Postás Dolgozó, 1950 (3. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-01 / 1. szám

950 január Természettudományok a Szovjetunióban 1917 októberében Oroszországban győzött az első proletár-forradalom, amely elsöpörte a múltat és lehetővé ette az új élet alapjainak lerakását. A győztes forradalom megerősödésének egyik hatalmas eszköze a tudomány. A tudomány segítsége nélkül nem lehetett volna az új rendszer továbbfejlődését biztosítani. Elsősorban szükség volt arra, hogy a nép szellemi színvonalát felemeljük s az írástudatlanságot felszámolják. Országszerte különböző típusú iskolák, elemik, közép, és főiskolák létesültek. Nem volt elég a tanítókból s a tanárokból, ezért gyors ütemben képezték a pedagógusokat. Laboratóriumokat, kutatóintézeteket emeltek, hogy megfelelő hely álljon a tudományos kutatásokkal foglalkozók rendelkezésére. A természettudományokat és a technikát, amelyeket bizonyos mértékig kifejlesztettek a forradalomelőtti időkben is, lehetséges volt nyomban a szocialista társadalom felépítése utáni feladatainak szolgálatba állítani. Egészen más volt a helyzet a társadalomtudománnyal, az úgynevezett, humanitárius tudományokkal. A forradalom előtti orosz egyetemek tanszékein a különböző irányú idealista filozófiai irányok uralkodtak, amelyek nyíltan ellenségei voltak a forradalmi gondolatnak. A szocialista forradalom a továbbiakban egészen más alapokon, a dialektikus materializmus filozófiáján nőtt, és fejlődött, ebből következet aztán a hosszú ideig tartó világnézeti harc a tudomány terén. A nép életével szervesen összekapcsolódtak a vezető tudományos gondolatok, mert a tudomány Lenin és Sztálin számára mindig és mindenekelőtt az emberi társadalom átalakításának eszköze. A dolgozó tömegeik fegyvere a reakciós elnyomás és a kapializmus maradványai ellen vívott harcban a tudomány. Az segítette az emberiséget, hogy a társadalmi fejlődés egy új, magasabb fokára emelkedjék. A tudósok körterét feladatokat kaptak s a feladatoknak gyakorlati jelentőségük volt. Ez az ember boldogulásának a szolgálatába állítót tudomány. Nemsokára a régi, kicsi laboratóriumok, akadémikusok dolgozószobái és magánmúzeumai, mivel egyre nagyobb számú munkatársat foglalkoztattak, új berendezésekkel ellátó és új feladatokat megoldó intézetekké alakultak át. A Szovjetunió évekig el volt zárva gyakorlatilag a külső világtól: kapitalista gyűrű, vette körül. Nem kerülhettek az országba külföldről tudományos könyvek, folyóiratok és külföldön beszerezhető tudományos felszerelések sem. Ezalatt az elszigetltség alatt ,,belterjes“ szellemi munka folyt s ennek a munkának eredménye a Vladimir XIILes Lenin utasítására készült terv, Oroszország villamosítására. Ez a terv a mintája valamennyi a Szovjetunióban készült gazdasági és műszaki, valamint tudományos kutatásokat irányító tervnek. A Szovjetunióban egyre gyakrabban találkozunk tudományos munkacsoportokkal, ez a tudósok kollektív munkája. A feladatokat nem egy személy, hanem a kutatók egész csoportja oldja meg. Ez a munkamódszer lehetővé tette, hogy a kutatásokat kiterjesszék, nehezebb, bonyolultabb kérdésekre is, amelyek éppen azért, mert egy ember végezte őket, megoldhatatlanoknak látszottak. A nagy építés éveiben A szovjet rendszer első éveiben fegyveres harc folyt a győzelmes forradalom belső és külső ellenségei ellen. Azután kezdődött a nemzet ■gazdaság újjáépítésének időszaka. A gyorsan fejlődő tudomány sok esetben konkrét segítséget nyújtott az ország újjáépítéséhez az ipar, a szállítás, a mezőgazdaság terén. Azonban a tudomány fejlődésének a korszaka még egyenlőtlen és időnként tervszerűtlen vol . 1925-ben elhangzott a jelszó: Át kell alakítani országunkat agrárállamaiból olyan ipari állammá, amely képes saját erejéből, előállítani mindazt, ami szükséges. És eljött a megfeszített munka korszaka. Az egymást követő sztálini ötéves tervek ideje. Meg kellett teremteni a szovjet nehézipart. A kapitalista világot való függetlenség kivívása céljából nagy gépgyárakat, kohóművek és elektrotechnikai üzemeket, kellett építeni. Az iparral együtt az alapjában véve mezőgazdasági jellegű országban emelni kellett a mezőgazdasági munka termelékenységét is. A tudomány fejlődésében a főiskolások és a tanulóifjúság száma különösen gyorsan nőtt. A Szovjetunióban a főiskola minden tanulni vágyó dolgozó számára hozzáférhető intézménnyé vált. Szergej Vavilov után) POSTAI DOLGOZÓ A Postás Pártszervezet faliújság kiállítását csoportosan tekintették meg üzemeink dolgozói Az eredményt most értékeli ki a Bizottság A Postás Pártszervezet december 24-én nyitotta meg a postás üzemek MDP faliújságjaiból összeállított kiállítását. A kiállítást kis ünnepség előzte meg. Kultúrműsor után Horváth István elvtárs, a Postás Pártszervezet titkárhelyettese üdvözölte a nagyszámban megjelent elvtársakat, majd beszédében kiemelte, hogy ez az első önálló faliújság kiállítás, amit a Postás Pártszervezet rendez. Ez a kiállítás azt mutatja — mondotta Horváth elvtárs, — hogy faliújságjaink fejlődése is jelzi az utat, amelyet népi demokráciánk a Szovjetunió felszabadítása után megtett. A kiállított faliújságok tanúskodnak arról a végtelen szeretesről és háláról, amit népünk a Szovjetunió s annak nagy vezére Sztálin elvtárs iránt érez. — Ez a kiállítás egyúttal irányt mutat a további munkára, hogy hogyan kell szerkeszteni s írni, hogy feladatát jól tölerísse be a faliújság. A faliújságnak, — folytatta Horváth elvtárs, — alkalmazni kell az önkritika és a kritika fegyverét. S a faliújságnak ezt különösen kell faliújság kiállítás tanulságaira, segíteni. Horváth elvtárs ezután pár faliújságot ismertetett. Különösen kiemelte a Postaállomás, BB I., Erzsébet közp. faliul mert ezzel is a termelést segítjük tagjait, amelyek kollektíven a dobelogozók bevonásával készülnek. — Az ötéves terv előtt vagyunk. Befejezésül felhívta a figyelmet a tenn, hogy ezzel is építsük a Rákosi elvtárs vezette virágzó, boldog Magyarországot. A megjelent elvtársak ezután megtekintették a kiállított faliújságokat s ez eredményt mindenki a saját faliújságán fogja gyümölcsöt A kiállítás egyik legjobban szerkesztett faliújságja a Postaállomásé. A dolgozók legjobbjai kaptak élmunkás és kiváló munkan jelvényeket Dolgozó népünk sikerre vitte a hároméves tervet. A posta területén is kialakult az új embertípus, az új élet kovácsa, amely példamutatásával élenjárva a munkában, termelésben egyaránt építi a szocializmust. A mostani élmunkás kitüntetések sokban jelentenek változást akárcsak a legutóbbival szemben is. Akkor nő és ifjúmunkás igen kis számban volt a kitüntetettek között. A mostaninál már a nők, ifjúmunkások, s a műszaki értelmiség nagyszámú kitüntetése azt jelenti, hogy dolgozóink megértették Pártunk szavát, felsorakoztál szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs mellé s együttes munkával építik dolgozóink a jobb életet, a szocializmust. Meglátogattunk a boldog kitüntetett dolgozók közül párat. Nézzük meg, mit mondanak, hogy fogadták a kitüntetést? A Járműtelepen nagy munka folyik, a nagy, óriási műhelyben fülsiketítő zaj. Dolgozik mindenki. Az egyik kocsinál munkaruhás férfi áll s mutatja mit kell csinálni. Ferjentsik Béla főmérnök. A műhely vezetője. Szorgalmas ember, aki szereti a munkáját. Nagy része van abban, hogy műhelye a napi átlagos 113 százalékról a Sztálini Műszak napján 157 százalékra tornázta fel magát. A verseny szervezése, a termelés vezetése mellett képezi önmagát s tanítja dolgozótársait. Közben komplex brigádban dolgozik. 1936-ban lett mérnök. 8 évig járt a Műegyetemre, mert tanulmányát kétszer is meg kellett szakítania. Nem volt pénze, szegény volt a család. Középiskoláit is magánúton kellett elvégezni, úgy, hogy másokat tanított, aztán ő is tanult. A Járműtelepre 1947-ben került, a MOGORT akkor adta át a telepet a postának. Bő alkalom volt it munkára. Megszervezte a műhelyeket , s azóta munkájával bizonyítja be hiségét, szeretetét Pártunk iránt, s azt, hogy a dolgozó magyar nép szocialista jövőjének építésében minden becsületes, hazáját szerető értelmiségnek ki kell venni a részét. Amikor az üzemi gyűlésen a dolgozók kiváló munkás kitünteésre javasolták, szerényen csak ezt mondta: — Akármennyi munkát is végeztem, — csak kötelességemet telesítettem. Tudja, hogy a kitüntetéssel együtt pénzjutalmat is kap. Családja van, gyermeke, de ő már papírra jegyzi azokat a politikai és szakkönyveket, amiket meg szeretne venni. Az ötéves terv őt is íregmozgatta. Tudja, hogy népi demokráciánk megbecsüli s támogatja a műszaki értelmiséget. Ezt a bizalmat, mint pártonkívüli, azzal hálája meg Pártunknak, hogy üzeme termelését emeli azzal, hogy tervet készít az előre gyártható alkatrészek készítésére. Mikor e szavakat olvassuk, a kitüntetés már a mellén lesi s a megbecsült dolgozó tudatával készül a további jó munkára. ’A Bókás János-utca 35. számú házban szerény kis tábla jelzi: Káplán Istvánná, fszt. 2. Különös sem a házon, sem a nevén nincs. Egy lakó, a többivel együtt. A házban azonban valahogy híre ment, hogy Káplán Istvánné a Józsefközpont kezelőnője kiváló :munkás lesz. Szerény, tiszta lakásban két gyermek sír, nevet, okozza is szerzi percenként édesanyjának az apró örömetlent egyaránt. Reggel fél 8-kor a három és féléves Tibike maga küldi édesenyját munkába s hozzá teszi: aztán jól tessék ám dolgozni. Káplán Istvánná meg is fogadja gyermeke szavát. Úgy dolgozik, hogy a legjobb eredményt ér el. A hatalmas kapcsolóteremben, ahol a legnehezebb a munka, oda éltetik Káplán Istvánnét. Panasz ellene nem érkezik soha. Nyugodtan, módszeresen dolgozik. Nem hiába lett népnevelő és osztály propagandista. Munka és politikai nevelés szervesen összetartozik nála. Kisebbik gyermeke féléves volt, amikor Kápiármé a pártnapról hazament, megszoptatta, utána visszament a pártnapra. Munkamódszerét nem titkolja el. Most is vannak „újoncok", akiket tanít. Ennek óriási jelentősége van, hiszen itt egy elmaradt beszélgetés, vagy téves kapcsolás súlyos bevételkiesést jelentene a postának. Édesapja már idősebb dolgozó. Amikor megtudja, hogy leánya kiváló munkás lesz, — elérzékenyedik, ölébe veszi a kis unokáját s ezt mondja: — Látod, fiam, ilyen derék munkás legyél te is, mint édesanyukád. Nem kétséges, hogy Káplán Istvánné, a kiválómunkás, hasonló kiváló munkást nevel fiaiból a népi demokráciánknak. S mi éppen azt akarjuk, hogy ezrével legyenek a kiváló munkás Káplán Istvánnék, akik nevelni tudják majd gyermekeinket, a dolgozó nép boldogságát és szabadságát biztosító szocialista ötéves tervek megvalósítására. A legjobbak részesülnek a nyereségvisszatérítésben Kési 330.000 forintot tesz ki a postán a nyereség-viszatérítési összeg Szocializmust építő országunk bérpolitikájának célja az, hogy a közösség által termelt javakból mindenki teljesítménye szerint részesüljön. Az e héten megtartandó szakszervezeti napokon tüntetik ki a legjobbakat az élmunkás kitüntetésekkel, és ezzel egyidőben ismét sor kerül harmadízben a nyereségvisszatérítés jutalmazás kiosztására. Népköztársaságunk ismét sok millió forintot juttat vissza közvetlenül azoknak a dolgozóknak, akik túlteljesítették a terv reájuk eső részét. Így a postás dolgozók is részesülnek ezekben a kitüntetésekben. A nyereségvisszatérítés a postán megközelíti a 330.000. forintot. Ebből 40 százalékot a dolgozók között közvetlenül osztanak szét, 60 százalék pedig kollektív jutalmazásra szolgál és olyan szociális, kulturális és sport beruházásokra fordítják, melyekből a üzemekben dolgozók egyformán részesülnek. Ebből bővítjük a postás zenekart, az üzemi kultúrotthonok felszerelését. A 60 százalékos visszatérítésből épül az új postás sporttelepen az új tornaterem, ahol kosárlabdázóink, röplabdázóink otthont találnak. Ezek a beruházások a dolgozók kulturális fejlődését, pihenését szolgálják. A szocialista gazdaságunk alaptörvénye, hogy csak a termelékenység növekedése révén emelkedik a dolgozók életszínvonala. A nyereségvisszatérítés komoly ösztönzést ad a termelékenység további emelésére, hozzájárul a szocialista munkaverseny fokozásához. Nyereségvisszatérítésben részesülnek legjobb üzemeink, így pl. a Keleti-posta jó munkájáért 3 élmunkás kitüntetésben részesül és 8000,5 forint nyereségvisszatérítést kap. A Postafőosztály dolgozói, főleg a műszaki értelmiség egy része segítette dolgozóinkat a sztálini munkafelajánlás és sztálini műszakban. Ezért jó munkájuk eredményeképen 3 élmunkás kitüntetésben és közel kétezer forint nyereségvisszatérítésben részesülnek. Igen szép és lendületes munkát végeztek a Javítóműhely (Gyáli út) dolgozói, meg is van az eredménye. 6 élmunkásuk lesz és 7 ezer forint jutalmat kapnak. De a vidék sem marad el ebben a versenyben. Jó munkát végeztek a debreceni és soproni igazgatósági kerület dolgozói. Kiváló eredményeket értek el. Jutalmuk 14 élmunkás kitüntetés és 10 ezer forint nyereségrészesedési visszatérítés. Összefoglalva tehát, azon hivatalok és üzemek dolgozóit jutalmazzuk, amelyek egész népünk felemelkedéséért folyó harcban előjártak és Pártunk vezetésével, a Szovjetunió vezetésével erősebbé tették ötéves tervünk alapjait, ezzel erősítették a békéért, a szocializmusért folyó harcot. KÖNYVTÁRI HÍREK Szakszervezetünk könyvtárának 3065 olvasó tagja van. 2496 a mozgókönyvtár, 569 pedig a központi könyvtár tagja. Tagságunk rendelkezésére 15.161 könyv áll. A mozgókönyvtár havonta 5055 hivatalt látogat. Központi könyvtárunk 1192,mozgókönyvtárunk pedig 1926 könyvet kölcsönzött ki december hónapban. Vidéki könyvtáraink vannak: Szeged, Pécs, Sopron, Miskolc és Debrecen kerületi titkárságokon. Részükre legutóbb 265 db könyvet küldtünk le a könyvtárak kiegészítésére. Decemberben 1021 könyvet vásároltunk. Az új könyvek között megtalálhatók a legújabb Sztálin-díjas regények is. Pl.: Kaukázusi tavasz, Arany csillag lovagja. Nagy számban vettünk ismeretterjesztő, természettudományi könyveket is Szaktársaink szakmai továbbképzésére is nagy súlyt helyezünk a jövőben azzal, hogy máris számos elektromos szakkönyvet szereztünk be. Mozgókönyvtárunk állományát januárban teljes egészében kicseréltük, részben teljesen új, részben pedig a központi könyvtár könyveivel. A jövőben, minden két hétben újítjuk, felfrissítjük mozgó könyvtárunk állományát, negyedévenként pedig teljesen kicseréljük. Az olvasómozgalom könyvei közül a legolvasottabb könyvek. Illés Béla: Kárpáti rapszódia és Szimonov: Nappalok és éjszakák című könyvek. Tagságunk figyelmébe ajánljuk. A Szovjetunió a szocializmus országa című könyvet, melyből máris 35 db áll rendelkezésre. Hogy a szaktársak orosz nyelv tanulását megkönnyítsük, beszereztünk elegendő példányszámban Nina Potapova: „Orosz nyelv kézikönyve“ című kitűnő nyelvtankönyvét is.