Pharmorient, 2000 (9. évfolyam, 87-98. szám)
2000-01-01 / 87. szám
Lehetőségek és követelmények Az EU és Magyarország a gyógyszerellátás szempontjából III. rész A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a Gyógyszeragykereskedők Szövetsége sikeres EU konferenciát szervezett október 28-án. A konferencián a meghívott előadók a gyógyszerpiac résztvevőinek munkáját meghatározó körülményeket, folyamatokat elemezték. A gyógyszerpiac egyes területein várható változásokat jelentős mértékben a kialakuló egységes európai gyógyszerpiac fogja meghatározni. Az egységes európai gyógyszerpiacon várhatóan hosszabb ideig jelentős nemzeti specialitások is megfigyelhetők lesznek. Az egészségügy területén a nemzeti szabályozások egységesítése hosszabb időt vesz igénybe. Indokolt a felkészülés részeként a piacról, a piac szereplőiről, a piac működését meghatározó elemekről a lehető legtöbb információt összegyűjteni, megismerni. A konferencia szervezői fontosnak tartották, hogy elősegítsék a gyógyszerpiac legfontosabb szereplőinek felkészülését az új körülmények közötti működésre. Sok szempontból várható, hogy a gyártás és forgalmazás szereplői a jelenlegitől jelentősen eltérő versenytársakkal és módszerekkel fognak találkozni. Előző két számunkban részletesen ismertettük dr Orbán István a MAGYOSZ elnöke, Szabó Ferenc a Gyógyszeragykereskedők Szövetségének elnöke, dr Szabó Sándor a Gazdasági Minisztérium főcsoportfőnöke, dr Mándi Attila a MAGYOSZ Iparjogvédelmi Bizottságának elnöke, dr Paál Tamás OGYI főigazgató és Novákné dr Pékli Márta szakértő előadását. Szabó Ilona főosztályvezető helyettes (OMFB) „Az EU 5. Keretprogramja, különös tekintettel a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és az energia tematikus programokra” címmel tartott előadást. Bevezetőjében megköszönte azt a lehetőséget, hogy egy kis reklámot csinálhat a témának és az ügynek. Kifejtette, hogy a cím tulajdonképpen itt is egy kicsit félrevezető. A környezetvédelmi program átfogó és sok területet érint. A keretprogramon belül az egyes pontok figyelemmel kísérésére, a munka szervezésére nemzeti felelősöket jelöltek ki. Én az energia és környezetvédelem fenntartható fejlődés című programnak vagyok a nemzeti kapcsolattartó személye. Indokolt először általánosan az 5. keretprogramról szólni, majd az említett egyes programokat (a környezetvédelmi, az ipari, az élet) ismertetni, és végül arról beszámolni, hogy Magyarországon az OMFB mint felelőse ennek a keretprogrami részvételnek milyen kezdeményezéseket, intézkedéseket indított el a program sikeressége érdekében. A keretprogramokat 1984-ben indították el az Európai Unióban. A költségvetésnek mintegy 3- 4%-át fordítják a közösségben kutatás-fejlesztésre. 1984 és 1987 közötti első keretprogramban 3,76 milliárd ECU-t használtak fel, amely évről évre növekedett. A legutolsó, az 5. kutatási keretprogram az 1998-tól 2002-ig tartó időszakban 14,96 milliárd euró költségvetéssel gazdálkodik, legalábbis a jóváhagyott terv szerint. Ezt azonban csökkenti az, hogy az idei évből 8%-ot a koszovói károk helyreállítására levettek a keretből. A keretprogram számunkra is érdekes és fontos lehet. A keretprogramban való részvétel ugyanis nem függ közvetlenül az ország Európai Uniós tagságától. A megelőző kormány döntése alapján Magyarország vállalta, hogy a keretprogramban való részvételhez szükséges mintegy 2 milliárd forintnyi részvételi díjat befizeti, és ezzel az ország csatlakozását megelőzően már 1998-tól 2002-ig teljes jogú tagként vehet részt ebben az Európai Uniós akcióban. Ez azt jelenti, hogy a magyar résztvevők épp úgy, mint a 15 tagállam résztvevői pénzbeli támogatást kaphatnak az Európai Uniótól. Ez a 2 milliárd forint 1999-re vonatkozik. Felét a magyar költségvetés fedezi, a másik felét pedig Phare támogatásból kapjuk. Az összeg úgy lett meghatározva, hogy a magyar GDP 0,52%-ából számoltak vissza. A Phare támogatás évről évre csökken és a magyar költségvetési hányad pedig növekedni fog, mindaddig, amíg teljesen át nem veszi a költségvetési rész, tagdíj teljes egészét. Ez a 4 év gyakorlatilag a mi tanuló időnknek tekinthető, mert az ország tagságával egyidejűleg ez a társult tagországok részére felajánlott lehetőség megszűnik, és automatikusan az ország közösségi befizetési díjából emelik le ezt az összeget. Ezt a négy évet kell a magyar kutató fejlesztő gárdának kihasználni, arra hogy megtanuljon pályázni. Ebben az esetben a tényleges tagság idejére a terület már gyakorlattal és egyre nagyobb pénzvisszaszerzési tapasztalattal rendelkezhet. Ezért rendkívül fontos ezt a lehetőséget kihasználni. A program legfontosabb célkitűzései: az életminőség javítása, a felhasználóbarát információs társadalom versenyképes fejlődése, a környezetvédelem és annak határterületei. A fő hangsúly ebben a 4, úgynevezett tematikus programban szerepel. A tematikus programokban fogalmazzák meg a kutatásfejlesztési feladatokat. A horizontális programok folyamatosan pályázhatók. A nemzetközi szerep erősítését, a kis- és középvállalatok támogatását, a humán IX. évfolyam, 2000. január PHARMORIENT 87 1