Politikai Ujdonságok, 1870 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1870-05-04 / 18. szám
a megyében a legtöbb adót fizeti, személyes szavazati jogot nyer, kivévén, ha még kiskorú, vagy valamely becstelen bűntettért el volt ítélve. Az ügyvédnek, mérnöknek, orvosnak, lapszerkesztőnek és gyógyszerésznek duplán számítják adóját, s így fél annyi vagyonnal is bejuthat a legtöbb adófizetők lajstromába. Most már roppant kérdés támad: helyes lesz-e a megyei bizottmányt ily módon szervezni, s mit mond erre az egyenlőség és demokráczia nagy elvének minden buzgó hirdetője? Bizonyos, hogy a javaslat ezen pontjából a legszenvedélyesebb viták fognak keletkezni, s magunk is azt mondjuk, hogy az ország legnagyobb adófizetőit, egyedül azon okból, ily lényeges jogokkal felruházni, össze nem férhet a szabadság és egyenlőség örökös feltételeivel. A kormány, mint ezen törvényjavaslat szerzője, maga is jól tudta, hogy ezen intézkedése népszerű nem lehet, s hogy ezután a megyékben, a volt születési aristokráczia helyébe egy más kiváltságos osztály, a legtöbb adót fizetők sorozata fog elétünni. Tudnunk kell tehát, minő fontos okok határozták a kormányt arra, hogy mellőzze a demokráczia elméletét, s helyébe a gyakorlati czélszerűség politikájához folyamodjék. Első kérdés volt, hogy jó képviseletet nyerjünk, ezt pedig csak a vagyonos és értelmes osztály erős közreműködése mellett remélhette kivívni. Másodszor pedig egy pillanatra sem feledhető a kormány, hogy e föld Magyarország földje, s azért nem engedhető meg, hogy némely megyékben a muszkákkal tartó pánszlávok vagy a Bukarest felé kacsingató román izgatók felbőszítsék a jó népet, s egyszerre csak azt lássuk, hogy ősi megyéink termeiben a magyarok halálos ellenségei üssék fel sátraikat, s onnan mint biztos menedékből folytassák romboló munkáikat. Röviden mondjuk el ezen okot, de akiben magyar vér foly, aki hazája területének épségét fentartani kívánja, meg fog érteni bennünket. Nem azért írtuk ezt ide, hogy nagyon dobra verjük; magyar emberekhez szóltunk, és olyan kényes természetű tárgyat pendítettünk meg, mely mindnyájunkat bölcs óvatosságra fog vezérleni. Az új rendezés egy másik nevezetes pontja, hogy ezután az alispán a hozzá érkező leveleket, ügyes bajos emberek folyamodásait rögtön elintézni köteles lesz, s nem várja be a minden három hónapban összeülő közgyűlés napjának megérkezését. A fontosabb tárgyak, s oly kormányi rendeletek, melyeknek rögtöni végrehajtása ellen az alispánnak aggodalmai volnának, ezután is a közgyűlés elé fognak tartozni. A közgyűlés, ha a kormány rendeletét törvényellenesnek vagy a helybeli viszonyok miatt czélszerűtlennek tartja, a rendelet ellen felírhat; de ha a kormány tovább is követeli a végrehajtást, az alispán köteles azt foganatosítani; a közgyűlés azonban, ha sérelmet lát maga ellen, orvoslásért az országgyűlés elé folyamodhatik, mely ily tárgyakban mint legfelsőbb bíró ítélni fog. Csak két tárgy van, melyre nézve a köztörvényhatóság soha semmi esetben sem tartozik a kormánynak engedelmeskedni. Sőt ha akarna engedelmeskedni, ekkor sem szabad. Ha a kormány annyira megfeledkeznék kötelességéről, hogy megsértve az alkotmány sarkalatos föltételeit, azt vakmerősködnék elrendelni, hogy a megye az országgyűlés által meg nem szavazott valamely adót beszedjen, vagy állítsa ki a katonai újonczokat, mielőtt az országgyűlés ezen rendszabályt külön határozathozatala által minden egyes alkalomra megajánlotta volna. A közgyűlés eddigi joga, hatásköre, és azon hatalma, hogy saját területére nézve kötelező erejű szabályrendeleteket hozhat, ezután is megmarad. A hatóság saját költségeinek fedezésére pótlékot fog kivetni az államadók forintjai után. A beszedés egyelőre az államhivatalnokok kezében marad, de az adóhivatal a tényleg befolyt adókból azon arányban szolgáltatja ki a házi adót, amely arányban a törvényhatóság házi adója áll a törvényhatóság területének egyenes adójához. 210 Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése ápr. 27-kén. (Kezdete d. e. 9 órakor.) Tárgyak: A birák áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatokra vonatkozó felsőházi üzenet. — A mentelmi bizottság két jelentése Román S. és Miletics Szv. kiadatása tárgyában. — Eötvös miniszter javaslata a tanügyi törvények tanulmányozására kiküldendő 15 tagú bizottság iránt. Elnök: Somssich Pál. A mai ülés első tárgya, a bírák áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatra tett főrendi módosítványok voltak. A módosítványok egyszerűen elfogadtattak, kivéve a törvény 8-ik szakaszára vonatkozót, amelyben, a felsőház a képtelen bírák nyugdíjazásánál tágasabb hatáskört adott a bíróság elnökének. A napirend második tárgya volt a mentelmi bizottság jelentése a kir. közvádló kérelméről Román Sándor képviselő kiadatása iránt az általa szerkesztett „Federatiunea“ czímű lap egy czikke miatt. A bizottság nem véli kiadandónak, miután az incriminált czikk szerzőjéül egy Domonkos Sándor nevű egyént megnevezett, — noha Román ezt nem ismeri, s tartózkodási helyéről sem lesr tudomással. A czikket Alexandrescu, a nevezett Domonkosnak sógora, ki állandó bukaresti lakos és a kamara tagja, küldötte be. Horváth Boldizsár felszólal ez ellen s idézi a törvényt, mely szerint, ha az illető ízó feleletre nem vonattathatnék, felelős a szerkesztő, kiadó vagy nyomdász. Itt pedig az az eset forog fenn, hogy az állítólagos czikkíró feleletre nem vonatkozik, miután tartózkodási helye nincs tudva. Nem barátja a sajtópereknek, de nem szeretné, ha a ház határozata folytán a törvény végrehajtása bizonyos esetekben lehetlenné tétetnék. Ez pedig megtörténnék akkor, ha a szerkesztő külföldről íratván magának czikket — felelősségre nem vonathatnék. (Helyeslés jobbról.) Hangsúlyozza azon körülményt, hogy az idegen nyelvű lapokban egész sora a lázító czikkeknek tétetik közzé, s ha a törvényhozás a kormányt azokkal szemben szigorú eljárásában nem támogatja, a kormány a köznyugalomért a felelősséget nem vállalhatja el. (Mozgás.) Kéri tehát a házat, hogy Román S. ellen a vizsgálat megindítását megengedje. Román S. a bíróság előtt megteheti kifogásait, s ha a czikk szerzőjének tartózkodási helyét megmondja, a kereset ellene úgy sem fog folytattatok (Helyeslés jobbról.) E felett hosszas vita keletkezik. Hoffmann Pál védi a bizottság véleményét, s fő érve, hogy Domonkosról nincs bebizonyítva, miszerint nem magyar alattvaló, és sehol sem található. Csernátony Lajost nem lepte meg, hogy az igazságügyminiszter ellenzi a mentelmi bizottság véleményének elfogadását. Volt már egy eset, midőn az illető czikkíró, kinek pedig úgy egyénisége mint tartózkodási helye ismeretes volt, nem idéztetett meg, hanem a szerkesztő perbe fogatván, kiadatott, elítéltetett és meghalt. A köznyugalom megzavarásától nem fél, (mozgás) s megjegyzi, hogy a sajtó maga magát gyógyítja; a helyes állítás lerontja a helytelent, a hazug állítást lerontja az igaz. (Igaz ! jobbról.) Végül kijelenti, hogy sajtóvétség miatt soha senkinek kiadatására nem szavaz. (Helyeslés balról.) Tisza Kálmán helyesli, hogy aki az ország törvényei ellen vét, bűnhődjék, de csak a törvények szigorú megtartásával. Itt a szerző meg van nevezve, s nem lehet azt előre kimondani, hogy feleletre nem vonatkozik. Előbb meg kell tenni hollétének kikutatására a kellő lépéseket. Pártolja a mentelmi bizottság véleményét, Slodossy Imre tiszteli a mentelmi jogot, de nem kívánja, hogy az privilégium legyen, pedig az lesz, ha a képviselő a házon kívül elkövetett tényekért feleletre nem vonatkozik. A képviselőnek is, ép úgy mint más embernek, a törvény alatt kell állania azért, amit a házon kívül tesz vagy mond. Horváth igazságügyminiszter tagadja, hogy itt a legtávolabbról is nyoma lenne zaklatásnak vagy alaptalan üldözésnek. A közvádló vizsgálatot kér, hogy kitudassék, ki tartozik felelősséggel a czikkért. Indítványozza, hogy engedtessék meg a vizsgálat és kereset megindítása. A többség elvetvén a mentelmi bizottság véleményét, az igazságügyminiszter indítványát fogadta el. Harmadik tárgy volt a mentelmi bizottság jelentése a királyi közvádló kérelméről, Miletics Szvetozár képviselő kiadatása iránt egy, az általa szerkesztett „Zastava“ czímű lapban megjelent czikk miatt. A bizottság, miután Miletics a czikk szerzőségét magára vállalta, — a kért engedély megadását véleményezi. — Mocsonyi képviselő azonban azon argumentummal lép fel, hogy az illető czikk megjelenése óta hat hónap eltelvén, az a törvény értelmében elévült, s így miatta kereset nem indítható. Ezen felfogáshoz az ellenzék is csatlakozott, azonban a többség azon nézetből indulva ki, hogy ez érdemleges kifogásnak tekintetbe vétele a bíróság elé tartozik, megengedte a képviselő perbefogását. Következett Eötvös vallás- és közoktatási miniszter határozati javaslata az iránt, hogy az általa közelebbről benyújtott törvényjavaslatok előleges tárgyalására egy 15 tagból álló bizottság küldessék ki.- A ház a javaslatot egyhangúlag elfogadta, s a szavazás a bizottsági tagok megválasztására a hétfői ülésre tűzetett ki. Ülés vége 2 órakor. A képviselőhöz ülése ápr. 28-kán. (Kezdete de 10 órakor.) Tárgyak: Interpellácziók. A főrendek módosítása a bírák felelősségéről szóló törvényjavaslaton. Elnök Somssich az ülés kezdetén bejelenti, hogy Fekete József marosvásárhelyi képviselő meghalt, s ennek folytán Marosvásárhely városa, új választás elrendelésére fog felszólíttatni. Vukovics Sebő interpellácziót intéz az öszszes minisztériumhoz, melyben a lánczhíd megváltására vonatkozó szerződést előlegesen kívánja kötöltetni a képviselőházzal. Gr. Andrássy miniszterelnök ígéri, hogy a kormány nevében ez interpelláczióra rövid idő alatt felelni fog. Tisza Kálmán, tekintettel a mostoha időjárás által okozott károkra interpellálja a minisztériumot, intézkedett-e aziránt, hogy a szenvedett kár nagysága konstatáltassék, és szándékozik-e a kormány azon vidékeken, hol a kár legnagyobb, az adóexekutiót felfüggeszteni? a vagyonosabb adózóknak időhaladékot engedni, a szegényebbeket pedig adóelengedésben részesíteni? Schvarcz Gyula megnyitja egy régibb interpellációját: szándékozik-e a kormány törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé az iránt, hogy a földművelési ügyek az ipar- és kereskedelmiektől a minisztériumban különválasztassanak, s hogy külön földmivelési minisztérium állíttassák fel? Ghyczy Kálmán az interpelláczió alkalmából kérdezi a miniszterelnöktől, miért nem értesítette a házat a minisztérium kebelében történt változásról ? Gr. Andrássy miniszterelnök. Azt hitte, hogy miután a király erre vonatkozó két irata az ő ellenjegyzésével megjelent, erről nem szükséges szóval is jelentést adnia; eddig alkalma sem volt rá, de ha a ház kívánja, azt ezennel teljesíti. Rajner Pál belügyminiszter, ki — közbevetőleg legyen mondva, hosszas betegeskedése folytán igen szenvedőleg néz ki, s benyújtotta ezután a törvényhatóságok és községek rendezésére vonatkozó törvényjavaslatát. A javaslat indokolását később fogja beterjeszteni, ha a közvélemény árnyalatairól tájékozva lesz. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter, előrebocsátván, hogy régi ígéretét szándékozik beváltani, benyújtja az úrbéri maradványok iránti törvényjavaslatait, s kilátásba helyezi, hogy ne-