Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1866-08-08 / 32. szám
00T“ Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. -- Fél évre ft ft. ''•0 Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Igtatási dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve. Egy, négyszer halálozott petit sorára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Hausenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: tippelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Boldog Poroszország. A hét főeseménye, hogy hosszas titkolózás után végre napfényre került a jul. 26-án Nikolsburgban kötött előleges békeszerződés, és a négy hétig tartó fegyverszünet okmányainak hivatalos szövege. Egyszersmind értesülünk, hogy osztrák részről Brenner báró, porosz részről Werther báró vannak felhatalmazva arra, hogy Prágában a végleges béke pontjai fölött alkudozzanak. Miután azonban az előleges békekötésben a főkérdések már el vannak döntve, bizonyosnak tarthatjuk, hogy Prágában többé nehézségek nem fordulnak elő s hogy a végleges békekötés rövid idő alatt végbe fog menni. Ami Olaszországot illeti, Viktor Emánuel király kétségbe van esve a szégyen miatt, hogy sem szárazon, sem a tengeren egyetlen egy győzelmet sem mutathat fel, s így Velenczét úgyszólván ajándékba kapja. Az első fegyvernyugvás aug. 2-án telt le, s ekkor Ausztria és Olaszország között újabban nyolcz napig tartó fegyvernyugvás jött létre. Legújabban, aug. 5 -én egy osztrák tábornok s több olasz katonatiszt Cormons városkában (Trieszt közelében) jött össze, s itt lesz az alkudozás a hosszabb ideig tartandó fegyverszünet kérdése fölött. Erősítik, hogy a meghatalmazottak egyik részről sincsenek megbízva arra, hogy egyszersmind az előleges békeszerződés pontjai fölött is alkudozzanak. Sőt hozzáteszik, hogy ha aug. 10-dik napjáig a fegyverszünet létre nem jő, vagy a fegyvernyugvás meg nem hoszszabbíttatik, az ellenségeskedések az osztrák és olasz hadseregek között újra megkezdődnek. ------Boldog Poroszország! Inkább azt akartuk mondani: boldog Németország! mert valóban minden arra mutat, hogy e nagy, művelt, gazdag, szorgalmas és értelmes nemzet roppant lépéssel közeledett azon czélja felé, hogy elvégre egyesülhessen. A porosz király épen most nyitá meg az országgyűlést Berlinben. A 70 éves ősz király nagy győzelem babéraival tért vissza fővárosába, s hírül adja, hogy Németország nemzeti nagy művének alapköve le van téve s a legfőbb akadályok, melyek a nemzet egyesülését eddig gátolták, el vannak hárítva. Olvasóink alább egész terjedelmében veszik a porosz trónbeszédet, mely a német nemzet higgadtságának és komoly egyszerűségének oly szép példányát tünteti elénk. A trónbeszéd, minden szópompától megfosztottan a legegyszerűbb modorban adja elő a világtörténelmi fontossággal bíró eseményeket. Elmondja, hogy Németország újraszervezésének és egyesítésének munkája immár szabad folyamatot nyert. A véres háború csak az akadályokat győzi le, a többit a nép egyetértése békés után hozandja létre. Most már e szó: ,,porosz“, idestova elavult fogalom lesz. Poroszország csaknem egészen elfoglalta Németországot, de nem azért, hogy meghódítsa, hanem hogy egyesítse, nem hogy poroszszá tegye, hanem hogy maga is egybeolvadjon vele, s mindnyájan és egyetemben nagy Németországgá alakuljanak át. Irigylendő boldog nemzet. Sok vérbe került a munka, de már ami a pénzt illeti, hallatlan tüneménynek vagyunk tanúi. Máskor a győző és legyőzött fél a háború után csak adósságainak szörnyű megszaporodását tapasztalta. A porosz azonban büszke öntudattal mondhatja, hogy hadi költségeit évi jövedelmeiből, megtakarított pénzösszegeiből s az ellenségre vetett sarczokból fedezte, úgy hogy a roppant hadsereg tartása egy krajczárral sem nagyobbította meg az évi kiadások rendes összegét. Nem igy történt Ausztriában, ahol a háború összes költségeit a hitel igénybe vétele s a gyártott bankjegyek kényszerített forgalma fedözék, s csak a béke utáni időkre marad fenn a kontóra vitt háború költségeinek letisztázása. ____________ ------Ami hazánk ügyeit illeti, beszélik, hogy az országgyűlés nem sokára ismét össze fog ülni. Bizonyost e tekintetben nem írhatunk, s az egész hírnek alapja csak annyi, hogy az állítólag félhivatalos „Debatte“ legközelebb következő sorokat bocsátotta közre: „Magyarországban az egész törvényhozási testület teljes képességgel bír újabb működésekre. Csak egy mozdítás, s minden kerék forgásba jut, s hogy e forgás, hasznos munkát eredményez , biztosíték erre nézve Deák javaslata a közös ügyekről. „Remélhetni tehát, hogy egy hét sem múlik el, s hangzani fog a megváltó szózat, mely a pesti országgyűlést ismét egybehivandja, hogy aztán e testület lerakja végső oszlopát azon műnek, melyet a hazafias szellem és államférfim bölcseség kezdeményezett.“ A nikolsburgi békeelőzmény. — A jul. 26-án kötött előleges békeszerződés szövege következőleg hangzik: „ Felségeik az osztrák császár és a porosz király azon óhajtástól lelkesítve, hogy népeiknek a béke jóléteit ismét visszaadják, e végből és a békeelőzetek megállapítására felhatalmazottjaikká kinevezték. Ő Felsége az osztrák császár: Nagy-Károlyi Károlyi Alajos grófot rendkívüli követjét, teljhatalmú miniszterét stb., és Brenner-Felsach Adolf bárót rendkivüli követjét és teljhatalmú miniszterét, stb. Ő Felsége a porosz király, Schönhauseni Bismark Ottó grófot, miniszterelnökét és külügyminiszterét, kik miután felhatalmazásaikat igazolták, s azokat jó és rendes alakuaknak találták volna, a közelebbről megkötendő béke alapjául következőkben egyeztek meg: I. ez. Az osztrák birodalom területi állása, a lombard velenczei királyságot kivéve, változatlanul marad. Ő Felsége a porosz király kötelezi magát arra, hogy hadait az általuk megszállott osztrák területekről visszavonja, mihelyt a béke meg lesz kötve, kikötvén a béke végleges megkötése alkalmával a hadi költség megtérítésének biztosítékául teendő intézkedéseket. II. ez. Cége az osztrák császár elismeri az eddigi német szövetség feloszlását, és beleegyezik abba, hogy Németország az osztrák császári állam részvevése nélkül ujjáalakítassék. Nemkülönben ígéri őége, hogy elismeri azon szűkebb szövetségi viszonyt, melyet a porosz király cége a Majna-vonaltól északra szervezni akar, és kijelenti egyetértését azzal, hogy külön egyesülésre lépjenek a Majna-vonaltól délre fekvő államok, mely szövetségnek nemzeti kapcsolata az északi szövetséggel a kettő közelebbi egyezkedésétől függ. III. ez. Fige az osztrák császár átruházza a porosz király Ő Felségére az 1864. október 30-ikán kötött régi béke alapján szerzett jogait Holstein és Schleswig herczegségekhez, úgy azonban, hogy Schleswig északi vidékei-