Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)
1938-04-03 / 75. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1958 április 1 ÉLETEM MÉRLEGE Világhíres emberek, jelentős kortársak, — írók, tudósok, papok, művészek, hadvezérek, — életük tanulságáról (Copyright by Pesti Napló) Johan Boyer: Életem rezüméje? Hogy a legnagyobb Isten-ajándék a hála. A hálás mindenkor gazdag. Luigi Pirandello: Semmi nem igaz, ám minden igazzá válhatik, ha a szellem, teremtő ereje által, igazzá teszi. Prof. Max Planck: Az értelmiségnél (»Intelligenz«) értékesebb a jellem. August von Mackensen marsall: Bízni Istenben és a saját erőnkben. Arz Arthur báró vezérezredes: Magyar próza-fordításban: Sollt' mich wer fragen, Ha megkérdi tőlem valaki, Was das Leben sei, Mi legyen az élet, Müsst' ich ihm sagen, Azt kell mondanom néki: 'ne Narretei. Bohóság-bolondság. Der Mensch ist ein Spiel- Ibhall Szeszély és szerencse Von Laune und Glück, Játéklabdája az ember, Es wirft ihn der Zufall Majd előre, majd hátra Bald vor, bald zurück. Vett a vak véletlen. Prof. Ludwig Klages: Mivelhogy mármost életünk egy tevékenydolgos életté lett, a szemlélődésnek immáron csak ritka óráival, nem tudnék a magam számára jobb jelszót mint ezt: »Igyekezzék mindenki mindent amit tesz, oly tökéletesen végezni el, amily tökéllyel csak tudja«. Aki képes igazodni e jelszóhoz, az — s legyen életútja bármily kövekkel s tüskékkel agyonrakott is — nem fog hiányt szenvedni oly pillanatokban, melyekben mélységes kielégülést érez. Mert nincsen oly tevékenység, legyen az házépítés, könyvvezetés avagy portörlés, amelyet ne lehetne többé vagy kevésbé tökéletesen elvégezni. Minden tökéletes teljesítménnyel pedig együttjár a boldogság egy neme. Johannes Jörgensen: (Megjegyzés: A dán konvertita író immár hosszú évek óta Assisiben, s főleg az assisi szent Ferenc kultusznak él.) Credo in unam, sanctum, catholicam et apostolicam ecclesiam. Graf Hermann Keyserling: Csak két erény követelendő mindenki fiától: őszinteség és bátorság. Előre megalkotott véleménnyel, egy átvett hithez való igazodás avagy egy kigondolt világnézet útján senki se jut előbbre, mert senki sem tudhatja magától értetődően, mi a valódi és a helyes és az értékes, s mi nem az. Egyedül az élet megigenlett kalandjaira való hajlandóság (»das befahre Abenteuer des Lebens«), az önkockázathoz való akarat vezet, mégoly sok kerülőúton át is, a célhoz, amelyet mindenki, mégoly tudattalanul is, életcéljának képzel el. Ezért törekszem arra, mentül öregebbé leszek, antál inkább, hogy életemet lehetőleg kihívóvá («herausfordend«) alakítsam. Az ellenhatások, melyeket kiváltok, nemcsak értékesebbek, de kedvesebbek is előttem minden helyeslésnél. Elkerülhetetlenül bebizonyosodik ily életvezetés által, — és az én tapasztalatom szerint csakis ily életvezetés által — mi az előnyös s mi a hátrányos, mi a valódi s mi a látszat. Így jutunk a világ és én kölcsönhatások útján közösen előre. Eddigi életemnek itt röviden összefoglalt tanulsága egyúttal iskolámnak is, a »Bölcseség Iskolájá«-nak, alaptanítása. Prof. Burghard Breitner: Az élet maga alapjában semmi. A gondolat, amelynek szolgál, minden. Richard von Schaukal: A munka, az átka, áldása az embernek. Az segíti elviselni az életet. Nyugalom (»Ruhe«) pedig a célja. Ez az életenkeresztül átmutat avalóságos létbe. Prof. Hans Fischer: Minden új megismerés a kérdések megsokszorozódó tömegét teremti meg és mindig újból szemünkbe szúrja a feladatok kimeríthetetlenségét , azt, hogy mily kevés, ami feladat elvégeztetett. Gottfried Benn: Életem tanulsága benne van egyik versemben: Az élet hídverés Folyamokon, melyet elenyésznek. Prof. Hans Driesch: Hamis és az emberiség erkölcsi kultúrájára nézve veszedelmes tanítás, hogy az a Valami, amit Szellem, Értelem s más hasonló néven nevezünk, az »Élet«-nek és a »Létek«-nek ellensége. A t Szellem magának az Életnek a teremtménye. Igen, igaz, önző ösztönök szolgálatába állítható. Ám annak a tudatos javításán is munkálhat, amit az élet tudattalan elve hibázott és mulasztott. A meggyőződésen, hogy ez a voltaképpeni feladata, alapszik minden erkölcsi haladás lehetőssége. Jeanne Berta Lemmig: Mi emberek követelők vagyunnk — vagy áldozók. — Abban a pillanatban, amelyben ez a két csoport egyikéhez való hozzátartozásunkat felismerjük — és megigeneltük, megtaláljuk életünk törvényét — és a beteljesülését. Karin Michaelis: Az én életrezümém ez. Mi emberek azért s arra vagyunk itt e földön, hogy megkíséreljük, hogy egymást lehetőség szerint, ha ez a lehetőség korlátolt is, segítsük-Sajnos, mi emberek, legalább is a legtöbbünk, önös hajlamosságunk folytán, alig tudjuk felfogni az egyszerű, de igaz tételt, hogy mindanynyian kis testvérkék és nővérkék közös világát alkotjuk, s még kevésbé tudunk az egyszerű tétel szerint élni. Ha még egyszer élőből kezdhetném életemet, megkísérelném, — ez lebeg a szemem előtt — jónak lenni. Két érzés legyőzhetetlen számomra és minden egyebet túlszárnyaló: életöröm és részvét. Életörömöm oly nagy, hogy szüntelen lelkiismeretfurdalásokkal járok-kelek, mert nem tudok mindenki mást is vidorrá és életvidámmá varázsolni. Cécile Ines Loos: A Sabad ember megy a maga útján. Az erény és bűn mértékeit, melyek évezredek óta ki-ísérik útján, elhagyta. Kevesek már számára. Aki igazán erényes, az önmaga semmit sem tud róla. Ám akinek kerülnie kell a bűnt, az még foglya a bűnnek. A szabad ember megy a maga útján és nem tekint vissza. Nem jövendöl semmit. Hol a boldogság? Van egy dinamikája a Bensőnek és egy dinamikája a Külsőnek, amelyek ketten teremtik meg a boldogságot. Küntről a másik ember jósága jő felénk és elmulasztja végezetül minden károsodásunkat, mert a jóság úgy nő az emberiség szívében, mint valami fa. Ám a rettenthetetlenség önmagainkkal szemben, a Bensőnkből jö, az isteni törvény bennünk. A könyörtelenség nemkeni másra az önnön tévedéseket, hanem önmaga viseli azok következményeit. A hinna azt mondja: »Ha Istennek úgy tetszik, hogy egy tigris széjjeltépjen, úgy ezt a halált is igazságosnak fogom tekinteni«. — Az elnyomotthoz pediglenemígy szól: »Viseld a sorsodat, még ha az is a sorsod, hogy egy egész életen át megvetlek«. — Csakúgy mint önmagával szemben,a könyörület nélkül való felebarátjával szemben is. Jóságosabb a Nyugat. Ő azt mondja testvéréhez: »Jer, segítségedre akarok lenni, nehogy elkárhozzál.« Megerőlteti lelkét, hogy embertársa legcsekélyebb szenvedését is meglássa s figyelmére méltassa. Ám amily türelmes társával szemben, epoly türelemmel van saját szíve irányábal, és sok szép napot kíván neki. Úgy hiszi, más mint kellemetes sorsot önmaga számára, nem kell érvényesnek elismernie. A saját cselekedetei tévedéseit-hibáit felebaráti tévedéseivelhibáival mentegeti. Ha a Kelet könyörtelen keménységével, akkor a Nyugat önszánatkozásával pusztítja magát. Nincsen mégoly kétségbeesett helyzete sem a Bensőnek, amelyet ne lehetne, önmagával szembeni könyörületlenség által, kiegyenlítni — és nincsen mégoly kellemetlen helyzete embertársunknak, amelyet ne lehetne meggondolt jósággal eltüntetni. Ha önmagunkkal szemben oly könyörület nélkül valók lennénk mint felebarátunkkal szemben s felebarátunkkal szemben oly jóságosak mint önmagunkkal szemben, — egy csapásra megváltoznék a világ képe. Maradéktalan jóság mindenkivel szemben és maradéktalan irgalmatlanság önmagunkkal szemben: örök boldogságot biztosítanának az emberiség számára. Johannes Y. Jensen: Megfigyeléseim végső eredménye: A létet és az embert fokokba es nézni. Biológia annyi mint: Szeretet. Upton Sinclair: Általában azt mondanám, a legfontosabb, hogy. isgysa egy célnak mddig, túlemelkedik az önmagunk személyein és legyen sikerünk. A mi jelenünkben a legfontosabbnak a szociális folyamatot tartom, amely körülöttünk hullámzik és általunk végbemegy. Ha nem érteném meg a szociális kívánságokat és a munkásoknak az életjavak ellenőrzéséért folytatott harcát, úgy a világot, amelyben élünk, túl borzasztónak látnám ahhoz, hogy élni lehesen benne. Prof. Werner Lombart: »Az élet nem a javak legfőbbike.« * Georg Hirschfeld: Élni annyit jelent, mint úton lenni. Ennek a tudata nem szabadna elhagynia semilyen eleven lényt. Értelme és célja az utnaik? Keresés és találni akarás, és egyúttal harc az útbaakadt s megtalált dolgokkal. Lehet hogy bölcseség, talán csak igazság, sohasem vonni el magunkat a megkívánás és megszenvedés ez ellentéte elől és felismerni benne a lét megfejthetetlen varázsát. Pater Josef Kreitmaier S. J. Az élet megélesítette hallásomat mindennemű teremtett lény sóhaja iránt, hogy a Véletlen, azöttételes és a Végtes a Szükségszerűben, a Föltétlenben és a Végtelenben, a Tökéletlen a Tökéletesben, a Mindenki harca mindenki elleni, a Mindenkinek mindenkivel való békében, a Szenvedő a változtathatatlan Boldogságban, a homályos Rejtély a Megoldás tiszta fényében, a Halandó az Örökben, az Evilági a Túlvilágban, az Embert az Isteniben találja meg beteljesülését. Victor Margueritte: Életem rezsiknéje. Nagy undor az emberek hipokritasága és kiutat nem lelése miatt. Nagy hit, hogy az individuális fejlődésben magában adva van a szükséges revolúció alapja. Hans Bethge: Dobj el, hogy ne veszíthess el, így nem gyűrhetnek le a családiások. Ernst Lothar: Az élet értelme: önmagunkat legyőzni. Paul Schurek: »Igyekszem mindenen nevetni, félelemből, hogy hirumu kell rajta.« Ez a bölcs mondás abeaumartiluustól való; nekem tetszik. Emil Lucka: Az élet sok mindenfélére megtanított, ám menne! öregebb leszek, annál erősebmenkent hatalmába egy dolog: a rejtélyessége. Mindig újra és újra csodálkoznom kell, mily jól keresztüllátnak az emberek minden dolgon és minden személyiségén, mily jól megértenek minden összefüggést, mily gyorsan ítélkeznek minden és mindenki fejött. (Én magam is ugyanígy csináltam valamikor.) És énbennem mégis mind bizonyosabbá tudatosodik, hogy semmit sem lehet igazán felfogni, hogy, ha valami világossá lesz előttünk, a legjobb esetben egy réteget értettünk meg (és ezt is tán csak félig-meddig), hogy azonban minden jét vegtelen sokféleségben rétegeződik, hogy alig akad ember, aki a valóságban az- amilyennek mi latin hisszük. »Homályos az élet«, így hangzik egy kínai mondás és ezt a homályt mind mélyebben sejteni — megérteni nem tudjuk —, ez látszik előttem lényegesnek. Tévednek azok, akik azt hiszik, a tapasztalások és felismerések növekvésével és gazdagodásával világosabban tudják érteni és értékelni a világot: ellenkezőleg, ennek ez a fordítottja érvényes: mentül jobban felfegyverkezetten hatol szem és szellem minden léten keresztül-kasul, antál mélyebbnek és titokzatosabbnak bizonyul minden lét. A bölcseség voltaképpeni ellenségei a magabiztosak és önelégültek, akik pontosan ismerik mindennek nyitját. A művészet legmélyebb értelme pediglen— és ezért bölcs a művészet, — ez: az élet gazdagságának, kimeríthetetlenségének és rejtélyességének érzését megteremteni, fenntartani és elmélyíteni. Heinrich Suso Waldeck: Ifjabb éveimben sok mindenféle bölcseségre lyukadtam, míglen megelégedtem ez egyetlennel: Istent, aki az életet adja nekem, szeretni és félni, mint gyermek az atyját; Őneki, aki munkát ad nekem, szolgálni, mint szolga az úrnak; Őneki, aki örömöket ajándékoz nekem, köszönetet mondat, mint egy méltatlan koldus a nemes gazdagnak; Őbenne, aki megszenvedtet engem, bízni, mint egy okos beteg az orvosban, aki megsebez, hogy meggyógyítson. Darálóköveket IRUS és más rendszerű darálókhoz raktárból szállít Hámozógép smirgliköpenyeket legjobban és legolcsóbban készít és javít VARGA OTTÓ LAJOS csiszolóárugyíkr Budapest, VI., Fövény utca 89. Telefon: 914—93