Péteri Szavak, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
3 PÉTERI SZAVAK 1999 JANUÁR fi POLGÁRMESTER VÉLEMÉNYE (Folytatás az első oldalról) - Jelenleg van-e tartozása az Üveggyárnak? Nincs tartozása, az előző tulajdonosnak van, amiért pereljük is őket. Azzal vették meg az Üveggyárat, hogy működtetni és fejleszteni fogják. Az is elérték, hogy az önkormányzat lemondjon a földterület 50 %-a áráról. Mintegy 30 milliós veszteséget könyvelhettünk el ezzel. Ami az Owens céget illeti, a jelenlegi helyzetben is el lehet mondani, hogy kötelezettségeit mindig maradéktalanul teljesítette. Remélem, hogy a gyár bezárása során és azt követően is minden törvényes fizetési kötelezettségét teljesíti úgy a város, mint az ott munkát vállalt polgárok felé. - Mekkora hiányt fog jelenteni az iparűzési adó elmaradása? 1997-ben 40 millió forintot kaptunk az Üveggyártól, 1998-ban 24 milliót. Itt már jelentkeztek a gondok. Az idei iparűzési adót 12 millióra terveztük. De ez már eleve kiesik, így növekszik a működésre fordítható összeg hiánya. - Milyen arányú munkanélküliséggel kell számolni? Hozzávetőlegesen 25 %-kal fog emelkedni a munkanélküliség városi szinten. A jelenlegi 1400 fő közel 2000 fölé fog emelkedni. Jelenleg érzékelhető-e, hogy a tartós munkanélküliségből adódóan mekkora szociális terhek keletkeznek? Forintálisan nem, csak prognosztizálni lehet. Az Üveggyárban a munkanélkülivé válók 60 százaléka képtelen lesz a gazdasági versenyszférában vállalkozni, vagy egyéb munkalehetőséget találni képesség és készség hiányában. Hatvan százalékos tartós munkanélküliséggel kell számolni, ha ipartelepítés nem történik. Polgármester Úr! A Gazdasági Minisztérium hogy áll ehhez a számunkra drámai helyzethez? Van-e tudomása kormányköröknek a helyzetünkről? Chikán Attila Gazdasági Miniszter Úrnak december 29.-i keltezéssel írtam levelet, mely ismerteti helyzetünket, a levél másolatát átadom. Ha választ kapunk, értesítem Önöket. Kádas János Tiltakozás a gyár bezárása ellen Mintegy 300 dolgozó, családtag és nyugdíjas vett részt azon a demonstráción, melyet az üveggyár szakszervezete rendezett január 5-én 1400 -kor a bezárás előtt álló üzem megmentéséért. Deák László, a gyár szakszervezetének elnöke ismertette az érdekképviseleti szerv álláspontját a kialakult helyzetről. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a több évig tartó bizonytalanság után az elmúlt év elején stabilizálódni látszott a 105 éves gyár helyzete, melyet időközben az amerikai érdekeltségű Owens Illionis cég vásárolt meg, a Simon István által vezetett tulajdonosi csoporttól. Az új tulajdonos biztos prospektívát vázolt fel, de 1998 nyarán már 240 fővel, szeptemberben további 112 fővel csökkentette a létszámot. Némi bizakodásra adott okot a szeptemberben megkezdett fejlesztés. Bár a beruházást néhány hét után leállították, december 10-én mégis váratlanul érte a gyár dolgozóit az a bejelentés, miszerint a cég az oroszországi válságra hivatkozva a gyár bezárására kényszerül. A döntést azzal is indokolták, hogy az orosházi üzemben korszerű technológiát működtetnek,az orosházi gyár is amerikai tulajdonban van - a szerk.) míg jelen állapotában a sajószentpéteri gyár nem versenyképes. Az üzem eladása szóba sem került, az esetleges újraindítás lehetőségéről rövid távon nem látnak esélyt. Az elnök beszédében kiemelte azokat a javaslatokat, melyeket eljuttatnak a cég európai képviseletéhez, és ebben azt kérik, hogy ne állítsák le a még működő egyetlen kemencét, a beruházás folytatásával pedig tegyék versenyképessé a gyárat, mert "dolgozni és bizonyítani akarnak". Beszéde után a dolgozók közül többen szót kértek, és felháborodottan ostorozták a valódi felelősöket, "melyek sohasem voltak". Gerinctelenségüket az is bizonyítja, hogy egyetlen képviselőjük sem jelent meg a tiltakozó gyűlésen. Önmagukat hibáztatva jelentették ki, hogy "későn ébredtek fel", mert a Simon féle csoport "eladta őket, mint a rabszolgákat". A gyűlésen Samu István, a város polgármestere is felszólalt. Felolvasta azt a levelet, melyet Chikán Attila gazdasági miniszternek írt, melyben kérte a segítségét a város és a bajbajutott 500 család kilátástalan helyzetének megoldására. A hírek szerint néhány nap múlva a nagy múltú gyárban leáll az utolsó kemence is, hűen igazolva a kapitalista gazdálkodás könyörtelen valóságát. D.J.