Péteri Szavak, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

1996 JANUÁR PÉTERI SZAVAK SAJÓSZENTPÉTER NÉVADÓ TEMPLOMA (Folytatás az előző oldalról) Másutt is - például Miskolcon - megfigyelhető ugyanis, hogy a régi, olykor megnagyobbított koraközépko­ri templomtól bizonyos távolságra a XIV. században új templom épül a lak­osság számának ugrásszerű megnöve­kedése miatt; az ilyen új templom kö­rüli piactér pedig annyira jellegzetes alakú, hogy önmagában is megadja lé­tesítésének (és ezzel együtt a templom építésének is) a dátumát. A párhuzam Miskolccal egyenesen feltűnő: a hegy­fokon álló avasi templomot közvetle­nül összevethetjük a Sajószentpéteren most feltárt romokkal, a miskolci új, a Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot (amelynek romjai a mai Deák tér alatt rejtőznek) pedig a szent­­péteri új, azaz a mai református tem­plommal; szinte pontosan megegyezik a tér alakja, az építés időpontja, a régi templomtól való távolság és az indok: a népesség hirtelen növekedése is. Utoljára azt kellene magyaráznunk, hogy mit jelent a templom prépost­sági­ jelzője? Adatok hiányában itt csak egy logikus, de meglehetősen bi­zonytalan feltevést merünk megk­­ockáz­tatni. Minden forrás egyetért ab­ban, hogy ez a prépostság világi, azaz nem szerzetesrendhez tartozó papok testülete volt. Ilyen testületnek pedig csak akkor van értelme, ha van funk­ciója is; ez a funkció általában az egy­házigazgatás segítése. Világi papok testülete a püspöki székhelytől (jelen esetben Egertől) távol elvileg egy ki­sebb igazgatási egység vezetőjét segít­hette. Ilyen a főesperes volt: fel kell tételeznünk tehát, hogy Sajószentpéter a késő középkorban a világi közigaz­gatásban a Borsod vármegyével terüle­tileg megegyező borsodi főesperes­­ségnek lett a székhelye. Ez a feltéte­lezés mindenesetre jól megfelel annak a ténynek, hogy városunk a XV. század közepéig rendszeresen helyet adott a megy­egyűl­ésekenek, tehát tulajdon­képpen világi igazgatási központ volt. Összefoglalva tehát az elmondotta­kat: a régészek jelenleg a Kassa-parton Sajószentpéter múltjának legfontosabb emlékét, a városnak is nevet adó Szent Péter plébánia­, a későbbi prépostsági templom romjait tárják fel. Feltevé­sünk szerint ez a templom a késő kö­zépkorban a megye egyházigazgatási központja volt (a régi hagyományok szerint olyan nagyszerű épület, amely a kassai dómmal vetekedett­, a XVI. század közepétől pedig hozzá - és nem a mai református templomhoz - köt­hető minden esemény, ami a reformá­cióval kapcsolatos. Mindenképpen méltó lenne tehát a romok feltárását teljes egészében elvégezni, a területet emlékhelynek nyilvánítani, az előke­rült emberi maradványokat, őseink csontjait (a templom körül temető volt!) egy ökumenikus gyászszertartás keretében a - valóban - örök nyuga­lomnak átadni és tiszteletükre, ugyan­akkor minden korok minden sajó­­szentpéteri, a történelmi viharok ál­dozatává lett polgárának a tiszteletére is e helyütt egy emlékművet állítani. Tóth Péter A POLGÁRI VÉDELEM 60. ÉVE A polgári védelem 1995. december 14-én ün­nepelte megalakulásának 60. évfordulóját. Ebben az elmúlt időszakban benne van a jogelőd légol­talom feladatrendszere éppúgy, mint napjaink polgári védelme. A légoltalom megalakulása az I. világhábo­rúban a légi támadó eszközök harcbaállításával egyidejűleg vált szükségessé. 1917-től 1935-ig fő feladatként lett meghatározva a figyelő és ri­asztórendszere működtetése, a tűzoltás, az épü­letek védelme, rendfenntartás és segélynyújtás. A további fejlődés fontos lépése volt az 1936- ban megjelent HM-­ rendelet és az ehhez kap­csolódó “légoltalmi utasítás”. Ezen utasításban a kor igényeinek megfelelő reális célokat fogalmaztak meg: - a légitámadások pusztító hatásait csökkente­ni képes létesítmények építése, üzemeltetése - egyéni védőeszközök, műszaki, tűzoltó eszközök beszerzése - légoltalmi segédosztagok megszervezése, felszerelése, kiképzése 1938-tól a honvédelem gyors felkészítésének programjához kapcsolódva jelentős óvóhelyépí­tés kezdődött először Budapesten, majd a II. világháború kitörését követően mindenütt az or­szágban, Magyarország hadbalépése Németor­szág oldalán további jelentős légoltalmi intézke­dések bevezetését tette szükségessé: - elsötétítés elrendelése - óvóhely építkezés meggyorsítása - légoltalmi kiképzés megszigorítása - légoltalmi zászlóaljak készültségének foko­zása Ezen intézkedések eredményeként a bomba­támadások megindulása után a légoltalom gyor­san és hatékonyan szervezte meg mindenütt a mentést, a kárfelszámolást, a sérültek ellátását és a helyreállítást. Sajnos ez a jól működő szervezet 1944. október 15-vel a nyilas hatalomátvétellel gyakorlatilag széthullott, az újjászervezés 1949- ben kezdődött meg először a fővárosban, majd a megyékben és a városokban, üzemekben. A szervezetet fegyveres testületté nyilvánítot­ták és a hivatásos állomány rendfokozatait a Honvédelmi Minisztérium is elfogadta. Az 1956-os eseményekben a légoltalomnak nem volt jelentős szerepe, a harcokban nem vett részt. Az 1962-es kubai konfliktus hatására a had­seregfejlesztéssel párhuzamosan a légoltalomnál is felgyorsult a szervezetek szaktechnikával és felszereléssel történő ellátása. A szervezet életében formai változás is történt, mivel a LÉGOLTALOM helyett 1964-től a POL­GÁRI VÉDELEM nevet és fogalmat használták. A magyar polgári védelem szerepe, felelős­sége a 70-es években tovább nőtt, a feladatok ,elemi csapások és más rendkívüli események” időszakaira történő kiterjesztésével. Napjainkban is ezen “helyzetekre” való felké­szülés a polgári védelem legfontosabb feladata, melynek irányítását a Belügyminiszter látja el. Katasztrófa esetén - helyi szinten - a polgármester irányítja a helyi védekezést, gondoskodik a la­kosság létfenntartásához anyagi javakkal történő ellátásáról. Ezen munkáját a jegyző, a Polgármesteri Hi­vatal és a körzeti Polgári Védelmi Parancsnokság közreműködésével látja el.

Next