Politikai Ujdonságok, 1870 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-04 / 18. szám

a megyében a legtöbb adót fizeti, személyes szavazati jogot nyer, kivévén, ha még kis­korú, vagy valamely becstelen bűntettért el volt ítélve. Az ügyvédnek, mérnöknek, or­vosnak, lapszerkesztőnek és gyógyszerésznek duplán számítják adóját, s így fél annyi va­gyonnal is bejuthat a legtöbb adófizetők lajstromába. Most már roppant kérdés támad: helyes lesz-e a megyei bizottmányt ily módon szer­vezni, s mit mond erre az egyenlőség és demokráczia nagy elvének minden buzgó hirdetője? Bizonyos, hogy a javaslat ezen pontjából a legszenvedélyesebb viták fognak keletkezni, s magunk is azt mondjuk, hogy az ország legnagyobb adófizetőit, egyedül azon okból, ily lényeges jogokkal felruházni, össze nem férhet a szabadság és egyenlőség örökös feltételeivel. A kormány, mint ezen törvényjavaslat szerzője, maga is jól tudta, hogy ezen intéz­kedése népszerű nem lehet, s hogy ezután a megyékben, a volt születési aristokráczia helyébe egy más kiváltságos osztály, a leg­több adót fizetők sorozata fog elétünni. Tudnunk kell tehát, minő fontos okok hatá­rozták a kormányt arra, hogy mellőzze a demokráczia elméletét, s helyébe a gyakor­lati czélszerűség politikájához folyamodjék. Első kérdés volt, hogy jó képviseletet nyer­jünk, ezt pedig csak a vagyonos és értelmes osztály erős közreműködése mellett remél­hette kivívni. Másodszor pedig egy pillanatra sem feledhető a kormány, hogy e föld Ma­gyarország földje, s azért nem engedhető meg, hogy némely megyékben a muszkákkal tartó pánszlávok vagy a Bukarest felé ka­csingató román izgatók felbőszítsék a jó né­pet, s egyszerre csak azt lássuk, hogy ősi megyéink termeiben a magyarok halálos ellenségei üssék fel sátraikat, s onnan mint biztos menedékből folytassák romboló mun­káikat. Röviden mondjuk el ezen okot, de a­kiben magyar vér foly, a­ki hazája területé­nek épségét fentartani kívánja, meg fog ér­teni bennünket. Nem azért írtuk ezt ide, hogy nagyon dobra verjük; magyar embe­rekhez szóltunk, és olyan kényes természetű tárgyat pendítettünk meg, mely mindnyá­junkat bölcs óvatosságra fog vezérleni. Az új rendezés egy másik nevezetes pontja, hogy ezután az alispán a hozzá ér­kező leveleket, ügyes bajos emberek folya­modásait rögtön elintézni köteles lesz, s nem várja be a minden három hónapban összeülő közgyűlés napjának megérkezését. A fonto­sabb tárgyak, s oly kormányi rendeletek, melyeknek rögtöni végrehajtása ellen az alis­pánnak aggodalmai volnának, ezután is a közgyűlés elé fognak tartozni. A közgyűlés, ha a kormány rendeletét törvényellenesnek vagy a helybeli viszonyok miatt czélszerűt­­lennek tartja, a rendelet ellen felírhat; de ha a kormány tovább is követeli a végrehaj­tást, az alispán köteles azt foganatosítani; a közgyűlés azonban, ha sérelmet lát maga ellen, orvoslásért az országgyűlés elé folya­­modhatik, mely ily tárgyakban mint legfel­sőbb bíró ítélni fog. Csak két tárgy van, melyre nézve a köz­törvényhatóság soha semmi esetben sem tartozik a kormánynak engedelmeskedni. Sőt ha akarna engedelmeskedni, ekkor sem sza­bad. Ha a kormány annyira megfeledkeznék kötelességéről, hogy megsértve az alkot­mány sarkalatos föltételeit, azt vakmerős­­ködnék elrendelni, hogy a megye az or­szággyűlés által meg nem szavazott vala­mely adót beszedjen, vagy állítsa ki a ka­tonai újonczokat, mielőtt az országgyűlés ezen rendszabályt külön határozat­hozatala által minden egyes alkalomra megajánlotta volna. A közgyűlés eddigi joga, hatásköre, és azon hatalma, hogy saját területére nézve kötelező erejű szabályrendeleteket hozhat, ezután is megmarad. A hatóság saját költ­ségeinek fedezésére pótlékot fog kivetni az államadók forintjai után. A beszedés egyelőre az államhivatalnokok kezében marad, de az adóhivatal a tényleg befolyt adókból azon arányban szolgáltatja ki a házi adót, a­mely arányban a törvényhatóság házi­ adója áll a törvényhatóság területének egyenes adó­jához. 210 Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése ápr. 27-kén. (Kezdete d. e. 9 órakor.) Tárgyak: A birák áthelyezéséről és nyug­díjazásáról szóló törvényjavaslatokra vonat­kozó felsőházi üzenet. — A mentelmi bizott­ság két jelentése Román S. és Miletics Szv. kiadatása tárgyában. — Eötvös miniszter javaslata a tanügyi törvények tanulmányo­zására kiküldendő 15 tagú bizottság iránt. Elnök: Somssich Pál. A mai ülés első tárgya, a bírák áthelyezésé­ről és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatra tett főrendi módosítványok voltak. A módosítvá­nyok egyszerűen elfogadtattak, kivéve a törvény 8-ik szakaszára vonatkozót, a­melyben, a felsőház a képtelen bírák nyugdíjazásánál tágasabb hatás­kört adott a bíróság elnökének. A napirend második tárgya volt a mentelmi bizottság jelentése a kir. közvádló kérelméről Ro­mán Sándor képviselő kiadatása iránt az általa szerkesztett „Federatiunea“ czímű lap egy czikke miatt. A bizottság nem véli kiadandónak, miután az incriminált czikk szerzőjéül egy Domonkos Sándor nevű egyént megnevezett, — noha Román ezt nem ismeri, s tartózkodási helyéről sem lesr tu­domással. A czikket Alexandrescu, a nevezett Do­monkosnak sógora, ki állandó bukaresti lakos és a kamara tagja, küldötte be. Horváth Boldizsár felszólal ez ellen s idézi a törvényt, mely szerint, ha az illető ízó fele­letre nem vonattathatnék, felelős a szerkesztő, ki­adó vagy nyomdász. Itt pedig az az eset forog fenn, hogy az állítólagos czikkíró feleletre nem vonatkozik, miután tartózkodási helye nincs tudva. Nem barátja a sajtópereknek, de nem szeretné, ha a ház határozata folytán a törvény végrehajtása bizonyos esetekben lehetlenné tétetnék. Ez pedig megtörténnék akkor, ha a szerkesztő külföldről íratván magának czikket — felelősségre nem vo­nathatnék. (Helyeslés jobbról.) Hangsúlyozza azon körülményt, hogy az idegen nyelvű lapokban egész sora a lázító czikkeknek tétetik közzé, s ha a törvényhozás a kormányt azokkal szemben szigorú eljárásában nem támogatja, a kormány a köznyugalomért a felelősséget nem vállalhatja el. (Mozgás.) Kéri tehát a házat, hogy Román S. el­len a vizsgálat megindítását megengedje. Ro­mán S. a bíróság előtt megteheti kifogásait, s ha a czikk szerzőjének tartózkodási helyét meg­mondja, a kereset ellene úgy sem fog folytattatok (Helyeslés jobbról.) E felett hosszas vita keletkezik. Hoffm­ann Pál védi a bizottság véleményét, s fő érve, hogy Domonkosról nincs bebizonyítva, miszerint nem magyar alattvaló, és sehol sem ta­lálható. Csernátony Lajost nem lepte meg, hogy az igazságügyminiszter ellenzi a mentelmi bizottság véleményének elfogadását. Volt már egy eset, midőn az illető czikkíró, kinek pedig úgy egyéni­sége mint tartózkodási helye ismeretes volt, nem idéztetett meg, hanem a szerkesztő perbe fogat­ván, kiadatott, elítéltetett és meghalt. A köznyu­galom megzavarásától nem fél, (mozgás) s meg­jegyzi, hogy a sajtó maga magát gyógyítja; a helyes állítás lerontja a helytelent, a hazug állítást lerontja az igaz. (Igaz ! jobbról.) Végül kijelenti, hogy sajtóvétség miatt soha senkinek kiadatására nem szavaz. (Helyeslés balról.) Tisza Kálmán helyesli, hogy a­ki az ország törvényei ellen vét, bűnhődjék, de csak a törvé­nyek szigorú megtartásával. Itt a szerző meg van nevezve, s nem lehet azt előre kimondani, hogy feleletre nem vonatkozik. Előbb meg kell tenni hollétének kikutatására a kellő lépéseket. Pártolja a mentelmi bizottság véleményét, Slodossy Imre tiszteli a mentelmi jogot, de nem kívánja, hogy az privilégium legyen, pedig az lesz, ha a képviselő a házon kívül elkövetett tényekért feleletre nem vonatkozik. A képviselő­nek is, ép úgy mint más embernek, a törvény alatt kell állania azért, a­mit a házon kívül tesz vagy mond. Horváth igazságügyminiszter tagadja, hogy itt a legtávolabbról is nyoma lenne zaklatásnak vagy alaptalan üldözésnek. A közvádló vizsgálatot kér, hogy kitudassék, ki tartozik felelősséggel a czikkért. Indítványozza, hogy engedtessék meg a vizsgálat és kereset megindítása. A többség elvetvén a mentelmi bizottság véleményét, az igazságügyminiszter indítványát fogadta el. Harmadik tárgy volt a mentelmi bizottság jelentése a királyi közvádló kérelméről, Miletics Szvetozár képviselő kiadatása iránt egy, az általa szerkesztett „Zastava“ czímű lapban megjelent czikk miatt. A bizottság, miután Miletics a czikk szerzőségét magára vállalta, — a kért engedély megadását véleményezi. — Mocsonyi képviselő azonban azon argumentummal lép fel, hogy az illető czikk megjelenése óta hat hónap eltelvén, az a törvény értelmében elévült, s így miatta kereset nem indítható. Ezen felfogáshoz az ellenzék is csat­lakozott, azonban a többség azon nézetből indulva ki, hogy ez érdemleges kifogásnak tekintetbe vétele a bíróság elé tartozik, megengedte a kép­viselő perbefogását. Következett Eötvös vallás- és közoktatási miniszter határozati javaslata az iránt, hogy az általa közelebbről benyújtott törvényjavaslatok előleges tárgyalására egy 15 tagból álló bizottság küldessék ki.­­- A ház a javaslatot egyhangúlag elfogadta, s a szavazás a bizottsági tagok megvá­lasztására a hétfői ülésre tűzetett ki. Ülés vége 2 órakor. A képviselőhöz ülése ápr. 28-kán. (Kezdete d­­e 10 órakor.) Tárgyak: Interpellácziók. A főrendek módosítása a bírák felelősségéről szóló tör­vényjavaslaton. Elnök Somssich az ülés kezdetén bejelenti, hogy Fekete József marosvásárhelyi képviselő meghalt, s ennek folytán Marosvásárhely városa, új választás elrendelésére fog felszólíttatni. Vukovics Sebő interpellácziót intéz az ösz­­szes minisztériumhoz, melyben a lánczhíd megvál­tására vonatkozó szerződést előlegesen kívánja kö­­töltetni a képviselőházzal. Gr. Andrássy miniszterelnök ígéri, hogy a kormány nevében ez interpelláczióra rövid idő alatt felelni fog. Tisza Kálmán, tekintettel a mostoha idő­járás által okozott károkra interpellálja a minisz­tériumot, intézkedett-e aziránt, hogy a szenve­dett kár nagysága konstatáltassék, és szándékozik-e a kormány azon vidékeken, hol a kár legnagyobb, az adó­exekutiót felfüggeszteni? a vagyonosabb adózóknak időhaladékot engedni, a szegényeb­beket pedig adóelengedésben részesíteni? Schvarcz Gyula megnyitja egy régibb inter­­pellác­ióját: szándékozik-e a kormány törvényja­vaslatot terjeszteni a ház elé az iránt, hogy a földművelési ügyek az ipar- és kereskedelmiektől a minisztériumban különválasztassanak, s hogy külön földmivelési minisztérium állíttassák fel? Ghyczy Kálmán az interpelláczió alkalmá­ból kérdezi a miniszterelnöktől, miért nem értesí­­tette a házat a minisztérium kebelében történt változásról ? Gr. Andrássy miniszterelnök. Azt hitte, hogy miután a király erre vonatkozó két irata az ő ellenjegyzésével megjelent, erről nem szükséges szóval is jelentést adnia; eddig alkalma sem volt rá, de ha a ház kívánja, azt ezennel teljesíti. Rajner Pál belügyminiszter, ki — közbe­­vetőleg legyen mondva, hosszas betegeskedése folytán igen szenvedőleg néz ki, s benyújtotta ezután a törvényhatóságok és községek rendezé­sére vonatkozó törvényjavaslatát. A javaslat indo­kolását később fogja beterjeszteni, ha a közvéle­mény árnyalatairól tájékozva lesz. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter, elő­­rebocsátván, hogy régi ígéretét szándékozik beváltani, benyújtja az úrbéri maradványok iránti törvényjavaslatait, s kilátásba helyezi, hogy ne-

Next