Pesti Napló, 1935. május (86. évfolyam, 98–123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
Szerda Nagyjelentőségű tanácskozások Londonban a német fegyverkezések miatt „A helyzet súlyos" — állapította meg az angol miniszterek és a koronatartományi kiküldöttek tanácskozása — Anglia diplomáciai lépésre készül Berlinben London, április 30. (Havas.) Az angol miniszterek és a király jatálluma alkalmából Londonba érkezett koronatartományi küldöttek tanácskozásán, amely MacDonald elnökletével folyt le, elismerték a Németország magatartása következtében előállott helyzet súlyosságát és elvben elismerték, hogy ez a helyzet az országvédelmi eszközök felülvizsgálását teszi szükségessé. A kormány, mielőtt dönt, bevárja a szerdai vitát. Az angol kormány szerdán minisztertanácsot tart, amelyet főleg külpolitikai kérdéseknek szentelnek. Ezen a minisztertanácson állapítják meg azoknak a beszédeknek alapvonalait, amelyeket egyrészről MacDonald miniszterelnök, másrészről Sir John Simon külügyminiszter az alsóházban csütörtökön a külpolitikai vita alkalmával elmondani szándékoznak. Az a tény, hogy a csütörtöki külpolitikai vitán kívül a közeljövőben még újabb külpolikai jellegű tanácskozás lesz, — amelynek során megvitatják a helyzetet védelemtechnikai szempontból is — arra enged következtetni, hogy az angol kormány tagjai között a védelmi program gyorsabb végrehajtása tekintetében lefolytatandó megbeszélések még nem öltöttek határozott formát. London, április 30. A Reuter-iroda diplomáciai levelezője a késő esti órákban arról értesül, hogy a német búvárhajó-építkezés még mindig megfontolás tárgya Londonban és az angol kormány még nem döntött ebben az ügyben teendő lépéseiről. E pillanatban azt sem lehet tudni, vájjon megtartják-e egyáltalán a tervezett angol-német tengerészeti megbeszéléseket. A Reuter Iroda berlini levelezője szerint német politikai körök azt hiszik, hogy a birodalmi gyűlést május 15-re hívják össze, hogy megszavazza az általános védkötelezettségről szóló törvényt és jóváhagyja Németország nyílt fegyverkezését. Ugyanakkor Hitler ismertetni fogja a kormány további lépéseit. Ez időpont előtt aligha várható fontosabb külpolitikai nyilatkozat, met tengeralattjárók építése miatt Berlinben tervezett angol tiltakozás ügyében. A francia külügyminisztérium most értesült első ízben hivatalosan a versaillesi szerződés 181. és 191. paragrafusának sérelméről. A francia kormány állásfoglalását a legközelebbi napokban megállapítja, de Laval külügyminiszter az angol nagykövetet máris biztosította legteljesebb támogatásáról. Londoni jelentések szerint lord Londonderry a szerdai angol minisztertanácson javaslatot nyújt be az angol légiflotta eddig tervezett megerősítésének fokozásáról. Eszerint nem tizenegy, hanem húsz repülőrajt építenének és azonnal megkezdenék a repülőlegénység toborzását, valamint területek megvásárlását repülőterek megépítése céljából. (T.) ÖH IS tUDJA Itt KÁR KÍNT rtíNDÉNKP* JOftBHÁl 1088 tOftQTVA KBtN k JEHKY BOROTVA KREM MEt borotválkozik NOWUiTWW *flA.«nu.SS MERT HEfiÓVM HEILE HETVEN ' HMYTu»gi M«.1i»Fiuis .Mmjrró, É<UT6, fAjOMMA* áRZfcsr&l. Elmarad az angol-német tengerészeti konferencia London, április 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) Jólértesült forrásból közlik, hogy az angolnémet tengerészeti megbeszéléseket egyelőre elhalasztották és megvárják Hitler kancellár küszöbönálló külpolitikai nyilatkozatát. Tekintettel arra, hogy a kancellár nyilatkozata körülbelül május fé-ie táján fog elhangzani, a tengerészeti megbeszéléseket csak május harmadik hetében kezdhetik meg. A Reuter-Iroda diplomáciai tudósítójának jelentése szerint még nem vehető bizonyosnak, hogy egyáltalában megtartják-e a német-angol tengerészeti tárgyalásokat. Ha megtartanák az angolnémet találkozót, arról semmiesetre sem lehet szó, hogy Anglia önszántából hozzájárul a német tengerészeti követelésekhez, még mielőtt megállapodásra jutott volna a többi érdekelt hatalommal. Készül az angol demars Párizs, április 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Sir John Clerk párizsi angol nagykövet kedden mgjelent a Quai d'Orsayn és átnyújtotta Laval külügyminiszternek kormánya demarsát a nép MANUS József körút 10-12 szőnyeg, jumper stb. FONALAI függestyei, kézimunkái közismerten legelsek, legjutányosabbak SZŐNYEGJAVÍTÁS! PESTI NAPLÓ 1935 május 1 . Bombamerénylet Bécsben egy rendőrőrszoba ellen egy súlyos, négy könnyebb sebesülttel Bécs, április 30. Ma este Brigittenau kerületben a Salzach utcai őrszoba előtt felrobbant egy bomba, amelyet nyilvánvalóan azzal a céllal helyeztek ott el, hogy a rendőri őrszoba ellen kövessenek el merényletet. Utóbb megállapították ugyan, hogy a robbanótest meglehetősen kezdetleges volt, de a robbanás mégis súlyos következményekkel járt. Dr. Thanhofer, a szövetségi kancellári hivatalba beosztott miniszteri titkár, aki a közelben lakik és éppen a robbanás pillanatában ment arra, jobb alsó combján és térdén oly súlyosan megsebesült, hogy lábát amputálni kellett. Rajta kívül két arra menő leány és egy rendőr súlyos dobhártyarepedést kapott és azonkívül is könnyebb sérüléseket szenvedtek. A tettesek kinyomozására teljes erővel megindult a vizsgálat. Azt hiszik, hogy a merényletet kommunisták követték el. Májusi közkegyelem Ausztriában Bécs, május 30. Adam szövetségi kormánybiztos rádióbeszédben a májusi közkegyelemről kijelentette, hogy négyszáz nem politikai és százkilencvenöt politikai elítéltet helyeznekszabadlábra, közöttük az 1934 februári felkeléssel kapcsolatosan elítéltszázharmincöt embert is. A februári felkelés résztvevői közül már karácsonykor és az azt megelőző időben körülbelül háromezer ember kapott kegyelmet. A 447 gyűjtőtáborbeli fogoly közül 52-t helyeznek szabadlábra. Az egész osztrák állam területén még 105 ember van internálva. Két asszony írta: Mikes Margit — Bizony, én nem is értem a nagyságos aszszonyt, elférne itt egy kis baba szépen, — mondta Julis, a fiatal bejárónő, aki áldott állapotban járt-kelt a kis kétszobás lakásban, tett-vett, mintha megnövekedett testi méretei egyáltalában nem akadályoznák a munka végzésében. Az asszony is törülgetett és ilyenkor rendszerint beszélgetésbe elegyedett vele. — Nem érti azt maga, Juli, — mondta fölényesen — a gyerek nagy gond a mai világban Még meg se születik, máris ezer apróságra van szüksége. Pólya, mindenféle babaruha, gumilepedő, a gyerekkocsiról nem is beszélek! És ha megnő! Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Jön az iskoláztatás. Magának már van egy és elég könnyelmű a másikat is a világra hozni. — Pedig az én uramnak nincs is állása! Kijár az erdőre fát vágni, abból keres valamit, meg az van, amit a naccságáéknál kapok. Az anyósom, az a cudar meg mindig hecceli, merhogy ott lakunk nála, hogy aszongya, kellett neked elvenni azt a szegény lányt! Mintha bizony az ő fia valami gazdag lett vóna! Azér mégis csak megvagyunk. Nem annám az én Mariskámat a világ minden kincstérse! Mariska, az alig kétesztendős pirosarcú kislány azalatt a konyhában játszadozott rongy, babáival, amiket a mamája varrt mindenféle színű hulladékfoltokból. Néha sírt, de ilyenkor is egy színes rongydarab mingyárt kiderítette könnymagzatos arcocskáját. Az asszonynak eszébe jutott tegnapi beszélgetése az urával, mikor megkockázatta ezt a kérdést: neon lenne-e jó egy szép, aranyos kisbaba? Meddig várjanak még? A fizetés úgysem lesz több jó ideig, az idő meg egyre múlik. Szinte maga előtt látta az ura lemondó, kissé bosszús arcát, ahogy hosszasan magyarázta az esetleges gyermekáldás káros következményeit nemcsak rájuk nézve, hanem elsősorban magára az újszülöttre. — Mert képzelje el, — mondotta — micsoda meggondolatlan vétek lenne ez a gyerekkl szemben! Kelengye, mit tudom én, mi kellene akkor! Honnan, miből? Jó, azt mondja, hogy a rokonok majd adnának egyetmást. Ott van az Elvira néni, majd ideadná a kislányának a kinőtt ruháit. Jolánéktól megkapnánk a gyerekkocsit, — föltéve, ha még megvan! — ugyan kérem, ez először is nem biztos! Biztos csak az lenne, hogy a gyerek mint kiadástöbblet jelentkezne a költségvetésben, az én fizetésem meg maradna a pgr. Havi kétszáz, ebből tessék kiszurkolni ,a házbért, a fűszerest, a mosást, a mindenest, a ruházkodásról márnem is beszélek... Hiszen látja, hogy úszunk a Központi Beszerzőnél. A szórakozást már rég kikapcsoltuk a havi előirányzatból. Mirdeman azon töröm a fejem, hogy még arról a nyomorult cigarettáról is hogy szokhatnék le... — Persze sikertelenül, szólt az asszony epésen. — Él nem értem, az asszonyok mindent azon a cigarettán akarnak megspórolni! — fortyant fel a férfi, evvel véget is vetett a vitának, fölkelt a karosszékből, ment a hivatalba. Most meg ugyanazokat mondja ő is a Julisnak, amiket az ura neki. De hiába belátja, igaza volt, ők ezt nem tehetik, bármennyire is szeretnék. Amit a tenyereszszlpas Julis megtehet, azt ő nem teheti, ő úriasszony. Petsig minden idegszálával vágyódik a gyerek után, hogy imádná, gondozná, babusgatna, az egész életét betöltené a parány emberke! Ez a Julis meg itt jár-kel előtte, anyaságának egés, diadalmas ragyogásában, meghordozza terhessége szépségeit, pintha királyi díszszel lenne fölékesítve, szemei szokatlanul ragyognak. Mindezt nap-nap után látnia kell és megadással viselnie a sorsát: ő mindezekből az örömökből örökre ki van zárva. Miért? Az ép egyszerű oknál fogva, mert nincs elég pénz. De hiszen ennek még kevesebbje van, az ura fát vág az erdőn, az anyjánál húzza meg magát, ő maga cseléd, havi tizenöt pengőt kap tőlük, ebből élnek- Hiába az emberiséget a saját könnyelműsége élteti elsősorban... — Rettenetes könnyelműséget követnek elmaguk, Julis, — folytatta a gondolatait — Most még hagyján, de ha majd a Keverők felnő, mi lesz akkor? Iskoláztatás... — Dehogy, napcsságos aszónév, nem oskoláztatj tyúk mink annyit. Amint csak tud, mingyár dogozni fog, segít majd az apjának. Persze, egyszerű embereknél ez így van. Amint ereje lesz a gyereknek, megy az apjával fát vágni az erdőre, ha magány, beáll valahova cselédnek. De az ő fiát gimnáziumba kéne járatni, később egyeztüstt. A kicsi a konyhában bőgni i kezdett. Julis abbahagyta a törölgetést, szaladt ki. Csittította a gyereket, gügyögött ,aki, rázta a kis csörgőt, a