Postás Dolgozó, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
2 a történelemnek szól A világ becsületes, haladó gondolkodású, dolgozói a napokban ünnepelték a kubai népi forradalom győzelmének évfordulóját. Kuba kis ország, népe nehéz harcban mégis elkergette az amerikai imperializmus lakásait. A kubai nép már vívott forradalmat a spanyol gyarmatosítók ellen is és akkor a spanyolok uralmát rázta le. A legutóbbi forradalom az amerikabarát Batista diktátor és az amerikai gyarmati iga megszüntetéséért folyt. Ki vívja és mi táplálja Kuba népi forradalmát? A földnélküli éhező parasztság, a végtelenségig kizsákmányolt és a munkanélküliség állandó rémétől fenyegetett munkásság, a haladó szellemű értelmiség és fiatalság. Hiába volt Batista kegyetlen és véres terrorja, nem tudott ellenállni a népi forradalomnak. A kubai nép forradalma szétzúzta az ellenállást. A győztes népi forradalom után, most eredménnyel birkózik az amerikai imperializmus erőivel, amely minden eszközt felhasznál: gazdasági blokádot, terrorista bandák felbérelését, nyílt fenyegetést , hogy megsemmisíthesse a győztes nép forradalmát. Kuba népét semmi sem tántorította meg. Bátran halad a forradalom győztes útján. Államosította az amerikai társaságok vállalatait, leleplezte az amerikai imperializmus sötét üzelmeit az ENSZ emelvényén is. Kemény küzdelme közben érleli a forradalom gyümölcsét. Megvalósította a tényleges demokráciát; a fehér és néger ember egyenlő jogokat élvez. Földet adott a parasztságnak, iskolákat, szociális intézményeiket alakított a Batista-rendszer kaszárnyáiból. A nép győztes hadserege pedig traktorokat, földgyalukat vezet, épít, műveli a földet és őrködik kivívott szabadsága felett. Kuba nincs egyedül. Harcát, fejlődését a dél-amerikai népek szolidaritása kíséri, és ténylegesen segíti a szocialista tábor, mert Kuba szabadságának ügye, nemcsak a kubai népé. Kuba hangja a népeknek, a történelemnek szól. A világ haladószellemű dolgozói a kubai néppel együtt éreznek és őrködnek Kuba kivívott szabadsága felett. A magyar szervezett postás dolgozók üdvözletüket küldik és együttérzésükről biztosítják a forradalom győzelme felett nehéz körülmények között őrködő és a jövőjét építő kubai népnek. Három éve működnek a postai egyeztető bizottságok Nagy utat tettek meg az 1957. december 1-e óta működő postai egyeztető bizottságok, amelyen az irányt a szocialista törvényesség mutatta. A posta felső- és középfokú igazgatási szervei és néhány végrehajtó szerv mellett működnek az elsőfokú egyeztető bizottságok. A Postavezérigazgatóság mellett pedig — a posta egész területére kiterjedő illetékességgel — a posta másodfokú egyeztető bizottsága működik. Az egyeztető bizottságok a postai szervek mellett, de azoktól függetlenül és csupán a törvényeknek alávetve tevékenykednek. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy a bizottságok tagjainak felét a munkáltató jelöli ki. Azért említjük meg az egyeztető bizottságok szervezeti helyzetét, mert ezek a kérdések eleinte nem voltak enynyire világosak. A szakmai vezetők, a bizottsági tagoknak utasítást adtak több esetben arra, hogy a bizottságban a vezetők — nem mindig helyes — álláspontját képviseljék. Meg kell jegyezni, hogy ezek az esetek csak eleinte és csak szórványosan fordultak elő. A helytelen jogszemlélet azött azt is eredményezte, hogy a törvénysértő intézkedést megváltoztató egyeztető bizottsági határozatot egyes szakmai ügyintézők, vezetők, személyük elleni sértésnek vették. Pedig az egyeztető bizottsági határozatok sohasem egyes személyek ellen — legyen az akár a panaszos is —, hanem mindig valamilyen törvénysértő intézkedés, határozat vagy helytelen jogi felfogás ellen irányulnak. A fogalmak tisztulásával később már nem volt olyan vezető, aki ne látta volna helyesen ezeket a kérdéseket. Ilyen elvi vonatkozású nehézségek után az egyeztető bizottságok mind határozottabban végezték kormányzatunktól kapott jogkörükben a munkaügyi viták eldöntését. Az első időkben voltak tétovázások, találkoztunk kirívó eljárási szabálytalanságokkal. Napvilágot látott olyan határozat is, amelyben sem a panaszos neve, sem a panasz tárgya feltüntetve nem volt, csupán annyi, hogy az egyeztető bizottság a panaszt elutasította. Fellebbezés híján örök titok marad, hogy ez a határozat, kinek, milyen természetű panaszát utasította el. A kezdeti nehézségeket egyeztető bizottságaink gyorsan leküzdötték, és ebben nagy segítséget jelentett a másodfokú egyeztető bizottság iránymutató működése. A postai egyeztető bizottságok tagjai hamarosan beletanultak fontos szerepükbe, és egyre inkább a szocialista törvényesség szilárd támaszává váltak a postai munkaügyi írták intézésében. Közel 2000 munkaügyi vitában döntöttek működésük kezdete óta az egyeztető bizottságok, amelyből 600-nál többet a másodfokú egyeztető bizottság is felülvizsgált, és túlnyomórészt megerősített. Ezek a számok igazolják, hogy a postán is szükség volt ennek az intézménynek létrehozására. Az egyeztető bizottságok működésük kezdetén tömegével változtattak meg olyan szakmai intézkedéseket, amelyek törvénysértő volta a korábbi ügyintézési mód mellett sem feltűnő, sem orvosolható nem volt. A postai ügyintézőkben fokozatosan tudatossá vált, hogy a Munka Törvénykönyve rendelkezései a Postára is vonatkoznak. Ma már a kár felfedezésétől 30 napon túl alig hoznak a dolgozókkal szemben kártérítési határozatot. Az áthelyezéseknél jobban ügyelnek a közlési határidőkre, de arra is, hogy a népgazdasági érdek valóban fennálljon. A panaszok száma csökkent, de még ma is van belőlük szép számmal. A postai egyeztető bizottságok eddigi működésük során a munkaügyi viták eldöntésében jó munkát végeztek. Munkájuk alapja az igazság és a törvényes rendelkezések voltak. Munkájukkal megszerezték a dolgozók bizalmát, és kiérdemelték az illetékes állami és szakszervezeti szervek elismerését. A további előrehaladás biztosítékát képezi az addigi jó munka, amelyhez részünkről is sok sikert kívánunk. Jankovich Lajos POSTÁS DOLGOZÓ 1961. JANUÁR A termelékenyebb postai munkáért A felsőbb párt- és állami szervek széleskörű vizsgálata megállapította, hogy a hároméves terv teljesítésében elért számottevő eredmények mellett a népgazdaság vállalatai és üzemei, többségükben nem fordítottak kellő gondot a vezetés és gazdálkodás színvonalának emelésére, a termelékenység arányos növelésére. A postára vonatkozó konkrét helyzetet a postavezérigazgatóság szakkollégiuma, a szakszervezet központi vezetősége és elnöksége megtárgyalták. Megállapították, hogy a népgazdaságban általánosan feltárt káros jelenségek, hiányosságok nagy részben a posta területén is megtalálhatók Megállapították továbbá azt, hogy a termelékenységi arányok a feladatok sajátosságából a postán ugyan tervszerűen alakultak, az eddig elért eredmények mellett azonban a posta termelékenysége tovább növelhető. Szakmai és szakszervezeti értekezleteken hozott határozatok alapján intézkedési tervet dolgoztak ki azokra a feladatokra, amelyek a határozatok végrehajtásából adódnak. A szakszervezet elnökségének intézkedési tervét eljuttattuk a megyebizottságokhoz azért, hogy azt figyelembe véve készítsék el saját intézkedési terveiket, és hangolják össze a postaszervek tervezett intézkedéseivel. Az elmúlt év utolsó heteiben megvizsgáltuk, hogyan kezdődött meg az összehangolás és a célkitűzések teljesítése a szakmai és szakszervezeti intézkedések után, hogyan fogadták a posta vezetői, dolgozói, a szakszervezet tisztségviselői, aktivistái azokat. A Posta Központi Javítóüzemében néhány héttel a határozatok megjelenése után, a szakmai vezetők az üzemi tanáccsal közösen készítették el az üzem intézkedési tervét. Munkájuk lendületét fokozta, hogy a IX. kerületi pártbizottság a helyszínen, az üzemben vizsgálta meg és segítette ez irányú tevékenységüket. Jó volt a javítóüzemben az intézkedések végrehajtására való mozgósítás is. Az egyik kibővített üzemitanács-ülésen a vezetők beszámolói után, a dolgozók közül többen elmondták, hogy miben látják a tennivalókat, s hogy hol kellene javítani a termelékenységet. Nem fukarkodtak a kritikával, de egyben javaslatot is tettek a munkahelyek jobb anyagellátására, a tervszerűbb munkabeosztásra, a vezetés színvonalának emelésére stb. A javítóüzemhez hasonlóan jártak el a határozatokból eredő feladatok végrehajtásának jó előkészítése érdekében a kábelüzemnél, a Távbeszélő Igazgatóságnál, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságnál, a Központi Távíróhivatalnál, a pécsi postaigazgatóságnál és még másutt is. Ugyanezen szerveknél tapasztalható és értékelhető a jó szakszervezeti munka a segíteni akarás is. Vizsgálódásunk közben találtunk megnyilvánulásokat, amelyekkel nem értettünk egyet. Megállapítottuk, hogy például a miskolci és a budapesti postaigazgatóságnál december közepéig még csak vezetői szinten igyekeztek eleget tenni a határozatoknak. Ezeknél az igazgatóságoknál az maradt el, ami szerintünk a legtöbbet jelenthet: a dolgozók véleményének, segítségének kérése, a javaslataikra való támaszkodás. Ezeken a helyeken hiányzott a szakszervezeti szervek kellő segítsége, aktivitása is. Ma már megállapítható, hogy a legtöbb postaszervnél nagy erővel megindult az élen haladó postaszervekhez való felzárkózás. Mégis szóvá kell tenni a hiányosságokat, mert még mindig tapasztalható az a helytelen nézet, hogy a hibák nyílt feltárása helyett egyesek a könnyebb megoldást választva, csak rendeletekkel, utasításokkal akarják — amint ez máskor is megtörtént — a határozatot végrehajtani. December utolsó hetében kezdték meg a postavezérigazgatóságon a tervkötelezett postaszervek 1961. évi feladatainak jóváhagyó tervtárgyalásait, amelyeken a postavezérigazgatóság érdekelt szakosztályai és a nagyobb postaszervek szakmai és mozgalmi vezetői részletesen megbeszélték az új tervév feladatait. Ezeken a tárgyalásokon ismételten tapasztalhattuk, hogy a vezetők a termelékenység növelése és a takarékosság érdekében hozott határozatokat nem egyformán értelmezik A vezérigazgatósággal közös megállapításunk, hogy például a 12 műszaki szerv közül mindössze 3 szerv volt, ahol a részletes terveket úgy állították össze, hogy azok tükrözzék a határozatokat. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság, a Posta Központi Javítóüzeme és a debreceni postaigazgatóság tervei már tartalmazzák a termelékenység növelése és a hiányosságok felszámolása érdekében tervezett intézkedéseket. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a többi műszaki postaszervekről nem állíthatjuk ugyanezt. Nem érthetünk egyet azzal, hogy bár a határozatok végrehajtására jó intézkedési tervet készítettek — az éves tervek összeállításakor a vezetők mégis megengedik azt az idejét múlt szemléletet, hogy ahol lehet, lazítsák a terveket (kevesebb teljesítmény több létszámmal, nagyobb önköltséggel). Akkor ugyanis könnyebben lehet teljesíteni, illetve túlteljesíteni a felajánlásokat, vagy szépíteni az eredményeket. Véleményünk szerint a túlzó óvatosságra eddig sem volt szükség, és különösen most nem helyes, amikor a termelékenység növeléséhez minden lehetőséget fel kell kutatni és fel kell használni, hogy fokozottabb takarékossággal biztosítsák a kétségtelenül nagyobb feladatokat, az évi tervek maradéktalan végrehajtását. A tervtárgyalásokon részt vevők számos jó — a termelékenységet és a posta bevételeit növelő, az önköltségeket csökkentő — javaslatot tettek. Ilyen volt például a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság javaslata a törölt beszélgetések számának csökkentésére. Javasolták a nagyobb propagandát, a közönség jobb tájékoztatását a távbeszélgetések kapcsolási sorrendjéről, továbbá a sürgősre minősítésről, illetőleg az üzenetközvetítés felajánlását a kapcsolásra hosszú ideig várakozóknak. Javasolták az alközponti kezelés minőségének javítását — a postán kívüli alközpontok kezelőinek oktatásával —, hogy csökkenjen a már állandó gyakorlattá vált hosszas vonaltartás. A Budapest-vidéki postaigazgatóság javasolta, hogy a külön oszlopsoron épült külterületi előfizetők vonalát felújításkor földbe fektetett PVC (kárpit) kábellel építsék, hogy a nehezebben beszerezhető importált oszlopokat megtakaríthassák és kisebb költséggel, gyorsabban építsenek. Javasolták továbbá a műszaki létszámnormák kidolgozását főként a fenntartási tevékenységre, továbbá a vidéki LB távbeszélő-központok kapacitásának jobb kihasználását. A debreceni postaigazgatóság a fenntartási munkák költségeinek pontos felmérését javasolta a tervszerűbb, jobb gazdálkodás érdekében. Több szerv felvetette az egységár-táblázatokban megadott munkaidőnormák, a kezelési és fenntartási utasítások felülvizsgálatának szükségességét. Az igazgatóságok postaforgalmi terveiben talán a helyközi távbeszélgetés száma a legfeszítettebb az 1961. évben. Ezzel azért fontos külön is foglalkozni, mert — amint az igazgatóságok jelzik — a határozatok nyomán a népgazdaság minden területén megnyil- vánuló takarékosság máris jelentkezik abban, hogy a vállalatok korlátozzák helyközi távbeszélgetéseiket. Ez természetesen csökkentheti a posta távbeszélő-bevételeit is. Ezért figyelemre méltó az az eredmény, amit kísérletként egy napon át megfigyelt két hivatalnál állapítottak meg. A két hivatalnál egy nap alatt több mint 500 forint volt a szabálytalan kezelésből, rossz időmérésből, „szívességbeszélgetésből“ stb. eredő díjkiesés. A törölt beszélgetések számának csökkentésével, a díjkiesések megakadályozásával és számos tervezett más hasznos intézkedéssel ellensúlyozhatjuk — a népgazdaságnak egyébként előnyös — takarékos helyközi távbeszélgetésből eredő bevételkiesést. A postaforgalom területén a termelékenység növelésére, a bevételek fokozására javasolt intézkedések, például a szolgálati küldemények számának csökkentése, a munkaidő jobb kihasználása, munkahely-átszervezés útján, a portafogási verseny indítása stb. A felsoroltakon kívül még számos javaslatot ismerünk máris, például a prémiumfeladatok felülvizsgálására; az anyagtakarékossági, anyaggazdálkodási problémák megoldására; az igazgatási és reprezentatív kiadások, szállítási költségek csökkentésére; amelyek bizonyítják annak felismerését, hogy az idei nagyobb feladatok több fejtörést, több ötletet és nagyobb helytállást követelnek meg a posta vezetőitől, a postás dolgozóktól. Jelentős központi erőforrásokkal és belső tartalékokkal rendelkezünk. Ezek együttes felhasználása most a feladatunk, és az, hogy jó szakmai és szakszervezeti munkával, közös erőkifejtéssel elérjük a kitűzött célt, a határozatokból a postára jutó feladatok végrehajtását, hogy a postánál is emelkedjék a termelékenység és a gazdálkodás színvonala, amely az életszínvonal további emelésének alapja. Polgár István A Természettudományi Közlöny A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Természettudományi Közlönye sok érdekes, képpel illusztrált cikkei hathatósan segítik a természettudományos és a műszaki ismeretterjesztést. 1960-ban többek között a következő cikkek jelentek meg a havi folyóiratban: Az atomkísérletek veszélyei a tudomány újabb eredményeinek tükrében; A tér és az idő fizikai megismerése; Mi a kibernetika?; Mit lát és mivel találkozik a fénysebességgel repülő asztronauta?; A szovjet űrkutatás újabb eredményei. Javasoljuk, hogy az üzemi bizottságok fizessenek elő erre a hasznos lapra, hogy a művelődési otthonokban és a könyvtárakban minden érdeklődő postás dolgozó számára hozzáférhető legyen. Törődjenek többet Sopronbana dolgozók testi épségének védelmével! 5 " A soproni postaigazgatóság területén a postás dolgozók egészségügyi és balesetelhárítási helyzetének javításában , az utóbbi években voltak eredmények. Az igazgatóság vezetői igyekeztek a munkavédelmi hiányosságokat felmérni, és a lehetőségekhez képest gondoskodtak a felismert hibák megszüntetéséről. Helyes intézkedésük például az, hogy egyes alapfokú és középfokú postai tanfolyamon a munkavédelmet külön tantárgyként tanítják; a munkavédelmi hiányosságok meg- s szüntetésére tervet készítenek stb. Ezeken túl még sok esetben igyekeztek jól végezni munkavédelmi tevékenységüket. Nem töltheti el azonban elégedettség az igazgatóság vezetőit, mert alapos vizsgálat után még sok hibával találkozhatnak, amelyek kiküszöbölése további erőfeszítéseket igényel, mind a postaszervek vezetői, mind szakszervezeti szervek részéről. Vannak például olyan mullasztásaik, amelyek egyáltalán nem viszik előbbre a munka, védelem illetőleg a balesetelhárítás ügyét. A postaigazgatóság műszaki ellenőrzésének hiánya okozza egyes postaszerveknél, hogy például a szombathelyi 1. fenntartási üzemnél és a veszprémi fenntartási üzemnél kevés figyelmet fordítanak a dolgozók balesetelhárítási oktatására. Az utóbbi helyen 1957 óta nyoma sincs annak, hogy a dolgozókat balesetelhárításra oktatták volna. Ez a mulasztás nem tűrhető meg, különösen akkor, amikor az ott dolgozók eléggé jelentős baleseti veszélynek vannak kitéve. De nemcsak ez az egyetlen hiba. A postaigazgatóság területén elsősorban a forgalmi szerveknél emelkedett a balesetek száma. A balesetek miatt kiesett napok száma közel a kétszeresére nőtt. Ha a balesetek szaporodásának okait vizsgáljuk, kiderül, hogy ahhoz az igazgatóság forgalmi ágazatának mulasztásai is hozzájárulnak. A forgalmi szerveknél az utóbbi időben történt 23 baleset közül egyetlen esetben sem alkalmaztak felelősségrevonást, amely pedig ösztönözte volna az illetékeseket biztonságos munka végzésére. Elősegítette a forgalmi szerveknél a balesetek szaporodását az a tény is, hogy az elmúlt évben mindössze öt alkalommal tartott az igazgatóság munkavédelmi ellenőrzést. Valamivel jobb a helyzet a műszaknál de még itt sem kielégítő. Az előző adatokhoz képest a műszaki balesetek száma jelentősen csökkent. Ez dicséretre méltó. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a megtörtént 17 baleset közül csak 3 esetben vonták felelősségre a biztonságtechnikai előírásokat elmulasztókat. Úgy gondoljuk, hogy azoknak a vezetőknek, akikre több ember testi épsége, élete van bízva, nagyobb felelősséget kell érezniük munkatársaik, beosztottaik iránt. Legyenek erélyesebbek azokkal szemben, akik a balesetelhárítási óvórendszabályokat nem tartják meg az igazgatóság is szigorúbban vonja felelősségre azokat a vezetőket, akik az ilyen mulasztásokat elnézik. Gondolkozzanak el a postaigazgatóság vezetői azon is: helyes-e elhanyagolni az új üzemek létesítése, üzemrészek áthelyezése, új eljárások bevezetése stb. alkalmával az előzetes munkavédelmi ellenőrzést? Ez vonatkozik a soproni új távbeszélő-kapcsolóterem és az újonnan létesített mosoda üzembehelyezése előtti ellenőrzésére is. A mosoda esetében súlyosbítja a mulasztást az is, hogy egy későbbi ellenőrzés komoly baleseti veszélyt állapított meg. A soproni postaigazgatóság területén tapasztalható munkavédelmi hiányosságok szolgáljanak figyelmeztetésül arra, hogy van még tennivaló a dolgozók testi épségének, védelme érdekében. Tisztában vagyunk azzal, hogy a postaigazgatóság sok nehézséggel küzd, elsősorban a postaépületek állapota miatt. De rá lehetne a postaszervek vezetőit arra szoktatni, hogy ne várjanak minden esetben felsőbb utasításra, hanem a helyben megoldható hibák kijavítását elsősorban ők szorgalmazzák. Ez természetesen vonatkozik azokra a szakszervezeti szervekre is, ahol nincs kellő ellenőrzés és nem segítik a hibák kijavítását. El kell érnünk, hogy a munkavédelem közügy legyen. Erre kell nevelni a dolgozókat és szigorúan meg kell követelni a munkavédelmi előírások megtartását. Ez pedig elsősorban a postaszervek vezetőinek és a szakszervezeti szerveknek a kötelessége. Orbán Sándor