Péteri Szavak, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. JANUÁR PÉTERI SZAVAK 3 Városunk telefonhálózatának jelene...jövője Megyénk, infrastruktúra szempontjából lehangoló képet mutat. Az ebbe tartozó telefonhálózat (automatizáltsága alapján) 19 megye közül sorrendben az utolsó négy egyikét foglalja el. A negatív listát Nógrád megye vezeti, majd Szolnok, Szabolcs és B.-A.-Z. megyék következnek. (Tallózó az é. M. decmber 14. számából.) E cseppet sem rózsás helyzetkép után nézzük városunkat, ahol szintén sok az előfizető, a telefonra váró. A MIKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG okleveles szakmérnökét, RUSZ OTTÓ urat kérdezem: — Milyen a telefonhálózat Sajószentpéteren? — 1986-ban építettük Sajószentpéteren az 1000 állomás kapacitású (előfizető bekötésére tervezett) automatizált központot Jelenleg valamivel több mint 700 telefon van erre rákötve. Technikai okok miatt 800-on felül már korlátozzuk a bekötések számát, így a fennmaradó több mint 600 várakozó igényét jelenleg nem tudjuk kielégíteni. Zsúfolt az alépítmény (föld alatti kábelcsatorna, A szerk.), így nem könnyű, illetve költséges a további kábelhálózat-bővítés. Az elmúlt években hogyan történt a vonalak kiépítése. . Korábbi években a település pénzügyi erőinek figyelembevételével lehetett hálózatot, vonalat bővíteni. Például a TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG 60%-ban, míg a helyi tanácsi szervek 40°/o-ban járultak a fejlesztésekhez. A miskolci igazgatóság a közeljövőben üzleti alapokra kívánja helyezni e tevékenységet. Az önkormányzat a fejlesztésbe beinvesztált tőkét egy meghatározott idő után visszakapja. — Térjünk vissza a számokhoz! Ezek szerint ismét 1000-rel kellene bővíteni az állomást? — Igen! Sajószentpéteren azonban kicsi a központi helyiség, ezért egy másik építésére lenne szükség, vagy maradna a konténeres megoldás. — Ennek mennyi a költségkihatása? — Ez az AR-Crosber rendszerű konténerközpont mintegy 40 millióba kerül. Az ehhez csatlakoztató ún. trönk kábel 3—4 millió forint. Ha a központtól minden előfizetőig el akarunk jutni, az kb. 100 millió forintba kerül. Ezen összeg az anyagáron túl a kábelárok kiképzés, fektetés, légvonalkiépítés munkálatait is tartalmazza. — Ez hatalmas összeg ! — Ezért szokták a településeket úgymond körzetesíteni. Először azt a területet elégítik ki vonalakkal, ahol legtöbb az igénylő, majd tovább, ahogy a „pénztárca megengedi". Ez a Crosbár-rendszer azonban már elavult. A közeljövőben beszüntetik a gyártását. — Mi lesz helyette? — Nem helyette lesz, hanemmellette. Az elektronikus, digitális központtá a jövő. Ennek kisebb a helyiségigénye és üvegszálas kábelrendszere miatt korszerűbb. — Kicsit részletesebben, ha kérhetem! — Az üvegszálon — a beszédnek megfelelően — fényimpulzusok haladnak át. Ez a technika sokkal több beszédátvitelt tesz lehetővé, mint a hagyományos. Az említett fényimpulzusokat azután a központ teszi ismét hallhatóvá. Megyénkbe egy ilyen üvegszálas kábel Miskolcról indul Sajószentpéteren keresztül és 1992. végére fog Kazincbarcikára érni. Városunkban egy Siemens vagy Ericcson) típusú elektronikus központba ágazik le. E központot azután összekötjük a Crosbár-központtal is. Költségigénye a konténerestől lényegesen kisebb, „csupán" 14 millióba kerül. A kábelhálózat (Folytatás a 7. oldalon) A szeretet kisugárzása Aki vette a fáradtságot és december 19-én elment a 2. Iskola tornatermébe, olyan maradandó élményt kapott, amely felért egy szép karácsonyi ajándékkal. A közel félezer ember zsúfolásig töltötte a termet. Sokuknak ismeretlenül és szokatlanul hangzott a Charity Choir név, de a szép meghívó és a jó program vonzotta a nézőket. Karonülőktől nagyszülőkig minden korosztály képviseltette magát. A nézők gyönyörködhettek. Túlzások nélkül, mindazonáltal szuperlativuszokban lehet csak szólni az élményről, amelyben részük volt. A „nagyműsort" megelőzően az iskola tanulói teremtettek karácsonyi hangulatot. Az énekkar újszerű felállásával és szavalat beiktatásával megtörték a szokványos előadásmódot. Műsorukat a tánckar gyertyás tánca tette egésszé. A gyerekek előadását Horváth Barna esperes úr karácsonyi imája követte. Aki látta a Continental Singers nyári koncertjét a művelődési házban, az a néző már tudatosan és a nagyszerű élményért jött el, meghallgatni a „kistestvér" együttest, a Charity Choir-t. A vallásos színezettel előadott ének-, misztériumjáték, versegyveleget hang-, látvány-, és öröm összeállításként, mint egy sajátságos amerikai stílusú musicalt élhettük át. Így fejezhető ki az az élmény, amely zúdult a közönségre. Ezeket kaphattunk az amerikai néger-blues stílusból, a broadway-i zenés játékokból. Néhol még Geerswin melódiáit is felfedezhettük. A pantomimszerűen előadott rövid misztériumjátékok drámaiságukkal törték meg az olykor vidám, hittel teli zengő karénekeket. Az élményeken túl a közönség láthatta az előadók ifjúi szépségét, örömét az énekben és érezni kellett azt a végtelen hitet, amely belőlük áradt. Látni kellett az egymás előadásában való gyönyörködést. Látni kellett azt a nagyszerű, közös munkát, a munkát megelőző előkészítést, a bravúros dramatizálást, a fiatal dirigens frenetikus egyéniségét. Az egész együttesből sugárzott az öröm és az a vallásos érzület, amely csak az igazán hivő emberből sugározhat. A sikert bizonyította a műsorszámokat követő , egyre erősödő vastaps. Az előadást nyíltszini taps, hangos tetszésnyilvánítás zárta. Az iskola személyzete és tanulói virágkosárral és általuk készített,bábfigurákkal köszönték meg ezt a szép karácsonyi ajándékot. A lapunkon keresztül mi is köszönetet mondunk ezért a nagyszerű élményért, szervezőknek és közreműködőknek egyaránt. Elmondhatjuk, hogy az előadás sok új hívet szerzett az együttesnek és — úgy érezzük — sok hívőt a hitnek. Kádas János