Pesti Napló, 1938. február (89. évfolyam, 25–47. szám)
1938-02-01 / 25. szám
5 Kedd PESTI NAPLÓ 1938 február 11 A szélsőséges izgatás ellen és szociális reformokért Sigray Antal, Friedrich István, beszéde a vasárnapi (Saját tudósítónktól.) Vasárnap az egyesült kereszténypárt szervezőgyűlést tartott Veszprémben, a gyűlésen gróf Sigray Antal, Friedrich István és Makran Lajos mondott beszédet, ugyanakkor Debrecenben kisgazdapárti választmányi ülés volt, amelyen Tildy Zoltán beszélt. Veszprémben megalakították a kereszténypárt vármegyei szervezetét, a szervezet élére Szentiványi Ferenc rátóti prépostot állították, aki székfoglaló beszédét azzal kezdte, hogy hivatkozott az 1895-ben Székesfehérvárott lezajlott első kereszténypárt alakuló gyűlésre. — Annak a gyűlésnek a szónokai közül már csak ketten élünk, gróf Zichy János és én... — mondotta elérzékenyülten. Debrecenben a Hegymegi Kiss Pál személye körül lezajlott viták miatt feloszlatott kisgazdapárti szervezetet szólított új életre Tildy Zoltán. Hatszáztagú választmány végzi a szervezést, a párt elnökévé Őry István földbirtokost választották meg. A szervezés irányítását mint egyszerű választmányi tag végzi Juhász Nagy Sándor, Szálasi vagy Szent István? Veszprémben gróf Sigray Antal megállapította, hogy a külföldről behozott szélsőséges izgatás országszerte folyik. E jelenséggel kapcsolatban lehetetlen meg nem emlékeznie Horthy Miklós kormányzó szolnoki szózatáról, melyben a leghatározottabban elítélt és kalandos vállalkozásnak minősített minden diktatórikus kísérletet. A kormányzó úrnak ez a megállapítása országszerte megnyugvást keltett s megnyugtató volt az a megállapítása is, hogy minden hatalom a Szent Koronáé és minden jó belőle fakad. A magyar legitimista politika alaptétele: a királyt csakis a kormányzó, a kormány és az országgyűlés, tehát az egész ország közös akaratával lehet visszahozni az országba. Elítélte a szélsőséges izgatást, mely egy v.Marcia su Budapest«, után konmentőként szeretné helyreállítani azt a rendet, amely — szélsőséges izgatásoknak esett áldozatul. Megemlékezett egy röpiratról, amelyen mindössze ennyi olvasható: »1918 Szálasi éve«. • — Nem és ezerszer nem! — mondotta Sigray. — Az 1938 ik esztendő Magyarországon Szent István éve és senki másé. Nem vezethet semmiféle diktatúrához, avagy a hajdan megszűnt pogányság helyébe egy külföldi mintákat követő új pogánysághoz. Vezethet és kell, hogy vezessen egy keresztény renesszánszhoz, újjáébredéshez, vezessen alkotmányunk teljessége és a Szent István birodalmát és hatalmát megalapozó ősi királyság helyreállításához! Hangoztatta, hogy nem a nagytőke és a nagybirtok érdekében akarnak restaurálni. A legitimisták átérzik a gazdasági és szociális reformok szükségét és vallják, hogy éppen azoknak a rétegeknek kell áldozatot hozniuk, amelyek áldozatra képesek. A választójoggal is foglalkozott Magánvéleménye szerint csak a polgári pártok koalíciója hozhatna megnyugtató választójogi törvényt. Nagybirtok, nagytilke és szociá is kötelességek Makray Lajos egyórás beszédben fejtegette a kereszténypárt gazdasági és szociális politikájának alapeszméit. A keresztény demokrácia az ember megmentését tűzte ki céljául. Nagyütemű, merész lendületű birtokpolitikára van szükség, mely nem állhat meg az egyházi vagyon előtt sem. Ez a vagyon évszázadokon át teljesítette honvédelmi és kulturális kötelességeit. Most új feladatokat kapott. Szociális kötelességeket kell teljesítenie, részt kell vennie a nagy szociális feszültség levezetésében. De nem szabad elfeledkezni a nagytőke áldozati kötelezettségéről sem. Meg kell oldani a zsidókérdést is, mert a zsidóság nem számarányának megfelelően foglal el egyes munkaterületeket s ez a keresztény tömegekben aggodalmat és nyugtalanságot kelt. Ezt a problémát azonban nem gyűlölettel, hanem szociális programmal kell megoldani és nem lehet mindent összesüríteni a zsidókérdésben! A treugadei és a diktátorok életbiztosítási kötvénye Nagy taps fogadta Friedrich Istvánt. Még nem felejteték el sehol sem hogy 1919-ben ő adta meg az országnak a titkos választójogot. Erre hivatkozni is fog a beszédében. Magyarország gazdasági felszabadításáról beszélt. Az ünnepi hangulatban a névtelen adófizetőnek is jutott egy kis vállveregetés, de nem sok, nehogy elbízza magát és megkérdezze: ha elégedettek a viselkedésével, miért nem mernek neki választójogot adni? Szükség van keresztény gazdaságpolitikára és az önkormányzatot nyugodtan rá kell bízni a dolgozó társadalomra. A treuga deit nem tudja másként értelmezni, minthogy a »nyimnyám hangulat«. Nem annyira bölcsességet lát a közéletben, mint inkább rengeteg tehetetlenséget. Szörnyű ez a cammogás... Három évvel ezelőtt még gyorsvonati sebességről beszéltek, mindenki tudta, hogy abból Makray Lajos és Tildy Zoltán politikai gyűléseken ugyan semmi sem lesz. De most Darányi beleült egy ekhós szekérbe, amelyet két bivaly húz s a bivalyok lassú erőlködését egy fáradt törvényhozás nézi. — Sokszor félelemmel, aggódással gondolok rá, — mondja — hogy ez a treuga dei tulajdonképpen közéletünknek valóságos agóniája. Mindenütt pislogó embereket, óvatos duhajokat látunk, minden kimondott és leírt mondatot elülről is, hátulról is olvasni lehet. Közben jönnek emberek, akik otthon megmérik a mellbőségüket, a tükör elé állnak és vezérnek kiáltják ki magukat. (Barátaik a kormány kemencepadkáján ülve csintalankodnak.) Hitlert, Mussolinit emlegetik, róluk álmodoznak, azt nem akarják tudomásul venni, hogy a történelem törvénye szerint a diktátornak csak két útja van: siker vagy akasztófa. Nem, ők nem ilyen diktatúrát gondolnak. Zsebükben ott van az életbiztosítási kötvény és nyugdíjas diktátori állást követelnek. Darányi valami Zeileispálcával bűvöli az embereket: ez a mi politikai életünk. ' Hatalmas tap« kíséretében mondotta: — Mi, öregek, sokszor visszasírjuk a régi jó ferencjózsefi időket, amikor kevesebb volt a parádé, több volt a polgári jólét. Nem parádéval, hanem munkával, megfelelő szociális politikával és alkotmányos renddel próbáljunk importálni a külföldnek. Visszatér a választójogra. 1919-ben adott titkos választójogot az országnak s a nép akkor letette a politikai érettségit. 1919-ben az új Magyarországot a dolgozó társadalomra, az intelligenciára, a munkásságra és a parasztságra akarták felépíteni. Daljogy gondoltak arra, hogy itt majd kifejlődik egy magát »elhivatottnak« valló professzionátus »vezető réteg«, amely azután félteni fogja pozícióját a néptől. Az uraságok a nép segítségével felmásztak az uborkafára, onnan szétnéztek és észrevették, hogy »tulajdonképpen a nép éretlen«. Jött a volt miniszterelnök által lélektiprásnak nevezett rendszer s most megint olyan javaslat készül, melyben amit az egyik oldalon a titkosnak adnak, elveszik a másik oldalon... — Micsoda keresztény és nemzeti politika az, — kérdezte — amely ily döntő szerepet biztosít a pénznek. Végül a szélsőséges izgatásról is beszélt. Nem elég, hogy a dolgozó társadalom folyton panaszkodik és feljelentget. A kormánynak meg kell szüntetnie bizonyos látszatokat, pártjából ki kell sepernie a spekulánsokat, akik ide szavaznak, oda kacsintgatnak, a dolgozó társadalom pedig szervezkedjék, védje meg önmagát. Sajnálatos, hogy a mélyen tisztelt intelligenciánk inkább ezekkel az úgynevezett szélsőségekkel keresi a barátságot, ahelyett, hogy a dolgozó nép beszervezésével foglalkozna, annak élére állna... Ezután pártvezetőséget választották és Szentiványi Ferenc prépost elmondta elnöki székfoglalóját. Délben ebéd volt Serák József kanonokplébánosnál. A politikusok tisztelegtek a beteg Rott püspöknél. A keresztény és nemzeti iránnyal folytatott szélhámoskodás ellen A debreceni Arany Bikában »polgári kisgazdapártot« alakítottak, amelynek programja teljesen azonos a független kisgazdapártéval. Tildy Zoltán, a kisgazdapárt ügyvezető alelnöke, beszédében többek között a következőket mondotta: — A miniszterelnök úr több ízben kijelentette, hogy Magyarországon világnézeti szempontból eldőlt a harc a keresztény és nemzeti irányzat javára. Ezt a megállapítást mi száz százalékig aláírjuk, világosan és határozottan meg kell azonban mondanunk hogy mi ennek a keresztény és nemzeti iránynak a belső tartalma, mert e kérdés körül ma sok helyen könnyelmű játék és bizonyos szélhámos,omlás folyik. Mikor kereszténységet mondunk, akkor a kereszténységet a maga krisztusi belső világával értjük. A kereszténység nem szétbontó, hanem összefoglaló elv. A keresztény politika elsősorban felelősséget jelent, az erősebbek felelősségét a gyengébbekkel szemben. Jelent tiszta közéletet, az erkölcsiség uralmát. Keresztény politikusnak csak az nevezheti magát, aki önmagára, magánéletére nézve is levonta Isten parancsainak konzekvenciáit. Nem áll a keresztény világnézet alapján az, aki széthúzást, belső gyűlölséget hirdet s a keresztény jelszavakat csak stréberségből, taktikából emlegeti. — A nemzeti iránynak is megvan a maga mély és komoly tartalma. Nemzeti alapon szerintünk az áll, aki az egész és oszthatatlan nemzet minden értékének megtartásán s belső erőinek harmonikus kifejlesztésén dolgozik. Nemzeti alapon állunk, amikor komoly földbirtokpolitikát, a bank- és kartellkérdés megoldását akarjuk. Nemzeti alap a magyarság, a magyar fajta függetlenségét, szabad életét is jelenti. Nem áll nemzeti alapon, aki népünket más nemzetek szolgájává szeretné tenni. Barátságunkat nagy nemzetekkel fenn kell tartanunk, meg is kell erősítenünk, de barátságunk csak ott lehet, ahol nincs szolgai alárendeltség. Hangoztatta, hogy az agrárirányzat, amelyet a kisgazdapárt programjának vall, nem jelent osztálypolitikát. Minden foglalkozási ágnak s legfőképpen az intelligenciának meg kell értenie a mezőgazdaság törekvéseit. Sajnálatos, hogy az intelligencia egyes tagjai nyíltan vagy titokban idegenből jött s a magyar jellemmel és életformákkal élesen szembenálló törekvésekkel rokonszenveznek. Minden ilyen állásfoglalás csak szakadékot vághat az intellingenia és a nép közé. Tildy Zoltán után Kun Béla a választójogról, Auer Pál külpolitikai kérdésekről, dr. Erőss János a Huss-kérdésről, Vásáry József felsőházi tag szervezési dolgokról beszélt. Választójogi tanácskozás a belügyminisztériumban és Darányinál (Saját tudósítónktól.) A nemzeti egység pártját csütörtök délután hat órára pártértekezletre hívták össze. Az értekezlet fogja elnökké választani Tasnádi Nagy András kultuszállamtitkárt, s ugyanakkor elhangzik Széll József belügyminiszter tájékoztatója a választójogi reform kérdéséről. A törvényjavaslat módosításaira vonatkozólag már előzetesen is tájékoztatást nyújt Lásyi Mártonnak 3-án délelőtt 11 órára összehívott képviselőházi közjogi bizottságban elmondandó előadói beszéde. Széll József belügyminiszternél hétfőn délelőtt 11 órakor választójogi értekezlet kezdődött, amelyen résztvett Darányi Kálmán miniszterelnök, Tahi László és Mikecz Ödön államtitkár, valamint Pesthy Pállal, a Ház közjogi bizottságának elnökével élén azok a kormánypárti képviselők, akik tagjai a közjogi bizottságnak: Mayer János, Surgoth Gyula, Újfalussi Gábor, Zátvay Tibor, Tomcsányi Vilmos Pál, Baross Gábor, Antal István, Temple Rezső, Ángyán Béla, Illés József, Lányi Márton. Az értekezletet szigorúan bizamosnak nyilvánították. A miniszterelnök és a belügyminiszter tájékoztatta a képviselőket a törvényjavaslaton végzett igen lényeges módosításokról. Három óra hosszat tartott a megbeszélés. Darányi miniszterelnök különben hétfő délután folytatta választójogi tárgyalásait, a szociáldemokrata párt Peyer Károlyból, Györki Imréből és Mónus Illésből álló küldöttségét fogadta, ötnegyedórás tanácskozás során Peyer Károly átadta Darányinak a szociáldemokrata párt választójogi memorandumát. A delegátusok részletesen ismertették a szociáldemokrata párt állásfoglalását és észrevételeit. A miniszterelnök beható tanácskozás után kijelentette, hogy a memorandumban foglaltakat tüzetesen átvizsgálja, azokra visszatér és annak idején érdemben válaszol. TRANSFERPENGŐ Néhány milió transferpangot adunk kölcsőn több esztendőre, kisebb-nagyobb tételekben belterületi bérház azolló helyi bekebelezésére. Csakis tulajdonosok megkeresését kérjük, pontos adatok és kirántássieg megadandó, izolid építkezésekre is a jeligére a főkadóhivatalba