1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)
1920-09-16 / 71. szám
M. E. és 6.250/1919. M. E. számú kormányrendeletek módosításául, illetve kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §• A kötelező betegségi biztosításra a 6.250/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában, az önkéntes betegségi biztosításra a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 2. §-ában meghatározott bérhatárok helyett évenkénti 24.000 korona, illetőleg naponkénti 80 korona bérhatárok állapíttatnak meg. 2. §. A jelen rendelet 1920 szeptember hó 1. napján lép hatályba s végrehajtásával a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minister bizatik meg. Budapest, 1920. évi augusztus hó 3-án. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. ministerelnök. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi ministernek 28.470/1920. sz. rendelete a betegségi biztosítás körében teljesítendő általános bejelentés tárgyában. A m. kir. ministeriumnak a kötelező és önkéntes biztosítási bérhatár felemelése tárgyában 1920. évi augusztus hó 3-án 6.368. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján a betegségi biztosítási napibérosztályok és átlagos napibérek módosítása tárgyában 1920. évi augusztus hó 4 én 25.263. szám alatt kiadott rendeletem kapcsán a következőket rendelem: 1. §• A munkaadók kötelesek mindazokat az alkalmazottaikat, akik betegségi biztosításra kötelezettek s akik náluk 1920. évi szeptember hóén alkalmazásban állanak, jelen rendeletem életbeléptétől számított nyolc nap alatt az illetékes kerületi munkásbiztosító (magánegyesületi betegsegélyző) pénztárnál bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak megelőzőleg be voltak-e jelentve vagy sem. Ennél az általános bejelentésnél az alkalmazottak személyi adatait és az általuk pénzben (fizetés vagy lakbér-, háborús-, drágasági, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetben (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmicikkek, föld- vagy kerthasználat, állattartás stb.) élvezett összes javadalmazásokat kell a pénztárral közölni. A bejelentés a pénztár által rendelkezésre bocsátott űrlapokon teendő meg. A kerületi munkásbiztosító pénztárak (magánegyesületi betegsegélyző pénztárak) a munkaadókat betegség esetére biztosításra kötelezett alkalmazottaiknak e szakasz alapján való bejelentésre vonatkozólag fennálló kötelezettségükről hirdetmény útján avagy a helyi viszonyoknak megfelelő más módon (hírlapi közlemény, kidobálás stb.) tájékoztatják. 2. §• Az 1920. évi szeptember hó 1. napja után munkába álló, betegség esetére biztosításra kötelezett alkalmazottak bejelentésére nézve továbbra is az 1907. XIX. t. c. II. fejezetében előírt szabályok és a m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 2.500/1908. számú rendeletében foglaltak irányadók. 3. §. A kerületi munkásbiztosító pénztárak (magánegyesületi betegsegélyző pénztárak) a jelen rendelet 1. §-ában foglaltak alapján beszolgáltatandó és a pénztárak által szükség esetében esetleg helyszíni kiszállás útján is beszerzendő, illetve ellenőrizendő bejelentési anyag feldolgozását folyó évi október hó 15-éig elvégezni kötelesek. Amennyiben eme munka lebonyolítása a rendes pénztári személyzettel a rendes hivatalos idő alatt nem volna elvégezhető, a pénztárak a szükséghez képest a szigorú gazdaságosság elvét szem előtt tartva ideiglenes kisegítő személyzetet is alkalmazhatnak s részükre, valamint a rendes munkaidőn túl igénybe vett állandó személyzetük részére kizárólag ezekre a munkálatokra s a fentebbi határidőig a szabályszerűnél magasabb díjazást is megállapíthatnak. A takarékosság szempontjából e téren leendő kellő érvényesítéséért a pénztárak vezetősége személyesen felelős. 4. §• Az 1. § alapján keresztülvitt általános bejelentés révén megállapított taglétszám a napibérosztályok szerinti megoszlás feltüntetése mellett hozzám 1920. évi október hó 20-áig bejelentendő. 5. §. Az 1. § alapján eszközlendő általános bejelentéshez szükséges űrlapanyaggal a kerületi munkásbiztosító pénztárakat (magánegyesületi betegsegélyző pénztárakat) az Országos Munkásbiztosító Pénztár látja el. 6. §. . Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 2000-ig (kettőszáz koronáig) terjedhető pénzbüntetéssel