Pesti Napló, 1939. április (90. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 1939 április 1 ff lesz húsvéti*a KjSJgJr Emrgf •­a lakása, ha függönyét nálam vásárolja ZÖWY ARTHUR, CSAK KJRMNCY-UTCM IS. SZ. Storfüggöny, csipkeszövet, s­ rojttal P 4.50, 5.50 I Csipkeszövet, 150 cm szél, 1.70, 300 cm P 3.60 Storfüggöny klöpli, örökéletű ..........P13 80,14 80 Gittertüll.................................. 300 cm P 3.60, 5.60 Szorfüggöny, kézimunka lilét-------- P 8.50, 9 50 Tüll­erítő, kézzel hímzett. 100/100 cm P 4.80 Agyteritő-csipkeszövet, két ágyra —P 9 50,12.50­­ Agypárna, disz, fodr P 9.80, egész sely. P 17.— Róma : Mussolini az olasz felkészültségről Róma, március 31. Mussolini miniszterelnök ma délelőtt­ 10 óra­kor a Reggio Calabriá­ba érkezett és 11 órakor a fascio házának erkélyéről nagy fontosságúi beszé­det­­intézett a város főterén elhelyezkedett óriási tömeghez. — Kétnapos calabriai utam alatt — mondotta a Duce — tapasztalnom kellett ennek a népnek acélos erejét. — Tudjátok meg, hogy a termékeny népek az erős népek, a terméketlenek pedig a gyengék. Amikor ezek a terméketlen népek az aggastyánok nyomorúságos csoportjává válnak, ellentállás nél­kül meg fognak hajolni a fiatal népek akarata előtt. A squadristákhoz intézett vasárnapi beszé­demhez kevés hozzátenni valóm van — folytatta a Duce emelt hangon. Nem felejtünk, hanem készü­lődünk; mi évtizedeikben számolunk és éppen ezért mindig készek vagyunk várni, mint olyan néphez illik, amelynek erős fegyverei vannak és bátor szíve van. (A tömeg Mussolini szavait óriási he­lyesléssel fogadta.) A Duce ezután ismét emlékeztetett a kelet­afrikai birodalom megalakítására és hangoz­tatta, hogy az olasz nép birodalmát szárazföldön, tengeren és a levegőben egyaránt minden pilla­natban és mindenkivel szemben kész megvédel­mezni. Néhány együgyű alpokontúli ember azt akarta elhitetni, hogy az olasz nép eltávolodott a fasizmustól. A ti lelkes kiáltásaitok éppen az ellenkezőjét mutatják. Az olasz nép és a fasiz­mus egyet jelent, — fejezte be szavait a Duce — a hadsereg és a népj egyet jelent és az olasz nép kész ezt bebizonyítani, minthogy egy fiatal nép sem fél a harctól és­ biztos a győzelemben. Reggio népe óriási lelkesedéssel fogadta a Duce beszédét. ,.7t számla nyitva marad** A Popolo di Roma pénteki számában »A számla nyitva marad« címen cikket közöl, amelyet sokan magának Mussolininak tulajdonítanak. A cikk ezeket írja: A gallusok újabb »Soha«-kiáltása teljesen nyugodtan hagyja az olasz közvéleményt. Ez az újabb »soha« előrelátható volt és teljesen megfelel a franciák stílusának. Az olasz történelem azon­ban az 1890 előtti római köztársaságtól kezdve mindig a francia »sohák« ellenére fejlődött. A német történelem, sőt legú­jabban a spanyol tör­ténelem alakulása sem törődött azoknak tiltako­zásaival, akik meg akarták állítani az idők kere­két. Daladier beszéde nagy tapsvihart keltett az olaszellenes francia háborús pártok soraiban. Franciaország tehát, nem bánja, ha ez a beszéd még jobban elmélyíti a két országot elválasztó barázdát. Jl­­aval-féle megegyezések feladása A Popolo di Roma ezután azt írja, hogy a Laval-féle megegyezéseket Franciaország feladta, hogy helyettük erősebb biztosítékokat kapjon Angliától Németország ellen. Ezzel Franciaország megsemmisítette ezeket a megegyezéseket, ame­lyeket egyébként a szankciók alkalmazásával is súlyosan megsértett. Az a beállítás is teljesen ha­mis, mintha a franciák enyhén alkalmazták volna a megtorlásokat Olaszország ellen, hiszen maguk a francia vezető emberek is azzal dicsekedtek, hogy milyen keményen jártak el Olaszország el­len. Egyszerűen nevetséges azt állítani, — foly­tatja a cikk — hogy a tuniszi olaszokkal jól bán­nak. A valóság ugyanis az, hogy az olaszok ellen mozgósítják a tuniszi csőcseléket és a rendőrség csak azért szokott közbelépni, hogy letartóztassa a bántalmazott olaszokat. A francia bírák olyan ítéleteket hoznak, amelyek lábbal tiporják az igazságot. Közben pedig a franciák százával ül­dözik ki azokat az olasz családokat, amelyek mun­kájukkal megtermékenyítették Tunisz földjét. Wa­shington: Amerika helyesléssel fogadta Chamberlain nyilatkozatát Washington, március 3. (A Pesti Napló tudósítójának kábeljelentése.) (United Press.) Mértékadó körökben Chamber­lain nyilatkozatához azt a megjegyzést fűzik, hogy terjedelmesebb volt, mint várták volna. Lengyelország megsegítési kötelezettsége arra mutat, hogy Anglia a tekintélyállamok további terjeszkedésének lehetősége miatt rendkívül nyugtalankodik és nyilvánvalóan el van szánva, hogy most már cselekedetekkel, nem pedig sza­vakkal és tiltakozásokkal válaszol. Chamberlain fejtegetései itt mindenekelőtt azokat a köröket elégítették ki, amelyekről köztudomású, hogy a Németország ellen irányuló politika hívei az Egyesült Államokban. A Reuter Iroda távirata szerint washingtoni mértékadó körök meleg helyesléssel fogadták a Lengyelországnak adott angol-francia biztosíté­kot. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy ez némi kockázattal jár, de Roosevelt elnöknek régóta az a politikája, hogy a béke érdekében vállalni kell a kockázatot. Befejeződött a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyam Gróf Teleki Pál miniszterelnök, Kunder Antal, gróf Teleki Mihály és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc miniszterek mondottak beszédet a záróülésen (Saját tudósítónktól.) A belügyminisztérium dísztermében pénteken tartották a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyam záróülését. A záróülésen megjelent gróf Teleki Pál mi­niszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter, Kunder Antal kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter, gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszter, Puky Endre, a közigaz­gatási bíróság elnöke, Bonczos Miklós, Jasso­­niczky Károly, Tomcsányi Kálmán, Johan Béla, Csat­ár­y Béla államtitkárok, Karafiáth Jenő fő­polgármester, továbbá sok más előkelőség és a tanfolyam hallgatói. A záróülésen­ elsőnek gróf Teleki Pál minisz­terelnök tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy amikor a hadigondozó hivatalnál hivatalát elfog­lalta, tizennégy különböző memorandumot talált a rokkantaknak a magánéletbe való visszavezetésé­ről. Jegyzeteket készített, közben azonban rájött, hogy a jegyzetekből körülbelül egy tizenötödik­­memorandum alakult, volna ki. Éppen ezért el­ment a rokkantak intézetébe és behivatott tíz rokkantat. Míg velük beszélgetett, meggyőződött arról, hogy minden rokkant esete más és más. Nincs két eset, mely tökéletesen azonos volna. Néhány barátjával további 50 esetet vizsgált meg és közben kitűnt, hogy irányítani csak akkor le­het valamilyen munkakörben, ha az ember maga hasonló munkát végzett. — Az ilyen irányú munka, — folytatta — rendkívül sok önállóságot tételez fel annak részé­ről, aki azt végzi. Nem lehet sablont felállítani, hanem felelősségtudattal és lelkiismeret szerint kell minden esetben eljárni, mert felelősségválla­lás és lelkiismeretesség nélkül nem lehet egyéni elbánást alkalmazni. A sablon arra jó, hogy a fe­lelősség alól mentesítsen, de a legrosszabb metó­dus, mert a legtöbbször keveset segít. — Az elmondottak bizonyítják, — folytatta a miniszterelnök — hogy nem a teória, hanem­ a körülmények gondos figyelembevétele alapján lehet a jó megoldást megtalálni. Az életet vizs­gálva ke­ll hozzáfogni a munkához és azt egyéni módon kell végrehajtani. A közigazgatási tiszt­viselőknek érezniük kell, hogy az állam egész köz­­igazgatását személyükben is képviselik és ezért öntudatot és felelősséget kell belevinniök a munkába. A miniszterelnök végül hangoztatta, hogy az egyes kérdéseket a különböző vidékeken nem le­het azonosan megoldani. A magyar vármegye­rendszer értéke éppen abban rejlik, hogy mind­egyik megye a maga karaktere, a maga tradíciói szerint, az ottani viszonyoknak megfelelően oldja meg a kérdéseket. »Népünket — fejezte be szavait — saját jellege szerint kell kezelni.« A miniszterelnök előadása után Kunder An­tal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter tartott­­ előadást­­, Ipari, munkavállalóink szabad­idő-intézménye« címmel. Rámutatott arra, hogy a munkavállalók sza­bad ideje divatos téma manapság. A magyar sza­badidő-probléma valójában csak most érett meg a megvalósulásra, tevékenysége nem terjed ki . Vigyázat ! A Darmol hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL“ szónak és T alakú bevágásnak kell lenni. Kimondot­tan eredeti csomagolásban kérje. magyar társadalom egészére. Csak a kisember­védelem álláspontjára szabad helyezkedni és az ő részükre hívják életre a szabadidő-intézményt. vázolta ezután a­­ szabadidő-intézmény legcél­szerűbb megszervezésének módját, majd azokat a terveket ismertette, amelyek a hétvégi pihenő és a fizetéses szabadság alatti szórakozás érdekében megvalósításra várnak. Ezek között szerepel a strandfürdők és vikendtelepek létesítése, munká­sok falun való nyaraltatása, munkásüdülők meg­teremtése és társasutazások rendezése. — Kétségtelen, — fejezte be szavait — hogy sokat lehet tanulnunk a Dopolavoro és a Kraft durch Freude tapasztalataiból, még kétségtele­nebb azonban, hogy ezeket az intézményeket szol­­gailag másolnunk nem szabad. A mi szabadidő­intézményünknek a magyar szükségletekből és a magyar adottságokból kell kinőnie, a mi intéz­ményünk tehát elgondolásban, felépítésben, lelki­ségben, minden szervében, minden tevékenységé­ben semmi más nem lehet — kizárólag csak ma­gyar, mert mi — ahogyan Teleki Pál miniszter­­elnök úr találóan állapította meg — magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni Európá­ban. Ezután gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági szociálpolitikáról tar­tott előadást. Kiemelte, hogy a közigazgatási tan­folyam számára nem lehetett volna időszerűbb feladatot választani, mint a magyar szociálpoli­tika intézményeinek és törekvéseinek ismertetését. Ismertette a gazdasági munkavállalók szemé­lyiségének védelméről szóló jogszabályokat, majd foglalkozott a munkaadó betegellátási kötelezett­ségére vonatkozó rendelkezésekkel és a bérvéde­lemmel. Bejelentette, hogy a női gazdasági munkavállalók öregségi biztosítására már bizo­nyos előmunkálatokat folytattak. — A szociálpolitikának­ — folytatta — gondos­kodnia kell azokról is, akik önhibájukon kívül nem juthatnak munkához. Belföldön a hatósági munkaközvetítés szervei viselik ezek gondját és ellátják a külföldön való munkához juttatással kapcsolatos tennivalókat. Németországban 1937- ben 2800, 1938-ban 11.000 magyar idénymunkás dol­gozott. Az idén 12.000 munkásnak Németországba és kísérletképpen 1000-nek Franciaországba való közvetítése van folyamatban. A statisztika szerint a magyar mezőgazdasági munkapiac krónikus munkahiánnyal küzd. Ezt máról-holnapra nehéz orvosolni és tüneti kezelésképpen mindenesetre meg kell elégedni egyelőre a külföldre irányuló munkaközvetítéssel. Az elmúlt esztendőben így sikerült a családtagokkal együtt 30—40.000 lélek egész évi megélhetését biztosítani. Egy-egy mun­kás mintegy 500 pengőt takarított meg s ekként »munkáskivitelünk« nemzetgazdasági eredménye az összes mezőgazdasági kivitel értékének mint­egy 2 százaléka. Kiemelte végül a miniszter, hogy mezőgazda­sági szociálpolitikánk elmaradottsága miatt nincs okunk szégyenkezni, de annak sincs igaza, aki azt gondolná, hogy ez a szociálpolitika nem szo­rul erőteljes fokozásra. A záróülés utolsó felszólalója vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter volt. — Az előadások — mondotta — felszántották a szociálpolitika egész, sokszor töretlen területét. Meggyőződésem, hogy a hallottak a magyar köz­­igazgatást a szociálpolitika szolgálatában és a szociálpolitikai feladatok kérdésének megoldásá­ban elő fogják segíteni. A belügyminiszter végül köszönetet mondott a tanfolyam előadóinak és ezzel a negyedik köz­­igazgatási tanfolyamot befejezettnek nyilvání­totta. Európa egyetlen tökéletes éter-menetrendje. MAGYARORSZÁG Sárga rádiója Órarendben közli­osszú-, közép- és rövid­hullámon a legrészletesebb műsorokat Ara a MAGYARORSZÁG vasa nap fi 198 P számával együtt gj dPmt B 8 Hs Cl

Next