Postás Dolgozó, 1952 (5. évfolyam, 1-11. szám)
1952-01-14 / 1. szám
11 Az 1951. év befejezése ismét jelentős lépéssel vitte előre a szocializmus építését Munkásosztályunk, dolgozó népünk, köztük a postásdolgozók is, takos harcot folytattak a felemelt tervek teljesítéséért és azt nemcsak elérték, hanem többségükben túl is haladták. Itt felmerül a kérdés, hogyan és miért vannak ilyen eredmények? — A válasz egyszerű: egyre többen értik meg azt, amit Lenin elvtárs úgy fogalmazott meg, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere és amiről Rákosi elvtárs azt mondta egyik beszédében, hogy nálunk is egyre többen értik meg a munkaverseny jelentőségét. Rákosi elvtársnak ez a megállapítása élő valóság. Ezt tanúsítja az a 32.060 postás versenyszerződés is, amelyet a postás dolgozók kötöttek az 1951-es évre és egyes kiemelkedő időszakokra. Az eredmények eléréséhez jelentős mértékben járult hozzá az is, hogy dolgozóink egyre élesebben vetik fel a tervek teljesítésének kérdését, a tervszerűséget, a műszak területén a szerszám, anyagellátás, a forgalom területén a menetrendszerűség betartását, az AB-mozgalmat, a felelősség, a fegyelem kérdését. Mindezek eléréséhez, megjavításához nemcsak bírálatokkal járultak hozzá, hanem számos java© arra, újítással adtak segítséget. Ennek tudható be az, hogy a postai felemelt terveket általában teljesítettük, túlteljesítettük. A tervteljesítéshez igen nagy lendítőerő volt az egyre emelkedő újítások és a takarékosság , a Gazdamozgalom elterjedése, mellyel közel 1,5 millió forint megtakarítást értünk el. Szép példáit láthatjuk a tervteljesítésnek üzemeink, hivatalaink egész sorában, mint pl. Alközpont a., Központi Járműtelep, Javítóműhely, Főposta, Keleti p., Bp. 62., 72., hivatalok, amelyek közül nem egy, hanem több dicsekedhet többszörös és üzemcímmel. Terveiket 110—130 százalék körül teljesítették és az évre szóló tervmunkákat részleteiben is már október 31—december 21. között befejezték. A sok közül a Főpostát, ha megnézzük, az tűnik fel, hogy jó az üzemi háromszög együttműködése, aminek folytatása, hogy megvan az egyes osztályok, dolgozók között is az együttműködésre való törekvés. Ennek eredménye, hogy tervüket már december hó 11-én befejezték. Elsősorban a takarékosság területén, sok egyre emelkedő teljesítményt érnek el. A szakszervezeti bizottságok vezetői hibát követnek el abban, hogy a politikai nevelőmunka mellett elfeledkeznek arról, hogy tudatosítsák a szervezett munkamódszer átadásért járó jutalom ismertetését, amely szintén emelője,segítője a mozgalomnak. Az együttműködés hiánya Az együttműködés hiányát legjobban az bizonyítja, hogy ebben a kérdésben még a felsőbb vezetőségek között sem alakult ki elég szorosan az együttműködés,és ami kitűnik abból, hogy a Főosztály tervosztálya a szakszervezet meghallgatása, megkérdezése nélkül január elejére termelési értekezleteket rendelt el, ugyanakkor hasonló tárgyban egy nappal később a SZOT, illetve a szakszervezet szervezésében ismét meg kellett tartani. A tervteljesítés elhanyagolását, a nem kielégítő törekvést bizonyítja a Buvihalép, Soproni HALEP, Vezetékesrádió tervteljesítésénél megmutatkozott lemaradások. Hogy nem voltak elég harcosak a szakszervezeti bizottságok, azt bizonyítja az a tény, hogy november ésdecember hónapban a kő kövön nem marad jelszóval a lemaradások jelentős részét behozták. Ez a jelenség egyébként elég általános a postai üzemeknél és főleg a december hónap — függetlenül a decemberi csúcsforgalomtól — igen kapkodásszerűen zajlott le, ami pedig nem egyeztethető össze a szocialista tervgazdálkodással. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk a dolgozók javaslataival való törődést. A múlt év közepén tartották meg legjobb sztahanovistáink az első együttes megbeszélésüket. Ezen a megbeszélésen sok értékes javaslat, hozzászólás történt és mindez azért, hogy a munka megjavuljon. Ennek ellenére a Főosztály illetékes szakosztályai a műszak és forgalom többszörös „felkérése” elenére is csak most félév után jutottak el odáig, hogy válaszoljanak a felvetett kérdésekre.Hágától értetődik, hogy ilyen kezelés mellett a dolgozók nem érzik azt, amit annyit hangoztatunk, hogy mindenben segítjük, támogatjuk az egészséges kezdeményezésüket. Mindezen felsorolt hibák ellenére is meg kell állapítanunk, hogy dolgozóink nem hagyták, nem hagyják magukat és sok esetben a javaslattétellel egyidőben már meg is valósították gyakorlatban elgondolásaikat. Eszerint mégis úgy értékelhetjük az 1951. évi terv teljesítését, mint egy győzelmet, mert valamennyi százalék, amivel 100 fölött teljesítettünk, egyegy újabb csapást jelentett az imperialista háborús uszítókra, ugyanakkor erősítette a béketábor, a szocializmus építését és ez a döntő. Ezeknél az eredményeknél azonban nem állhatunk meg és ezért számba kell venni a további feladatainkat. legfontosabb feladat a tervteljesítés, az, hogy minden szakszervezeti bizottság, de minden postás dolgozó harcoljon azért, hogy felbontott tervvel dolgozhasson, hogy nap mint nap teljesíthesse a tervét. Segítséget kell adni a dolgozóknak, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt évben, most is megtehessék szocialista kötelezettségvállalásaikat elsősorban a tervre, a takarékosságra, a minőségi munka megjavítására. Fel kell használni a termelési értekezleteket arra, hogy a dolgozók megtehessék javaslataikat és építő bírálattal megjavíthassák a munnkát. El kell érni azt, hogy az öntudatos dolgozók elmondhassák a hibákat, mint pl. a munkafegyelem lazasága, amely Rákosi elvtárs szavai szerint legnagyobb fékje a termelésnek. A nagyobb eredmények elérése, a lemaradottak megsegítése érdekében minden szakszervezeti bizottság elsőrendű feladata, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy Röder evtárs és Deák elvtárs kezdeményezésébe minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a postás sztahanovisták és dolgozók, hogy ezen keresztül ötéves terv ívünk harmadik évét még eredményesebben fejezhessük be. Tervszerű munkával, előre az 1952. év feladatainak túlteljesítéséért! Bayer a Gazda mozgalom keretében vállalt 248.200 forint megtakarítást 274.964 forintra teljesítették. Az anyagtakarékossági vállalásukat 1190 forinttal teljesítették túl. Egy postai gépi kapcsolású távgépíró-központ előzetes megépítési munkálatait előrehozva, november 25-e helyett november 7-re készítették el, s ezzel 11.200 forintot takarítottak meg. De eredményeikhez nagyban hozzájárul az is, hogy a dolgozók megértették az elvtársi segítségnyújtás jelentőségét. A Főposta sztahanovistái csatlakoztak a Rőder-mozgalomhoz, hogy újabb sztahanovistákat nevelhessenek és felemelhessék az elmaradókat. Ez a segítségadás megmutakozik a táviratkézbesítő osztályon Balázs Piroska teljesítményében, aki Istenes Zoltán segítségadása folytán eredményét 97 százalékról 102 százalékra emelte. A távirászok közül segítségadásával kiemelkedik Kinczel Hana, kinek segítségadása folytán Molnár Antalné távirász teljesítményét 98 százalékról 60 százalékra emelte. Hasonló helyes segítségadás indult meg a Járműtelepen, Keleti-postán, Javítóműhelyben, amelynek eredményei feltétlenül a tervteljesítést segítik elő. Meg kell azonban látnunk az eredmények mellett azt is, hogy nem mindenki és nem mindenütt értették meg a tapasztalatátadás jelentőségét, a jó együttműködés fontosságát, a tervek maradék nélküli teljesítéséért folyó következetes harc szükségességét és a dolgozók javaslatainak végrehajtását. Ezt igazolja az a tény, hogy még mindig vannak olyan sztahanovisták, akik nem kapcsolódtak be ebbe a mozgalomba és nem segítik úgy a lemaradókat, mint Cserp Gyula és Lengyel István szaktársak, kiknek oktatása nyomán a hozzájuk beosztott átképző- POSTAI DOLGOZÓ Üdvözöljük az új postaügyi minisztériumot Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet hozott új minisztériumok létesítéséről, így a többi között külön postaügyi minisztériumnak megalakításáról. Kormányzatunk és pártunk intézkedése újabb megbecsülése a postás dolgozók munkájának, egyben a posta fontosságának kifejezése. Alig néhány hete, hogy a minisztertanács tervlezte apostás dolgozók fizetését, jelentékeny juttatást biztosítva a postás dolgozók többségének. Dolgozóink érzik kormányunk és pártunk gondoskodását, tudják, hogy e gondoskodást jobb munkával, a postaszolgáltatások megjavításával, a postának valóban szocialista postává való átalakításával hálálhatják meg. Üdvözöljük Katona elvtársat az új postaügyi minisztérium élén, munkájához sok sikert kívánunk és ebben fegyelmezett, odaadó, jó munkával, minden erőnkkel támogatjuk. Tervbrigádok működése az alközponti TV-nél Az MDP II. kongresszusának határozata alapján üzemünk minden egyes részlegében 1951 augusztus havában megalakultak a tervbrigádok. A brigádok feladata akkor az volt, hogy vizsgálják meg a termelő csoportoknál, osztályoknál a szűk keresztmetszetet, kutassák fel a rejtett tartalékokat, segítsék dolgozóikat a tervévben előírt munkák minél előbbi sikeres befejezésében. Ahol lemaradások mutatkoztak az anyagelőkészítésben, a terv teljesítésénél, ott a tervbrigádok tagjai tették meg javaslataikat a hiányosságok kiküszöbölésére. Ugyanakkor tudatosító munkát végeztek az üzemben, mozgósították a dolgozókat az 1952. évi terv munkáinak előkészítéséhez. Szoros kapcsolatot tartottak az üzem dolgozóival, kérdéseikre felvilágosításokat adtak, javaslataik megtételénél segítették őket. Jó munkájuk elősegítette, hogy vállalatunk éves tervét teljes részleteiben október 31-én, november 7-i ötmillió forintos vállalásunkat pedig 7.350.100 forintra teljesítettük. A vállalat eredményeit elősegítették a tervbrigádok azzal, hogy rendszeresen kéthetenként tartottak értekezletet és az ottani javaslatok alapján hozott határozatokat a tervbrigád tagjai végrehajtották. Az elvégzett feladatok között szerepel többek között a fenntartási osztály és építési osztályon a munkaerők szervezettebb munkábaállítása. A távbeszélőberendezések jobb kihasználásának biztosítása, a minőségi munka megjavítása. A brigádtagok által végzett munka eredménye nem maradt el, így például a fenntartási osztályon a minőségi munka fokozatosan 10,6 százalékos jóságfokról decemberig 4,6 százalékra javult. A feladatok sokaságát csak úgy tudták elvégezni, hogy mindig szoros kapcsolatot tartottak dolgozóinkkal és javaslataik megvalósítását figyelemmel kísérték. Brigádjaink figyelmet fordítottak arra is, hogy a termeléshez szükséges műszaki feltételek, anyagok, szerszámok biztosítva legyenek. Az üzemek közötti kooperációt helyesen értelmezték és a javítóműhely részére, a brigádok javaslatára, már december hónapban kiszállították felújításra az 1952 első negyedére beütemezett munkák bizonyos hányadát. Ezzel is elősegítették a javítóműhely tervszerű munkáját. Az 1952-es év első negyedévi műszaki keretszámok birtokában a vállalat, a tervbrigádok javaslatai alapján, osztályonként egyénekre, munkapadokig tervfelbontást végzett, ezzel is elősegítve dolgozóinkat 1952. évi vállalásaik megtételében. Az ötéves terv harmadik évének célkitűzéseit megvalósítani csak akkor tudjuk, ha a tervbrigádok fokozzák felkészültségüket és még több hasznos kezdeményezést indítanak el. Kertész István, az Alközpont ÜV bér- és termeié®! felelőse Dolgozó népünknek, az ország gazdáinak az új év kezdete a büszkeség és öröm ideje. A haza sorsáért felelősséget vállaló dolgozók szerte az országban felteszik maguknak ekkor a kérdést, hogyan dolgoztak az elmúlt évben, mit végeztek és megtettek-e minden tőlök telhetőt a terv teljesítése, hazájuk és népük megerősítése érdekében Ezt a kérdést, mi, postás dolgozók is feltesszük magunknak. A postás dolgozók döntő, többsége becsülettel és örömmel felelheti, hogy tervét teljesítette, sőt túlteljesítette. Várjon minden postás dolgozó és minden postás üzem büszkén kijelentheti-e? Nem, nem minden postás dolgozó és nem minden postás üzem teljesítette 1951. évi tervét. Nem teljesítették azt a Soproni Hálózatépítő Üzemi Vállalat dolgozói. Miért nem? Rákosi elvtárs mondotta: „a munkafegyelem lazasága egyik legnagyobb fékünk’'. Ha megvizsgálják, hogy a Soproni Hálózatépítő Vállalat tervlemaradásának mi az oka, azonnal megállapíthatjuk, hogy annak döntő oka a terv teljesítésének valóságos fékje éppen a munkafegyelem lazasága volt. De a számok jobban beszélnek, tehát november végéig a vállalat megalakulása óta összesen 7262 munkanap, az összes munkanapok 16,6 tized százaléka esett ki a termelésből igazolatlan hiányzások, mulasztások miatt. Emellett a hatalmas mulasztás mellett szinte eltörpülnek a többé-kevésbé fennálló nehézségek, mint azidőnként éppen a rossz munkaszervezés miatt előálló anyaghiány és a sokat emlegetett ,,munkaerőhiány”, amelyet úgy akartak „megoldani”, hogy új munkaerőket kívántak felvenni, ahelyett, hogy a vállalat vezetősége példát adó magatartással a dolgozóknak járó juttatások biztosításával, vagy a szakszervezeti bizottság a hibák feltárásával, a dolgozók közötti nevelőmunkával akadályozták volna meg a munkaerővándorlást. Hogy mi történt, erre talán legjobban megfelel Drávai István elvtárs, a november 20-án tartott termelési értekezlet felszólalása. ..Sokszor el lehetne intézni könnyűszerrel olyan munkát, ami a torzsalkodás következtében elakad. Számos ilyen torzsalkodás megszűntetése sokat könnyítene munkánkon." A torzsalkodások és főként a vállalat volt vezetőinek torzsalkodása „elvonta a’ idejüket a legfontosabb kérdésnek, a munkafegyelem megszilárdításának feladatától. Fokozta ezt még az is, hogy Tarnóczi Lóránt szaktárs főkönyvelő a raktárban lévő és a távirdamunkások részére kiutalt szalonnából „rendezett vacsorát”, hogy a december 10-én esedékes bérkülönbözetet a vidéki kirendeltségeknél csak 13, 14-én fizették ki, hogy a dolgozók jogos kívánságaikat sürgető leveleikre cinikus hangú választ kaptak, mint László Gyula szaktárs Szombathelyen. Hogy pl. Zelenyánszki György szaktársnak 3 hónapig nem fizették ki áthelyezése alkalmával az átköltözési díjat, ugyanakkor Tarnóczi szaktárs az útiszámlájában taxi és magánorvosi díján is elszámolt és szabadságáról is, kirendeléséről is későn tért vissza. Ezekről tudtak a vállalat dolgozói is, de tudtak arról is, hogy a vállalatvezető és a főkönyvelő december 6-án összepofozkodtak. IV., V., VI. ’* vámban 1006 munkanap VII. ., 706 VIII. ’ ., 632 IX. ., 2359 X. ., 1603 XI. , 956 1952 január 14 Ezek és hasonló esetek az amúgyis elhanyagolt munkafegyelmet tovább lazították. ..tőlünk követelnek munkafegyelmek egymással verekedő vezetők?” — mondották a pápai távirdamunkás szaktársak. De nem is tudhatnak a munkafegyelem megszilárdítása terén elérni eredményeket olyanok, mint pld. Karádi szaktárs, a szombathelyi építési kirendeltség vezetője, aki a munkásszállóból szalmazsákot és Hendi Erzsébet, szakszervezeti bizottsági titkár, aki lepedőket vitetett haza lakására. Ehhez persze hozzásegítette őket dr. Tárnok Pál szaktárs „munkája" is, aki papíron parancsol,de valójában nem vesz észre ilyen súlyos eseteket. sem csoda tehát hogy a vállalat november végéig alig 80 százalékra teljesítette tervét. És a tervosztály vezetőjének felvilágosítása szerint, a december havi eredményekkel együtt is csak kb. 90 százalékot teljesítettek. (A kiértékelés folyamatban.) Rákosi elvtárs a munkafegyelemmel kapcsolatban azt is mondotta: „minél hamarabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz a fejlődésünk!” A vállalat új vezetőségének és szakszervezeti bizottságának sürgős feladata a munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezés kialakítása, minden kirendeltségnél megfelelő munkásszállások biztosítása, a dolgozók politikai és kulturális nevelése, a terveknek minden egyes dolgozóig való felbontása, a munkaverseny szervezése, a verseny nyilvánosságának biztosítása. A szakvezetők azonban a munkafegyelem terén csak akkor tudnak eredményt elérni, ha a kommunisták és az élenjáró dolgozók, a szakszervezeti szervek és funkcionáriusok segítik őket ebben a harcban. Ha kialakítják azt a légkört, „amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat” Sz. F. Brigádkézbesítés a Keleti Postán A posta leírt alpterjesztés bevezetésével egyidőben a brigádkézbesítésre való áttérést javasolta szakszervezetünk és a szakvezetés kézbesítőinknek. A brigádkézbesítést kézbesítőink ennek ellenére az ismeretlen, az új iránti ellenszenvvel fogadták. Azonban a Szovjetunió tapasztalatai és az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a brigádkézbesítés valóban jó és a kézbesítők érdekeit szolgálja. , Iit bizonyítja a Keleti Posta példája is, ahol 1951 április 1. óta brigádban kézbesítenek Itt is voltak hibák, amiket időközben megszüntettek. Három ízben tervezték át az eredeti hetes brigádokat. A brigád mai formája minden tekintetben megfelel és elősegíti a hírlapkézbesítés által fokozottabbkövetelmények elé állított szaktársak munkáját. A jelenlegi brigádban a járás A és B kézbesítője közül az egyik héten az A, a másik héten a B kézbesítő viszi a hírlapot. Ahol a kézbesítendő hírlapdarabszám ezt megkövetelte, hírlapbetét járatot szerveztek. Megszervezték a kézbesítők közötti versenymozgalmat. Ezzel a beosztással a hírlapot kézbesítő szaktárs a hírlap kézbesítése után csak egy levélindítással indul, míg a másik kézbesítő viszi a kétszeri levélindítást. így mindkét kézbesítőnek csak kétszer kell kiindulnia, mégis biztosítva van a hírlapok kézbesítése, valamint a kétszeri levélindítás. így elérték azt is, hogy minden második szombaton és vasárnap szabadnapot adhatnak a kézbesítő szaktársaknak. Hetenként rendszeresen brigádértekezletet tartanak A brigádértekezleten megtárgyalják a hírlappal kapcsolatos új rendeleteket, tudnivalókat, értékelik az előző héten elvégzett munkát, megbeszélik az esetleges panaszokat, reklamációkat. A brigádértekezletek a brigádtagok szép fejlődését mutatják. A brigádban végzett kollektív munka a hírlapterjesztést is elősegíti. Amíg a hivatal júniusi lapforgalma 53 ezer volt, addig a novemberi 64 ezerre emelkedett. Ugyanilyen emelkedés tapasztalható az előfizetésgyűjtéseknél is. Júniusban 42, októberben 67, novemberben pedig 102 új előfizetőt gyűjtöttek a brigádtagok. Jelenleg a brigádnak 2658 előfizetői példánya és 2400—2800 árusítási példánya van átlag havonta. Zalaegerszegről is hasonló eredményről számolnak be. Október 7-én alakították meg a brigádokat. A brigádkézbesítés bevezetése óta három ízben érkezett panasz késedelmes kézbesítés miatt, de az is közvetlen az brigádkézbesítés bevezetése után. A brigád megalakításakor a kézbesítők idegenkedtek a brigádtól és minden érvet felhoztak az ellen. Hivatkoztak arra, hogy a brigádkézbesítés bevezetésével nagyarányú lemorzsolódás áll elő. Azóta megszűntek a panaszok, a kézbesítő szaktársak megszokták, sőt ma már világosan látják, hogy a brigádkézbesítés bevezetésével heti szabadnapjuk biztosítását érték el. Lemorzsolódás sem történt, ellenkezőleg, az előfizetők számában örvendetes emelkedés következett be. A brigádkézbesítéssel kapcsolatban ugyanaz a helyzet Debrecenben is, mint az előbb említett két hivatalban. Láthatjuk tehát, hogy a brigádkézbesítés jó, az a kézbesítő szaktársak érdekeit szolgálja. Egy tanulságot azonban le kell szűrnünk, mégpedig, hogy a brigádok megalakításánál nem kell feltétlenül ragaszkodni a megadott formához, hanem olyan módszert kell kidolgozni és bevezetni, amely a helyi viszonyoknak megfelel s a gyakorlatban is jól beválik. Sz. S.