritásban 150 mm, 11-90 pengő budapesti paritásban júliusra. Arca: 160 mm. 14.15 pengő budapesti pari­tásban, 130 mm. 14— pengő bu­dapesti paritásban, 150 mm. 13.60 pengő ab Budapest. Zab: 200 mm. 11 35 pengő budapesti pari­tásban, ifió mm. ii.23 pengő bu­­daipesti varításban. liszt: ogff 31.25—31.75. 0g 81.25­. 31.75, 2-es 29.75—30.75. 4-6. 28.75-« 29.75. 6-os 51.75—S­.73 pengő mm.-ként. Szénapiac: Kéttezéna I. új 6.60-6.80, II. új 6. 6.50, lucernaszéna. új 8.50 —1.75; alomszalma 5.60—2.80 pen-Igő uuu.-ként, • -- - '

Next