Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 5. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában (Budapest, 1932)
A költészet
MAGYAROS KÖLTŐK: 721 Kedves otthonukat Szemere Pál, Horvát István, Kölcsey Ferenc, Virág Benedek, Kulcsár István, Fáy András, Döbrentei Gábor, Helmeczy Mihály, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály sokszor fölkeresték. A vidékről bekocsizó írók egészségére itt ürítettek legtöbbször poharat; itt vitatták meg a nyelvújítás, könyvkiadás és politika kérdéseit; Kazinczy Ferenc tisztelői itt érezték magukat legjobban. Vitkovics Mihály nem tagadta meg soha szerb voltát, de azért magyar hazáján lángoló szeretettel csüngött. Ötvenegy éves korában hunyt el. A Vitkovics-kódex az ő emlékezetére nyerte nevét. Ifjabb éveiben a színműirással is megpróbálkozott. Mikor Wesselényi Miklós színtársulatának egy része Kolozsvárról Pestre vonult (1807), vitézi játékok írásával támogatta a színészeket, de kéziratai utóbb elkallódtak. (II. Rákóczi Ferenc Rodostóban , Mikes Kelemen Törökországi Levelei alapján; Mars Vénussal Murány alatt, Gyöngyösi István Murányi Vénusa nyomán.) — Egy terjedelmes novellájában ifjúkori boldogtalan szerelmének történetét beszélte el. (A levélalakú kísérlet Kazinczy Ferenc Bácsmegyeyjének hatása alatt készült. Sok volt benne az érzelgés. Novellája kéziratban maradt.) Fordításai közül legjobban kiemelkedtek «szerb danái». Ebben az időben Karadzsics Vuk szerb regedal-gyűjteménye feltűnést keltett egész Európában, Vitkovics Mihály ezen a hatáson felbuzdulva kezdte közzétenni a maga népies verses fordításait. (Bácskai regedül.) — Kármán József Fanniját szerb nyelvre fordította; igaz, hogy a magyar szerző nevének mellőzésével. — Az egykorú hírlapokba, folyóiratokba, évkönyvekbe számos verset és mesét írt, de kötetbe csak egyszer gyűjtötte szétszórt munkáit: Vitkovics Mihály meséi és versei. Pest, 1817. (Tartalma: fabulák, epigrammák, ódák, episztolák.) Összegyűjtött munkáit Szvorényi József rendezte sajtó alá: Vitkovics Mihály művei. Három kötet. Budapest, 1879. (Abafi Lajos Nemzeti Könyvtárában.) Irodalom. — Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. II. köt. 3. kiad. Pest, 1872. — U. az: A magyar költészet kézikönyve. III. köt. 2. kiad. Budapest, 1876. — Keszi Hajdú Lajos: Simai Mező István. Figyelő. 1876. évf. — Szvorényi József: id. Vitkovics-kiadás. Budapest, 1879. — Abafi Lajos: A Göcseji Helikon. Figyelő. 1882. évf. — Kővári László: Ujfalvi Krisztina és kiadatlan versei. U. o. 1882. évf. — Radics Ferenc: Takách Judit. Koszorú. 1882. évf. — Abafi Lajos: Magyar paszkvillusok. Figyelő, 1883. évf. — Pintér Jenő: A magyar irodalom története, 46