Péteri Szavak, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
1996 JANUÁR PÉTERI SZAVAK SAJÓSZENTPÉTER NÉVADÓ TEMPLOMA (Folytatás az előző oldalról) Másutt is - például Miskolcon - megfigyelhető ugyanis, hogy a régi, olykor megnagyobbított koraközépkori templomtól bizonyos távolságra a XIV. században új templom épül a lakosság számának ugrásszerű megnövekedése miatt; az ilyen új templom körüli piactér pedig annyira jellegzetes alakú, hogy önmagában is megadja létesítésének (és ezzel együtt a templom építésének is) a dátumát. A párhuzam Miskolccal egyenesen feltűnő: a hegyfokon álló avasi templomot közvetlenül összevethetjük a Sajószentpéteren most feltárt romokkal, a miskolci új, a Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot (amelynek romjai a mai Deák tér alatt rejtőznek) pedig a szentpéteri új, azaz a mai református templommal; szinte pontosan megegyezik a tér alakja, az építés időpontja, a régi templomtól való távolság és az indok: a népesség hirtelen növekedése is. Utoljára azt kellene magyaráznunk, hogy mit jelent a templom prépostsági jelzője? Adatok hiányában itt csak egy logikus, de meglehetősen bizonytalan feltevést merünk megkockáztatni. Minden forrás egyetért abban, hogy ez a prépostság világi, azaz nem szerzetesrendhez tartozó papok testülete volt. Ilyen testületnek pedig csak akkor van értelme, ha van funkciója is; ez a funkció általában az egyházigazgatás segítése. Világi papok testülete a püspöki székhelytől (jelen esetben Egertől) távol elvileg egy kisebb igazgatási egység vezetőjét segíthette. Ilyen a főesperes volt: fel kell tételeznünk tehát, hogy Sajószentpéter a késő középkorban a világi közigazgatásban a Borsod vármegyével területileg megegyező borsodi főesperességnek lett a székhelye. Ez a feltételezés mindenesetre jól megfelel annak a ténynek, hogy városunk a XV. század közepéig rendszeresen helyet adott a megyegyűlésekenek, tehát tulajdonképpen világi igazgatási központ volt. Összefoglalva tehát az elmondottakat: a régészek jelenleg a Kassa-parton Sajószentpéter múltjának legfontosabb emlékét, a városnak is nevet adó Szent Péter plébánia, a későbbi prépostsági templom romjait tárják fel. Feltevésünk szerint ez a templom a késő középkorban a megye egyházigazgatási központja volt (a régi hagyományok szerint olyan nagyszerű épület, amely a kassai dómmal vetekedett, a XVI. század közepétől pedig hozzá - és nem a mai református templomhoz - köthető minden esemény, ami a reformációval kapcsolatos. Mindenképpen méltó lenne tehát a romok feltárását teljes egészében elvégezni, a területet emlékhelynek nyilvánítani, az előkerült emberi maradványokat, őseink csontjait (a templom körül temető volt!) egy ökumenikus gyászszertartás keretében a - valóban - örök nyugalomnak átadni és tiszteletükre, ugyanakkor minden korok minden sajószentpéteri, a történelmi viharok áldozatává lett polgárának a tiszteletére is e helyütt egy emlékművet állítani. Tóth Péter A POLGÁRI VÉDELEM 60. ÉVE A polgári védelem 1995. december 14-én ünnepelte megalakulásának 60. évfordulóját. Ebben az elmúlt időszakban benne van a jogelőd légoltalom feladatrendszere éppúgy, mint napjaink polgári védelme. A légoltalom megalakulása az I. világháborúban a légi támadó eszközök harcbaállításával egyidejűleg vált szükségessé. 1917-től 1935-ig fő feladatként lett meghatározva a figyelő és riasztórendszere működtetése, a tűzoltás, az épületek védelme, rendfenntartás és segélynyújtás. A további fejlődés fontos lépése volt az 1936- ban megjelent HM- rendelet és az ehhez kapcsolódó “légoltalmi utasítás”. Ezen utasításban a kor igényeinek megfelelő reális célokat fogalmaztak meg: - a légitámadások pusztító hatásait csökkenteni képes létesítmények építése, üzemeltetése - egyéni védőeszközök, műszaki, tűzoltó eszközök beszerzése - légoltalmi segédosztagok megszervezése, felszerelése, kiképzése 1938-tól a honvédelem gyors felkészítésének programjához kapcsolódva jelentős óvóhelyépítés kezdődött először Budapesten, majd a II. világháború kitörését követően mindenütt az országban, Magyarország hadbalépése Németország oldalán további jelentős légoltalmi intézkedések bevezetését tette szükségessé: - elsötétítés elrendelése - óvóhely építkezés meggyorsítása - légoltalmi kiképzés megszigorítása - légoltalmi zászlóaljak készültségének fokozása Ezen intézkedések eredményeként a bombatámadások megindulása után a légoltalom gyorsan és hatékonyan szervezte meg mindenütt a mentést, a kárfelszámolást, a sérültek ellátását és a helyreállítást. Sajnos ez a jól működő szervezet 1944. október 15-vel a nyilas hatalomátvétellel gyakorlatilag széthullott, az újjászervezés 1949- ben kezdődött meg először a fővárosban, majd a megyékben és a városokban, üzemekben. A szervezetet fegyveres testületté nyilvánították és a hivatásos állomány rendfokozatait a Honvédelmi Minisztérium is elfogadta. Az 1956-os eseményekben a légoltalomnak nem volt jelentős szerepe, a harcokban nem vett részt. Az 1962-es kubai konfliktus hatására a hadseregfejlesztéssel párhuzamosan a légoltalomnál is felgyorsult a szervezetek szaktechnikával és felszereléssel történő ellátása. A szervezet életében formai változás is történt, mivel a LÉGOLTALOM helyett 1964-től a POLGÁRI VÉDELEM nevet és fogalmat használták. A magyar polgári védelem szerepe, felelőssége a 70-es években tovább nőtt, a feladatok ,elemi csapások és más rendkívüli események” időszakaira történő kiterjesztésével. Napjainkban is ezen “helyzetekre” való felkészülés a polgári védelem legfontosabb feladata, melynek irányítását a Belügyminiszter látja el. Katasztrófa esetén - helyi szinten - a polgármester irányítja a helyi védekezést, gondoskodik a lakosság létfenntartásához anyagi javakkal történő ellátásáról. Ezen munkáját a jegyző, a Polgármesteri Hivatal és a körzeti Polgári Védelmi Parancsnokság közreműködésével látja el.