Postás Dolgozó, 1958 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-15 / 1. szám
% mint az előző évben. Ezt a furcsa eredményt csak a külföldi áru, pénz és nyersanyag hitelek segítségével tudtuk elérni. De mindenki megérti, hogy csak külföldi kölcsönökre építve, tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat. Kormányzatunk szilárd elhatározása, hogy az elért életszínvonalat biztosítja, majd fokozatosan továbbfejleszteni kívánja. Mi becsületbeli ügyünknek tartjuk, hogy a szocialista országok dolgozóinak néhány év múlva visszafizetjük ezeket a kölcsönöket. Ehhez úgy kell dolgoznunk, gazdálkodnunk, hogy 2-3 éven belül gazdaságilag teljesen talpra álljunk és a saját erőnkből fejlődjünk tovább. Ezt körülbelül 3 év alatt akarjuk elérni a most készülő tervek szerint. Hogy ezt elérjük, ahhoz az szükséges, hogy még jobban és olcsóbban termeljünk. Szigorúan takarékoskodjunk minden téren, ésszerűen használjuk fel a beruházási összegeket, kemény állami és munkafegyelmet teremtsünk meg. Szembe kell szállni minden korrupcióval, a társadalmi tulajdon bűnös herdálásával, a lopással. Mindezeket messzemenően figyelembe kell venni munkánkban és soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az érdekvédelem a szocializmus építése idején, már nemcsak az azonos szakmájú dolgozók szűk csoportjának érdekvédelmét jelenti, hanem az egyéni és társadalmi érdek feltétlen összhangját, mindkettő következetes érvényesítését .A posta gazdasági helyzete A továbbiakban Horn elvtárs arról beszélt, hogy a kapitalista társadalomban a posta, tevékenységében döntő szerepet játszik az üzleti szellem. Ezzel szemben a szocialista posta célja a gazdasági és társadalmi élet által előírt követelményeken túlmenően az, hogy a lakosság legszélesebb rétegeit minél jobban szolgálja ki„„„Ezt bizonyítja a magyar posta fejlődése 1945 óta modotta Horn elvtárs. —■ 1637-hez viszonyítva a lakosság szükségleteit szolgáló postaszervek száma közel kétszeresére, ezen belül pl. a tanyavilágot ellátó külterületi postahelyek száma 516-ról 2838-ra emelkedett. A távbeszélgetések száma az 1937-es évhez viszonyítva közel háromszorosára, a táviratok száma több mint harmincszorosára, a hírlapforgalom közel ötszörösére, a takarék be- és kifizetések háromszorosára, a vezeték nélküli rádió előfizetők száma négyszeresére növekedett. A postaforgalom területén a felszabadulás óta számos új szolgáltatást vezettek be. Jelentős eredményeink ellenére sem mondhatjuk el azonban, hogy mindenben eleget tettünk a követelményeknek. A lakosság és a népgazdaság igényei gyorsabban nőttek, mint a postaszolgáltatás fejlődése. Jelenleg pl. megközelítően sem tudjuk kielégíteni a távbeszélő igényeket, amelyek pedig jelentősen növelhetnék a posta bevételeit. Jogosak a postaszolgáltatás jobb minőségi munkáját sürgető követelések is. Megállapítható, hogy főleg a gyorsaság és pontosság terén a korábbihoz képest fejlődés nem tapasztalható. A kártérítések aránya alatta van az 1937-es szintnek, sőt az ellenforradalom következményeként több területen jelentős rosszabbodás állt be. Mi a teendő? A posta távíró, távbeszélő szolgálat, a kezelést gépesítő berendezések lassan fejlődnek. A lassú fejlődés és a rendkívül nagy igénybevétel jelentősen gyorsítja a berendezések elhasználódását. Ezt a tendenciát erősíti a korszerűsítés hiánya is. A legnagyobb nehézséget okozza, hogy nem áll rendelkezésre a postának megfelelő számú szakképzett, fegyelmezett postai dolgozó. A posta létszáma 1937-től 1956-ig 26 ezerről 41 ezerre nőtt. Az elmúlt 10 esztendő alatt mégsem sikerült a szakképzés megfelelő emelése azért, mert a postánál a személyzet inituációja igen nagy volt. Jellemző példa erre, hogy 1956-ban 9262 felvétel mellett 9163 kiválás volt. ##M/ás hogyna segítsük a postai munkát ? A növekvő igények kielégítéséhez a szolgáltatások megjavításához az anyagi eszközök gyorsabb ütemű fejlesztésére és olyan postás dolgozókra, vezetőkre van szükség, akik hivatásnak érzik a postai munkát, hozzáértéssel, fegyelmezetten és hűségesen végzik azt — mondotta Horn elvtárs. Minden erőt arra kell fordítani, hogy a viszonylagosan új beruházásokat igénylő fejlesztés mellett a még meglevő összes lehetőségeket kihasználva oldjuk meg az előttünk álló feladatok nagy részét. Különös gondot kell fordítani a felújítási keretek ésszerű felhasználására és a posta műszaki berendezések fenntartási munkájának javítására. Ezeket a feladatokat csak a dolgozók legszélesebb rétegeinek közreműködésével, a szakvezetők odaadó munkájával leszünk képesek elvégezni. Az itt elért sikerek lesznek egyedüli biztosítékai életszínvonalunk megtartásának, illetve fokozatos továbbfejlődésének. Ezért a szakszervezeti aktívák elsőrendű érdekvédelmi munkát végeznek, mikor jobb munkára mozgósítják szaktársainkat. .. sao€‘iulis/u tn ti nk u verseny A szocialista munkaversenyt nem a régi bürokratikus módonkell szervezni. Csak ott induljon, minden formaságoktól mentes verseny, ahol reális, mérhető, valóságos eredmények születhetnek. Hasznos a munkaverseny ott, ahol havi tervek vannak, pl. a műszaki üzemeinkben, a lakatosoknál, asztalosoknál, építőmunkásoknál, jelfogós műszerészeknél stb. helyes a tervek túlteljesítéséért versenyezni. Komoly takarékossági versenyt lehet szervezni a nél, a kábelüzemben az építő részleghez, a gépkocsivezetők között stb. A minőség javítását lehet a munkaverseny célkitűzésének állítani a géptermi műszerészeknél, a kijárós műszerészeknél, a kábelrendezőknél, a gépházakban dolgozóknál, a Járműtelep, a Javítóüzem, a kábelüzem majd minden szakmunkásánál. De van lehetőség a forgalomnál is. A pénztári eltérések csökkentése, a díjhiány visszajelentések csökkenése, a hírlap előfizetés gyűjtés, a távirányítás és zárlat lemaradás csökkentése, a táviratok gyors továbbítása mind-mind az a terület, ahol munkaversenyt lehet szervezni. A szakszervezeti bizottságoknak, a bizalmiaknak, és a szakmai vezetőiknek sokkal több erőt kell fordítani a munkaverseny szervezésére, mint az 1957-es esztendőben. Világosan kell azonban látni különösen a postán, hogy a szocialista munkaverseny nem az egyetlen és nem is mindenüttalkalmazható módszere a munka, a szolgáltatások javításának. A termelési tanácskozásokat, és ahol lesznek üzemi tanácsok — négy termelő jellegűüzemünkben — az üzemi demokrácia fórumává kell tenni. Jobban fel kell használni a dolgozói okos, hasznos javaslatait a szakmai munkában. Sauk képzettség ! A szocialista munkaverseny szervezésén túl a szakoktatás segítésében, az újító- és takarékossági mozgalom fejlesztésében, a munkafegyelem és a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításában igen sok feladatatunk van. A szakmai képzettség hiányait pótoltatni szükséges és szükséges az is, hogy a jövőben az egyes munkakörökre aszükséges képzettségi normákat szigorúan betartsák. Szaktanfolyamokra csak a munkakörök által szükségelt számában és csak olyan dolgozókat vigyenek, kik hivatásuknak érzik a postai munkát és hívei a népi demokráciának. Jelenlegi bérrendszerünk a szakképzettség és az általános műveltség növelésére ösztönző hatású. Ügyelni kell azonban arra — különösen a rangbér arány növekedésével —, hogy a bér nem elsősorban a szakképzettség, hanem a végzett munka ellenértéke legyen. Az újítómozgalomról szólva, a beszámoló megállapította, hogy az a szocialista társadalom építésében jelentős szerepet tölt be. A dolgozók alkotókészségére, szakismeretére építve jelentős gazdasági eredményekre vezet, könnyebbé teszi a munkát, jobbá a szolgáltatásokat. — A postán is megvannak már az újítómozgalom fellendítésének feltételei — mondotta Horn elvtárs. — A kormány 1957 évben az újítások és találmányok elfogadását és bevezetését, a polgári jog szabályai szerint rendezte, amely megnyugtatóbb az újítókra nézve. Most valamennyi szakszervezeti szervnek a szakvezetés segítségével kell helyreállítania az újítómozgalom szerveit. Ki kell dolgozni a feladatterveket és mozgósítani kell a postás újítók sokezres táborát. Minket fegyelem A postás dolgozók mindig büszkék voltak a posta és saját maguk becsületére, fegyelmezett, pontos munkájukra. Mégis az tapasztalható, hogy a postánál a munkafegyelem és a társadalmi tulajdon védelme nem megfelelő annak ellenére, hogy sok olyan tényező megszűnt, amelyek az elmúlt időszakban a munkafegyelem lazulásához hozzájárultak. Mint pl az alacsony bérezés, az állandó munkaerővándorlás, a szakképzettség megbecsülésének hiánya stb. Nagy a csomagfosztogatások és visszaélések száma. A pénztári eltérések is emelkedtek. Sokan tudatosan, mások felelőtlen, felületes munkájukkal okoznak károkat nemcsak a végrehajtó szolgálatban, hanem a felsőbb vezetésben is, a kellően össze nem hangolt műszaki, építési feladatokból származó károkkal. A középvezetők, az osztályok és üzemei, csoportok, szakmai vezetői nem tartanak rendet, eltűrik a fegyelmezetlenséget, lazaságokat, gyenge az ellenőrzés. Az a tény, hogy viszonylag sok a fegyelmi büntetések száma, az elbocsátás, áthelyezés és a súlyos fegyelmi büntetés, azt bizonyítja, hogy nem akadályozzák vagy torolják meg a kisebb hibákat s így lesznek ezekből nagyok, sokszor egész életre kiható büntetések. De azt is bizonyítja, hogy a szakszervezet nevelőmunkája hiányos. Le kell azonban szögeznünk, hogy aki a munkafegyelmet bármilyen szempontból nem képes, vagy nem hajlandó betartani, vagy betartatni, az jobb, ha önként lemond vezető beosztásáról. Nem lennt velemiféle kényelmes ,,politikai semlegesség” talaján állni és megtűrni a fegyelmezetlenséget. . 1 pasists dolgonók és étszíntanul, szőkés is és kulurtílis visítottsága A postásság életkörülményei az elmúlt 12 esztendő alatt jelentős mértékben javultak. A régiek emlékeznek arra, milyen nagy volt a különbség a kinevezett és ki nem nevezett postások, sőt a férfiak és nők között is. A kinevezettek sokezres tábora fizetésben, családi pótlékban, táppénzben, nyugdíjban, munkaviszony tekintetében, munkaidőben stb. megalázó és sértő megkülönböztetésben részesült. A felszabadulás utáni években a helyzet gyökeresen megváltozott, minden dolgozó egyenlő jogú alkalmazottja lett a postának. Az életszínvonal alakulásánál feltétlenül számításba kell venni azokat a juttatásokat, amelyek nem közvetlenül, hanem közvetve jelentkeznek a dolgozók életében, a szociális és kulturális ellátottság terén. Bérezés és a mankétügy alakulása Kormányzatunk 1952—57-ig négy alkalommal emelte a postás dolgozók bérét, legutóbb 1957-ben, évi 100 millió forinttal. Ez nálunk havi 21%-os emelésnek felel meg, a népgazdaság más területein ebben az időben átlag 10—15%-os béremelés volt. Ezzel a postás bérszínvonal sok területen elérte, vagy jelentősen megközelítette a hasonló munkakörben dolgozó rétegek színvonalát . Ezenkívül 1953 óta számos bérintézkedés történt. A posta valamennyi dolgozójára kiterjesztették a jubileumi jutalmat. A túlórák pótlékolhatók, a munkaszüneti napokon végzett munkák külön díjazhatók, a fiókposta vezetők dologi kiadását a posta átvállalta, ezenkívül bevezették a mankópénzt és a kishivatali készenléti általányt. Ezek és még a további bérintézkedések mind azt bizonyítják, hogy népgazdaságunk teherbíró képességét figyelembe véve, kormányzatunk törődött a postás dolgozók életszínvonalával. Az eredmények szépek, de tovább kell fejleszteni bérrendszerünket, a szocialista elvek alapján, a postai viszonyok figyelembe vételével. A továbbiakban Horn elvtárs a távirdamunkások helyzetéről és a lapterjesztés problémáiról beszélt. Majd a jutalmazásról a következőket állapította meg: A jutalmazást a kötelességen felüli, vagy jobban végzett munkaeredmény elismeréseként kapják a dolgozók. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy mindenfajta jutalmazás anyagi alapját, vagy a felterjeszthetők létszámát a végzett munka eredményét figyelembe véve adják ki a postaszemeknek. Ezt az elvet kell érvényesíteni az igazgatói alap, a forgalmi jutalom, a műszaki prémium, a „Szakma Kiváló” dolgozója, az „Élüzem”, a ,Kiváló Dolgozó” cím adományozása és a soronkívüli kinevezések terén is. M munkaidő A munkaidők területén a következő feladatokat látja szakszervezetünk. A 210 órán felüli munkaidőt meg kell szüntetni a mozgóstík, a kézbesítők és a műszak egyes területein. A kézbesítő járatokat helyesen kell megállapítani és csak ott jogos csökkenteni a munkaidőt, ahol a rendes kézbesítő munkával nem keveredik össze a hírlapárusítás. 8 óránál kevesebb munkaidőtkell majd bevezetni az olyan egészségre ártalmas munkakörben, mint pl. az akkumulátor készítés. A rendkívül terhes idegi munkát kívánó távbeszélő és távíró kezelői munkakörnél a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve kell csökkentenünk a munkaidőt. Ilyen és ehhez hasonló javaslatainkat elküldtük a Szakszervezetek Országos Tanácsának és azon leszünk, hogy a Munka Törvénykönyvének módosításával ezek a problémák is megoldódjanak. Ők munka- és egészségvédeelom terén elért eredmények és további feledniük . A felszabadulás óta a postás dolgozók szociális ellátottsága összehasonlíthatatlanul jobb, mint a múlt rendszerben. A dolgozókról való szociális gondoskodás évről-évre fejlődik és ez a dolgozók életszínvonalának alakulását kedvezően befolyásolja. ■ Komoly eredményeket értünk el a gyermekintézmények kialakítása. .. az üzemi étkeztetés bevezetése, az üzemi baleset megelőzése, a munkavédelem fejlesztése, a munkahelyi ártalmak káros hatásának elhárítása, a védőételek, a védő- és munkaruhák biztosítása, a munkásszállások létesítése és az egészségtelen munkahelyek megváltoztatása terén. A lakáshiány — a roppantul megnőtt jogos igények következtében— a dolgozóik mintegy 6%-nak égető problémája ma is. Nagy jelentőségű volt, hogy 1957-ben visszakaptunk, illetve megkaptunk különböző kedvezményeket, mint pl. csomag, telefon- és távíródíj kedvezmény, illetve az 50%-os vasúti utazási kedvezmény. Az egyenruha ellátás terén igen jelentős a fejlődés. Míg 1938- ban 6125-en, 1957-ben közel 15 ezren részesülnek a postánál ingyenes ruhaellátásban. De 1952-től 50%-os térítéssel az összes postás dolgozó részesülhet egyenruha ellátásban. Ez azt jelenti, hogy államunk évi 30 millió forintot juttat egyenruha formájában a dolgozóknak. Népgazdaságunknak a jelenlegi állapot fenntartása is nehézséget okoz, ezért az illetményruha kiterjesztése a közeli jövőben nem várható. A régebbi postások valamennyien tudják milyen sok megoldatlan probléma, jogdíj sérelem volt régen a munkaidő, a szabadnapok, és a szolgálati idők beszámítása terén. 1953 óta jelentős lépést tettünk előre ezen a téren — mondotta Horn elvtárs. — Ma már viszonylagkis kivételtől eltekintve, 48 óra a postán a munkaidő. Rendezték a fiókposta vezetők és a helyközi központ kezelőinek munkaidejét, biztosították a kishivatali dolgozók számára az osztatlan szolgálatot. A heti pihenőnapokat ki kell adni, ha ez nem lehetséges, pótszabadsággal kell megváltani. A munkaszüneti napokon tartott szolgálatot már díjazzák. Régen a postán gyermekintézmények nem voltak, üzemi étkeztetés sem volt, az a néhány kantin, ami volt, csak helyben, de nem kedvezményesen nyújtott lehetőséget egy szűk rétegnek. Ma 14 bölcsőde és orvoda, közel 900 postás gyermeknek nyújt otthont. Államunk egy gyermek ellátására évente 6600 forintot, a szülő csak 589 forintot fizet. Több mint 9 ezer dolgozó részesül kedvezményes üzemi étkeztetésben, átlagosan napi 2,35 Ft-ért, kb. 5 forint értékű ebédet kapnak. A dolgozók munka- és védőruhával való ellátásának fejlődésére jellemző, hogy ISS-től 1957-ig 5%-os létszámnövekedés mellett az e célra felhasznált összeg nem egész 4 millióról több, mint 5 millió forintra nőtt. És mint az előbb már említettem, az egyenruha ellátás terén igen jelentős a fejlődés. Hiba e téren, hogy a kihordási idő megállapításánál nem veszik kellően figyelembe a munkakörülményeket. Régen pajtákban és istállókban szállásolták el a távirdamunkásokat, ez a felszabadulás után megszűnt, s ma 86 rendesen berendezett munkásszállás, több mint ezer dolgozónak nyújt emberi hajlékot. Szakszervezetünk a jövőben is fontos feladatának tekinti a dolgozók egyre jobb szociális ellátását. A következőkre kell nagy figyelmet fordítani: a szociális és munkavédelmi beruházásokat a jövőben nem szabad szétforgácsolni, hanem tervszerűen, ha kell több éven keresztül egy-egy fontosabb probléma megoldására kell felhasználni a beruházási keretek legnagyobb részét. A védőételeket és védőitalokat ahol a törvény előírja biztosítani kell. Azoknak a számára kell munkaruhát biztosítani, akik munkájukat tekintve arra a legilletékesebbek. Létre kell hozni egy lakásépítő bizottságot, s ez dolgozzon ki javaslatokat a postai kislakás vagy társasház építkezés megkönnyítésére. Üdülés A Horthy-korszakban a postás dolgozóknak csak egy kis része jutott évente pihenéshez. 1935-ben pl. a postamesterek szabadságukat 49,77 százalékban kapták meg. A tévirdamunkások gyakorlatban alig részesültek szabadságban. A felszabadulás óta minden postás dolgozó egyformán a szolgálatban eltöltött éveiknek megfelelően részesült fizetett szabadságban. 1954-ben pl. a postás dolgozók több mint 99,5 százaléka kivette szabadságát Az ország legszebb helyein lévő üdülőkben pihenhetik ki dolgozóink a munka fáradalmait. Míg 1935-ben csak 1004 postás dolgozó üdült, 1957-ben 3717. Évente közel ezer postás gyermeket üdültetünk. További feladatunk: a dolgozók nagyobb anyagi hozzájárulásával szélesíteni az üdülésben résztvevők számát. Tovább fejleszteni a családos és gyermeküdültetést sátortáborok felállításával Balaton mellett, bővíteni az üdülési lehetőséget Eredményeink a társadalombiztosítás terén: Szakszervezetünk egészségügyi munkája szépen fejlődik. Rendszeres szűrővizsgálatokkal derítjük fel idejében a betegségeket. A foglalkozási betegségek száma jelentősen csökkent és az ólommérgezés okozta betegségek úgyszólván teljesen megszűntek. Üzemorvosi hálózatunk szépen fejlődül. Szakszervezeti és üzemi segélyekre 1953—1957-ig 4,5 millió forintot fizettek ki szakszervezeti segély címén, és 12 millió forintnál többet üzemi segélyként a szakszervezeti szervek javaslatára. Társadalombiztosítási munkánknak legfontosabb megoldandó kérdései: továbbfejleszteni a betegség megelőző és ellenőrző munkát; a helytelen gazdasági szemlélet következtében túlságosan központosított SZTK kifizetőhelyek számát szaporítani kell, mert ez nehezíti, vontatottá teszi a szakszervezetek társadalombiztosítási érdekvédelmi munkáját, és ezzel sok bosszúságot okoz a dolgozóknak. Az egységes társadalombiztosítás, illetve egészségügyi szolgálat keretein belül vissza kell állítani a postás kórházat és rendelőintézetet Budapesten. Nyugdíjasainkkal már 1937- ben eredményesebben foglalkoztunk. Biztosítottunk számukra különféle juttatásokat, mint pl, hogy részt vehetnek Horn Dezső főtitkár elvtárs Ismerteti a Központi Vezetőség beszámolóját POSTÁS DOLGOZÓ 1938. január 18.