Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-07-22 / 29. szám
y Pest, július 22. 1857. 29. szám. Harmadik évi folyam. „A Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij : julius-decemberig,azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt 6 hónapra 3 ft., egész évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám. HETI KRÓNIKA. Ausztria. Programmja a legmagasb utazás folytatásának Magyarországban. Szombaton, 1857. augusztus 8-án megérkezés késő estre Sopronba. Vasárnap és hétfőn, 9. és 10-én, legmagasb mulatás ugyanott. Kedden, 11-én Sopronból elutazás, Szombathelyen mulatással Körmendre. Szerdán 12-én Körmendről, zalaegerszegeni mulatással Keszthelyre. Csütörtökön 13-án Keszthelyről a Balaton taván Veszprémbe. Pénteken 14-én Veszprémből Zirczen át Székesfehérvárra. Szombaton 15-én Székesfehérvárról Kisbéren át, hol a legmagasb ebéd tartatni fog, Szőnyre s késő estre vasúton Bécsbe. Vasárnap, hétfőn, kedden, aug. 16-tól 18-ig legmagasb mulatás Bécsben. Szerdán 19-én késő estre megérkezés vasúton Pozsonyba. Csütörtökön és pénteken, 20. és 21-én legmagasb mulatás Pozsonyban. Szombaton 22-én szentmise hallgatása után vasúton legm. elutazás Szobbra, Ipolyságon ebéd, onnan estvére megérkezés Balassa-Gyarmatra. Vasárnap 23-án Balassa-Gyarmatról legmagasb elutazás Rima-Szombatba. Hétfőn 24-én Rima-Szombatból Rozsnyóra. Kedden 25-én Rozsnyóról Lőcsére. Szerdán 26-án Lőcséről Eperjesre. Csütörtökön 27-én Eperjesről Kassára. Pénteken és szombaton, 28. és 29-én legmagasb mulatás Kassán. 29-én a jászói prépostság meglátogatása. Vasárnap 30-án legmagasabb elutazás Kassáról Miskolczra. Hétfőn 31-én Miskolczról Sajó-Szent-Péteren keresztül Egerbe. Kedden, September 1-jén Egerből Váczra, s késő estre vasúton visszatérés Bécsbe. (B. H.) O cs. kir. Apostoli Felsége és Császárné ő Felsége f. hó 14-én Laxenburgból Máriaczellbe utaztak. Ferdinánd Maximilián főherczeg , császári fensége, brüsseli útjára indul. Az új fenséges pár aztán augusztusban Bécsen át Velenczébe menend, ott septemberig mulatand, aztán Milánóba ünnepélyes bemenetét tartandja. Amália görög királynő e felső legközelebbi héten Sziriából Bécsbe érkezik s a Baden melletti weilburgi főherczegi kastélyban fog tartózkodni. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. május 27-ki legmagasb kézirata által gr. Andrásy Györgyöt, a tiszai vaspálya igazgatósági elnökét, titkos tanácsosi méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Németország. Berlinből írják, hogy az orosz czár és czárné ezúttal csak rövid ideig fog Berlinben mulatni, de Sándor czár septemberben ismét Németországba jó s hogy ekkor — mint a boroszlói lap nagy bizonyossággal írja — az ausztriai és franczia császár ő felségeik is látogatni jönnek Berlinbe, miből az a következés vonható, hogy sept. hóban a koronás fők rég hiresztelt találkozása csakugyan megtörténik. Porosz király ő felsége a csehországi fürdőkből f. hó 13-án államaiba visszautazott. Bécsben tett látogatásának eredménye gyanánt írják, hogy a felségek kormányai kijelentik, miszerint az utolsó dán jegyzék formája kielégítő, de mielőtt erre felelnének, bevárják a holstein-lauenburgi országgyűlés eredményét. A badeni nagyherczeg minden badeni polgári alattvalónak, ki 1848 és 1849-ben felségárulási, ellenszegülési vagy lázongási bűnt követett el, büntetését elengedte, a nyomozásokat megszüntette s a menekülteknek megbocsátott. E közbocsánatban a katonák nem részesülnek. Francziaország: A császár Plombiéresben fürdik, f. hó 25-ére Párisba várják őt, e hó vége felé Angliába megy át s augusztus 15-ére, melly Francziaországban Napoleon napja, ismét Párisba jö, hol neve napját a hivatalos államtestületek környezetében ünnepélyesen akarja megülni. Lesz kivilágítás, nagyszerű tűzijáték, melly hir szerint Bomarsund ostromát fogja ábrázolni, ingyen színház, népünnepek s egyéb mulatság, melly pénzt hoz forgásba és a népet mulattatja. A fürdői élet rendes foglalkozásai közt ő felsége az ügyek vezetésének fonalát perezre sem bocsátja el kezéből. Távirat és sürgönyök utján mindenről rögtön értesül; mondják, hogy Béranger betegségét és halálát is rendkívüli érdekkel kisérte s államköltségen eltemettetését ő rendelte el. Vendégei is vannak; a császárné rövid mulatás után visszatért St. Cloudba; nem sokára ezután a hesszeni nagyherczeg és testvére, mind a kettő az uralkodó orosz czárné testvére, tett látogatást Plombiéresben s állítólag a rég híresztelt találkozás helye iránt értekezett a franczia császárral, ki a legújabb hírhez képest Bádenben vagy Berlinben fogna Sándor czárral összejönni September közepén, mikoron az oroszok czárja különösen e végett jönne még egyszer Németországba. A császár élete ellen Plombiéresben elkövetett merénylet hírét s azt, hogy egy sziciliai olasz őt szúró fegyverrel megsebesítette volna, tagadják a körülötte lévők, kiknek állítása szerint a császáron legkisebb megsebzés nyoma sem látszik. Annál inkább szorítja a párisi rendőrség a felfedezést és elfogott párisi olasz összeesküvők ügyét, melly nem sokára a szajnai esküttszék elé kerül, úgy látszik, csakugyan sikerülni fog annak bebizonyítása, hogy az elfogottak Mazzini bérenczei. Ezeknek kettejénél titkos jegyekre találtak, mellyeknek segélyével Mazzinivel leveleztek; sőt hir szerint azt az utasítást is megkapták, mellyet Mazzini a franczia császárra nézve adott volna, egy nő pedig egyenesen a londoni olasz menekültekre vallott. Illy bizonyítékokra nagy szükség van akkor, midőn a franczia kormány a menekülteknek Angliából való kiutasítását készül követelni. A félhivatalos lapok már is megkezdték az ostromot s egy közülök, a Pays (Péi) ezeket írja : „A Londonban élő menekültek Európa minden kormányának megbuktatására törekesznek s még Oroszország legkevesebbet tarthat tőlük. Londonból származik minden merénylet, Londonban kell tehát gyökerestől kiirtani a roszat. A vendégszeretetnek is van határa, de mihelyt be lesz bizonyítva az, hogy a kormányok elleni összeesküvéseknek London a fészke, hogy ott e kormányok elleni háborúra banditákat toborzanak s gyilkolásra és polgárháborúra szánt fegyvereket gyártanak , akkor az angol nép maga is be fogja látni, hogy az összeesküttek nem számolhatnak többé azon törvény oltalmára, melly a vendégszeretet czime alatt őket a kiűzetéstől védi; be fogja látni, hogy a szövetséges nemzetek érdekeinek s a forradalmi kísérletek által sértett közvéleménynek valahára eleget kell tenni.“ Egy másik félhivatalos lap szintén illy , sőt Anglia ellen még kikelőbb hangon szól:„Mazzini Angliában teljes biztosságban főzi összeesküvéseit, es el megy Olaszország valamelly pontjára, ott lázadást csinál s ha ez meghiúsult, újra Angliába tér vissza s újra kezdi a játékot. Neki Anglia a biztos menhely, honnan őt kihajtani nem lehet. És ime ugyanazon Anglia, melly olly zokon veszi, ha más államban nem elég tisztelettel szólnak róla, melly saját területén a felkelést olly erélyesen tudja elnyomni, melly saját biztosságára olly büszke : ezen Anglia megtűri azt, hogy törvényei oltalma alatt a szomszéd államok nyugalmát folytonosan veszélyeztessék! Következetes dolog-e ez? mi nevet érdemel ama vendégszeretet, melly Európa minden polgárisult népe ellen veszélyt rejteget?“ De még az angol lapokban is izgatnak a kormány hírlapírói a menekültek ellen, így a Times-nak egy párisi levelében az áll, hogy alondoni menekültek 12 embert béreltek fel a császár meggyilkolására, kik e tettet méregbe mártott tőrrel készültek végrehajtani; továbbá, hogy a köztársaságot az egész dél Európában ki akarták kiáltani s az ideiglenes kormány tagjai már ki is voltak nevezve stb. Szóval, a franczia hírlapírók azt igyekeznek kisütni, hogy a császár elleni összeesküvés a genua-livornói fölkeléssel kapcsolat-