Politikai Ujdonságok, 1860 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1860-05-24 / 21. szám
A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer két nagy tömött ivén jelennek meg. — Előfizetési dij január—junius, azaz 6 hónapra Buda- Pesten házhoz küldve vagy postai után elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. — A Politikai Újdonságok kiadó, , hivatala, Pest, egyetem -utcza 4-dik szám alatt. A protestáns egyházi ügy kedvező fordulata. (Legfelsőbb kézirat a protestáns ügyben.) A cs. k. Apostoli Felsége a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani : „Kedves lovag Benedek táborszernagy! A multévi September 1-i Nyiltparancs, mely által Én a Magyarország-, Szerb-Vajdaság- és Temesi Bánság-, valamint Horvát- Tótország- és katonai határszélbeli ágostai és helvét hitvallású evangélikus alattvalóim egyházi viszonyaiban egy határozott rend helyreállítása végett sok évek óta függő tárgyalásokat, új jogok és kedvezmények nyújtása mellett törvényes alapon üdvös befejezésre juttatni igyekeztem, valamint az ezen Nyílt parancs keresztülvitelére kibocsátott rendeletek, e hitsorsosok egy része által köszönettel fogadtattak és örömteljes készséggel foganatosíttattak, a másik rész ellenben lelkiismeretére és vallási meggyőződésére hivatkozva, azokhoz járulni vonakodott. „Ez aggodalmak következtében ama rendeletek a nép kedélyének növekedő nyugtalanitására használtattak alkalmuk .Azonban az Én, az evangélikus egyházügyek kielégítő szabályozására intézett szándékommal ellenkezik, hogy a legbiztosabban czélhoz vezető út fölötti szétágazó nézetek miatt, maga e czél, tudniillik egy üdvös egyházműszerv messze távolba szoríttassék. Hogy tehát evangélikus alattvalóim alaptalan aggodalmaktól elfogult részének is teljes megnyugtatást nyújtsak aziránt, hogy lelkiismereti aggodalmaikon a legkisebb erőszak tétele sem szándékoltatik, megengedendőnek találom, hogy a Nyíltparancsom értelmében még nem rendezett községek, esperességek és superintendentiák is konventekben összegyűlhessenek, a megkívántató intézkedések megtétele végett képviselők küldése iránt azon országos egyháztanácskozmányokra, melyek az 1791-ki XXVI-dik törvényczikk 4-ik §-a értelmében a zsinat tartására vonatkozó indítványaikat kultus- és oktatásügyi miniszterem által elém terjesztendők lesznek. Következésképen az orsz. egyháztanácskozmányok, valamint az egyházkerületi felügyelők, illetőleg gondnokok és superintendensek választása végetti előkészületek semmikép sem akadályozandók. „Egyébiránt azon esetben, ha az orsz. egyháztanácskozmányok tárgyalásainál a zsinatok összealkotását szabályozó egyes határozmányokra nézve alapos óhajtások jutnának érvényre, Én az ily kérelmek kegyes meghallgatására hajlandó leszek. " „Továbbá rendelem : 1) hogy azon egyházközségek, esperességek s superintendentiák, melyek a törvénynek megfelelő rendezkedést már bevégezték, vagy azok megtételét már előkészítik, jelen fönnállásukban vagy ezen szándékuk kivitelében semmikép se háborgattassanak vagy gátoltassanak. „Ennélfogva parancsolom, hogy a pozsonyi s ujverbászi ágostai hitvallású evangélikus superintendentiák fönnállásukban ne háborgattassanak s a szervezett községek, járások és azok hivatalnokai, valamint mindazon személyek, kik a szervezést előkésziték és előmozditák, semmikép se nyugtalanittassanak. „2) a szarvasi superintendentia esperességeinek szabadságukra hagyatik előbbi kötelékük szerint, a pesti, s illetőleg az eperjesihez csatlakozni; ehhez képest a soproni, eperjesi s pesti superintendentiák egyelőre az előbb fönnállott dunántúli, tiszai s bányavidéki superintendentiák határait vehetik föl, amennyiben ez utóbbiak határai a pozsonyi s verbászi superintendentiák megalakítása által nem módosíttattak. A helvét hitvallású hitsorsosoknak megengedtetik, hogy előbbi superintendentiai felosztásukhoz tartsák magukat. „Ezen határozat mindkét hitvallású evangélikus alattvalóim előtt, mint egyházuk legfelsőbb védura honatyai kegyének újabb bizonyítványa, kihirdetendő. „Egyszersmind pedig kegyesen indíttatva érzem magamat, mindazon személyeket Magyarországomban, kik az 1858. September 1-jén kelt Nyiltparancs behozatala alkalmából eddig előfordult sajnos eseményekben oly módon vettek részt, mikép a büntetőhatóságok ellenük e miatt föllépni törvényileg kötelezve voltak,teljes bocsánatomban részeltetni. Ennélfogva azoknak, kik már jogerejűleg elítéltettek, nemcsak ez ítélet törvényes következéseit, hanem a még ki nem állott büntetést is egészen elengedem, és egyszersmind rendelem, hogy minden ily esetek miatt már megindított vizsgálatok megszüntessenek, s azok miatt büntetőhatósági hivatalos eljárás ne indíttassák. „Egyszersmind kultus- és oktatásügyi miniszteremhez megfelelő utasításokat bocsátok, hogy e határozataim végrehajtása végett Önnel egyetértőleg a szükségeseket elrendelje. „Bécs, május 15. 1860. Ferenc* József s. k.“ (A bécsi „Presse“ a protestáns ügyet illető legutóbbi legfelsőbb kéziratról .) E lap, máj. 19-ki számában lényegileg igy ír : „A máj. 16-én kelt legfelsőbb kézirat oly rendelkezés, mely ha tulajdonképen csak a protestáns ügyre vonatkozik is, mégis elv tekintetében nagy jelentőséggel bir. Hogy ezt megitélhessük, tekintsünk vissza a történtekre. „A sept. 1-ről (1859) kelt patens, mely az augusztusi programm első gyümölcse volt, Magyarországban kiterjedt ellenzésre talált. A politikai indokok által vezetett ellenzék a patens visszavételét sürgette. A superintendentialis gyűlések ily értelemben nyilatkoztak s csak az esperességi gyűlések közöl a kisebbség fogadá el az uj jogállást. Az ellenzék, s a kormány egyiránt az 1791 : 26-ik törv. czikkre hivatkozának. Az előbbi kivánta, hogy a patens visszavétetvén, a zsinat összeüljön, az utóbbi követelte, hogy a patens legalább ideiglenesen fogadtassák el, s hogy a zsinat csak annak alapján jöhessen össze. Más szóval : azon kérdés merült fel : az államot, vagy az egyházat illeti-e a kezdeményezési jog? s hogy a zsinat az 1791 : 26. törv. czikk alapján, vagy a sept. 1-ről kelt patens által meghatározott választási mód szerint tartassák ? „A konventek által fölterjesztett feliratokra a minisztérium tagadólag felelt, de miután az egyházi gyűléseket hallgatásra birni nem lehetett, akusminiszterium kimondotta, hogy a községek márcz. végéig, az esperesi