Postás Dolgozó, 1982 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Társadalmi vita után• A törzsgárdaszabályzat módosítása A postán 1977. január 1. óta van törzsgárdaszabályzat. A törzsgárdaszabályzatok népgazdasági szintű vizsgálata bebizonyította, hogy egyes területeken, vállalatoknál az eredeti céltól eltérő gyakorlat alakult ki. A helytelen gyakorlat megszüntetése végett szükségessé vált a törzsgárdáihoz tartozás feltételeinek és az ezzel járó erkölcsi és anyagi megbecsülésnek egységes alapelvek szerinti szabályozása. Ezért adta ki a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége 1021/1980. (VII. 10.) számú együttes határozatát. Az együttes határozat főbb alapelvei: % A törzsgárdához tartozás követelményeinél a munkaviszonyban töltött éveken kívül feltételként kell meghatározni a kifogástalan munkát és a fegyelmezett magatartást. # A törzsgárdatagság legalacsonyabb fokozatához legalább 5 év szükséges. # Azegyes törzsgárdafokozatok eléréseikor — a beosztástól és keresettől függetlenül azonos összegű — egyszeri jutalom adható, melynek felső határa 8000 forint. Ezen felül további anyagi elismerés — ajándéktárgy, jutalomszabadság stb. — nem adható. Nem lehet a törzsgárda tagja az, aki a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, kötelezettségeit megszegi, vagy fegyelemsértő magatartást tanúsít A törzsgárdaszabályzatokat január 1-ig felül kellett vizsgálni és az alapelveknek megfelelően módosítani. A posta is felülvizsgálta törzsgárdaszabályzatát és a módosítástervezetet 1981 augusztusában társadalmi vitára bocsátotta. Melyek voltak a legvitatottabb kérdések, és a pályán új vonásokkal gazdagodott a szabályzat? ■ 1. Mennyi szolgálati idő után lehet valaki a törzsgárda tagja? Nemcsak a vitákon, hanem azt megelőzően is különböző fórumokon a dolgozók többsége úgy ítélte meg, hogy 5 év munkaviszony kellő alapot ad arra, hogy a dolgozó végleg kötődjön a postához. A kérdést — melynek jelentős anyagi vonzata van — a posta vezetői szakszervezetünkkel egyetértésben teljesítették. 2. Az egyes törzsgárdafokozatok, mennyi évhez kapcsolódnak? A dolgozóik részéről — a vitát megelőző korábbi fórumokon — többször elhangzott az az észrevétel, hogy az egyes fokozatok között indokolatlanul hosszú a 10 év várakozási idő. Így a módosítás már 5 évenkénti fordulóikat tartalmaz. A dolgozók ezt megelégedéssel fogadták. Ugyanakkor, éppen e kérés teljesítésével kerültek egyes törzsgárda tagok indokolatlanul hátrányos helyzetbe, s ennek — nemcsak az érdekeltek — szenvedélyesen hangot is adtak. Kikről van szó, és miért következett ez be? Azok a törzsgárdatagok, akik 1981-ben 16, 17, illetve 26, 27 törzsgárdaévvel rendelkeztek, az 1977. január 1-ével hatálybalépett szabályzat szerint egyszeri jutalomban még nem részesültek. A módosított szabályzat szerint az új fokozatok egyszeri jutalmára megint nem jogosultak. E dolgozók egyszeri jutalom iránti igénye jogos. A jogos igények kielégítéséhez szükséges anyagi fedezet mielőbbi biztosítását szakszervezetünk szorgalmazza. 3. A legmagasabb összegű törzsgárdajutalmat melyik fokozatnál fizetik? A dolgozók felvetették, hogy az 50 éves törzsgárdafokozat illuzórikus, csak kivételes esetben lehet elérni, sőt a 45 évhez tartozó jutalmat is csak nagyon kevesen élvezik. A legmagasabb összegű jutalom reális fokozata a 40 év. Nők esetében még ez a fokozat sem biztosítja a legmagasabb összeg elérését, mert a nyugdíjkorhatár 5 évvel közelebb van. Ezért kérték, hogy a nődolgozók nyugdíjazásuk alkalmával — amennyiben 30 évet meghaladó törzsgárdai idővel rendelkeznek — kapják meg a jutalom legmagasabb összegét.A módosított szabályzat mindkét kérést teljesíti: — a 40 éves törzsgárdafokozathoz tartozó egyszeri jutalom összege 8000 forint; — a nődolgozót nyugdíjazáskor — amennyiben 32,5 törzsgárdaévvel rendelkezik — 8000 forint törzsgárda jutalomban kell részesíteni. 4. Maradhat-e a törzsgárda tagja a nyugdíjas, ha továbbra is dolgozik? A nyugállományba vonult törzsgárdatagok sérelmezték — szóban és írásban —, ha munkát vállalnak a postán, miért nem maradhatnak a törzsgárda tagjai. A módosított szabályzat sérelmüket orvosolja. Akik mint törzsgárdatagok mentek nyugdíjba, és mint nyugdíjasok dolgoznak, a törzsgárda tagjai maradnak. Törzsgárdaidejüket a ledolgozott órákból teljes évre átszámított idő alapján kell megállapítani. Amennyiben a nyugdíjazás előtti és az átszámított törzsgárdaévek száma alapján a következő fokozatot elérik, részükre az egy összegű jutalmat folyósítani kell. 5. Hogyan és mennyi időre zárható ki a törzsgárda tagja? A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó — az alapelvekkel összhangban — nem lehet a törzsgárda tagja, tehát a szabályzat szerint a fegyelmi büntetéssel egyidejűleg meghatározott ideig a törzsgárdatagok sorából kötelezően és automatikusan kizárják. Törzsgárdatagsága a meghatározott idő (2 vagy 3 év) eltelte után — szintén automatikusan — folytatódik. Az együttes határozat — s a szabályzat is — a törzsgárdatagság feltételeit megszigorította. Az idő mellett a kifogástalan munkát és a fegyelmezett magatartást hangsúlyozza. Ezért a szabályzat lehetővé teszi, hogy a feltételeket nem teljesítő dolgozót a kollektíva atörzsgárda tagjainak sorából határozott vagy határozatlan időre kizárja. A határozatlan időre kizárt dolgozó 2 év múlva kiérheti újrafelvételét. 6. Mikor kapja meg az egy összegű jutalmat a kizárt és visszavett törzsgárdatag? A dolgozók részéről egyik legvitatottabb kérdés volt. Egybevágó véleményként hangzott el, hogy visszavételkor az elmaradt jutalom kifizetése a kizárás időtartamával meghosszabbodik, így a következő törzsgárdafokozat eléréséhez szükséges várakozási idő is hosszabb lesz. A módosított szabályzat ennek megfelelően rendelkezik. 7. Kizárás esetén kérheti-e a dolgozó a döntés felülvizsgálatát? A jogorvoslati lehetőség új vonása a szabályzatnak. Amennyiben a dolgozó a törzsi gárdából való kizárását sérelmesnek tartja, az összevont taggyűléstől, illetve a bizalmi testülettől kérheti annak felülvizsgálását. Ennek megtörténtéig a dolgozó törzsgárdatag marad, e fórum döntése pedig végleges. Ez ideig azokról a kérdésekről szóltam, amelyek a szabályzatba belekerültek. A vitatott kérdések körének ismertetésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a dolgozóiknak azt a kérését, amelyben az egyszeri törzsgárdajutalomnak a tárgyéviben történő kifizetését igénylik. Az igény jogos. Ezért szakszervezetünk kérte a posta vezetőit, hogy a tárgyévi kifizetés lehetőségét vizsgálja meg. Mint a dolgozók jogos igényét, szakszervezetünk ezt számon, tartja, és megoldásét szorgalmazza. Tóth Pálné Magunk mögött tudjuk az előző évet, 1981-et, és elérkezett az új esztendő, 1982. Nincs szándékomban és nem is érzem magam illetékesnek arra, hogy mérleget vagy számadást készítsek a múlt év eredményeiről, gondjairól. Úgy érzem, annyit azért megtehetek, hogy néhány dologra tárgyilagosan utaljak, felvillanásszerűen visszaidézzek. Szerintem is igaz, hogy 1981-ben, keményebb és nehezebb feltételek között éltünk és dolgoztunk, mint korábban. Meggyőződésem azonban, hogy atagság érdekében nem kevesebbet, hanem többet dolgoztunk. Szakszervezetünk jó néhány olyan munka és intézkedés kidolgozásában vett részt, sőt cselekvő részese volt, amelyek a posta vezetőinek sem kevés erőfeszítését igényelték. Több olyan témakerült napirendre, amelyek kidolgozása, bevezetése a tagság, a dolgozók előzetes bevonásával történt. Méghozzá nem is akárhogyan, hanem a legszélesebb demokratizmus érvényesítésével, vagyis társadalmi viták útján. Ezek között indokolt megemlítenem az öt évre szóló kollektív szerződés megkötését, a törzsgárdaszabályzat módosítását, az egyenruha korszerűsítését, s nem utolsósorban az ötnapos munkahétre való áttérést. Hol tartunk ma, 1982 januárjában a megvalósítással? — A kollektív szerződés már 1981 közepén hatályba lépett;— az új törzsgárdaszabályzat ez év január 1-től érvényes,ezzel munkatársam a lap e számában külön cikk keretében foglalkozik), — az egyenruha korszerűsítése lényegében megtörtént, (az igazgatóságok területén próbaviselésre ki van adva, a jellemző munkakörökbe), — az ötnapos munkahét ugyancsak 1982. január 1-től az egész posta területén megvalósult. Az igazsághoz tartozik az is, hogy mindezek anyagi feltételeit az éves tervekben kellett megteremteni, ami bizony, korántsem tekinthető egyszerű dolognak. Amíg idáig eljutottunk!? Lehetetlen felsorolni, mennyi véleménykülönbségnek, érveiknek és ellenérveknek, szenvedélyektől fűtött, néha kemény hangvételű, sőt idegfeszítő vitának voltunk részesei. Mégis, ha arra kell válaszolni, hogy megérte-e, én is azokkal azonosulok, akik egyértelműen igennel válaszolnak. Azért, mert a leggyakrabban vitatott témákban éppen a társadalmi vitákon elhangzott vélemények, javaslatok segítettek bennünket, de a posta vezetőit is a legcélszerűbb döntés kialakításaiban, így volt ez az ötnapos munkahétre való áttérés esetében is, amellyel a lap előző számában már behatóan foglalkoztunk. Miért foglalkozunk ismét az ötnapos munkahéttel? Azért, mert akkor utaltunk arra, hogy egy kérdésben, mégpedig a szombaton és vasárnap végzett munnka fokozottabb anyagi elismerésében javaslat már volt, de egyetértés nem. Ennekszükségességével ugyan mind a posta, mind szakszervezetünk egyetértett, azonban a megoldás rendszerében és a részesülők körében még volt véleménykülönbség. Azóta a véleménykülönbségekben a vezérigazgatói értekezlet és szakszervezetünk elnöksége egyetértésre jutott, s december 29-én megjelent a vezérigazgató 1090/81. sz. utasítása. 1982. január 1-től tehát mindazok, akik szombaton és vasárnap „munkát’ végeznek — s itt a munkán van a hangsúly —, úgynevezett öszszevont munkahelyi pótlékban részesülnek. Az elnevezés abból adódik, hogy e napokon munkát végzőkre az jellemző, hogy együttesen többfajta tevékenységet látnak el. Mennyi a szombati és vasárnapi pótlék? — 4 órát meg nem haladó munka esetén 40 forint, függetlenül attól, hogy ezen belül tényleg hány órát dolgozik valaki (például, aki csak két órát dolgozik, részére a 40 forintot akkor is ki kell fizetni), — 4 és 8 óra közötti munka esetén a tényleg eltöltött órák után további 10—10 forint. (Erre is egy példát: amenynyiben egy dolgozó szombaton 6 órát dolgozik, összesen 60 forint illeti meg), c— 8 óra feletti munka esetén egységesen 100 forint (a pótlék mértékének tehát 100 forint a felső határa, függetlenül attól, hogy 8 óránál mennyivel dolgozik valaki többet), a pótlék 50 százaléka illeti meg az őröket, a portásokat, polgári fegyveres őröket és az ügyeletet ellátó dolgozókat. (Miért? Mert e munkakörökben a munka egy része készenléti jellegű.) Természetesen a pótlék megállapításánál a túlmunkát is figyelembe kell venni. Kik nem kaphatnak pótlékot? — A készenléti szolgálatot ellátó dolgozók (egyaránt vonatkozik ez a munkahelyi és a lakáskészenlétre), — a hírlapkézbesítők szombati napon (azért, mert a kollektív szerződés szerint nekik a vasárnap és a hétfő a heti szabad- és pihenőnapjuk), — az alkalmi munkavállalók, bármilyen címen is történik foglalkoztatásuk (e dolgozók esetében az órabér megállapításánál kell az összes körülményt figyelembe venni), * — „saját” dolgozónak, amennyiben 50 forintos óradíjazással foglalkoztatják (az 50 forint ugyanis már tartalmazza a szombaton vagy vasárnap végzett munka ellenértékét), a nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozóknak (a nyugdíjas eldöntheti, hogy vállal-e munkát szombaton vagy vasárnap; ha igen, akkor ezt órabérének megállapításánál kell figyelembe venni. Hogyan történik a pótlék megállapítása? Az összevont munkahelyi pótlék megállapítása szempontjából a szombat 0 órától vasárnap 24 óráig terjedő időtartamot kell figyelembe venni. Nézzünk erre néhány példát: — Először vegyük azt az esetet, amikor egy dolgozó pénteken este 18 órától szombaton reggel 6 óráig dolgozik. Neki 6 munkaórája esik szombatra, ezért 60 forint pótlék illeti meg. A második esetben tételezzük fel,hogy szombaton reggel 8 órától vasárnap reggel 8 óráig dolgozik valaki. Ezért 100 forint pótlékot kell fizetni a dolgozónak. Harmadik esetünkben a dolgozó vasárnap este 20 órától hétfő reggel 6 óráig dolgozik. Ekkor neki 40 forint pótlék jár . A pótlék megállapításánál tehát azt kell hangsúlyoznunk, hogy az adott műszakból hány óra esik a szombat 0 óra és a vasárnap 24 óra közé. Az érdekelteik körében ez az intézkedés bizonyára osztatlan megelégedést vált ki. Az ő nevükben, szakszervezetünk részéről is köszönetünket nyilvánítjuk a posta vezetőinek, hiszen ehhez jellentős összegű anyagi feltételt is kellett biztosítani. A postán csaknem 50 ezer azoknak a száma, akiknek az 5 napos munkahét keretében minden szombatjuk és vasárnapjuk szabad. Mintegy 15 ezer dolgozónak azonban szombaton vagy vasárnap, illetve mindkét napon dolgoznia kell. Ez a posta szolgáltató jellegéből adódik. Joggal megérdemlik a fokozottabb anyagi elismerést, hiszen rajtuk múlik, hogy amíg mások élvezik a szabad szombatokat és vasárnapokat, a közönség a postai szolgáltatásokat zavartalanul igénybe vehesse. Kovács József A dolgozók érdekében Pótlék a szombaton és a vasárnap végzett munkáért Előtérben a minőség és a gazdaságosság Változások a postaszervek „Kiváló” címért folyó versenyének feltételrendszerében A szocialista munkaverseny eredményeinek értékelése 1981 tavaszán rendhagyó volt. Ekkor zárult az V. ötéves tervidőszak, melynek eredményei alapján magas szintű állami kitüntetéseket adományoztak, és ekkor fejeződött be a csaknem másfél évig tartó kongresszusi és felszabadulási mmnikaverseny, amelyben a kiemelkedő eredmények szintén magas szintű kitüntetések elnyerését tették lehetővé. Az elért eredmények, az elnyert kitüntetések azóta már lassan a feledés homályába merültek, hiszen nemsokára az 1981. évi eredményeket értékeljük. Mégis vissza kell térnünk ehhez, a sokak számára emlékezetes időszakhoz, mivel az értékelés során, valamint a címek odaítélésénél számos észrevétel merült fel a verseny feltételrendszerét szabályozó 1065/1980. sz. vezérigazgatói utasítással kapcsolatban. A folyamatban, lévő és a gazdálkodási tevékenységgel összefüggő feltételekre vonatkozó módosítástól (1068/1981. Víg. sz. utasítás) függetlenül az 1981. március 26-i elnökségi ülés állásfoglalásának megfelelően mind a posta, mind a szakszervezet széles körű véleménykutatást folytatott a feltételrendszer egészére vonatkozóan. A beérkezett észrevételek, javaslatok elsősorban a bázisszemlélet háttérbe szorítását, a versenyző postaszervek sajátosságainak, az együttműködési készségnek és színvonalnak fokozottabb figyelembevételét és az értékelésmódszerét tekintve az objektivitás erősítését szorgalmazták. Volt néhány olyan, javaslat is, amely egyáltalán nem, vagy a jelenlegi konstrukcióban nem volt figyelembe vehető, így például mellőzni kellett a jelenlegi alaphatározatokkal ellentétes javaslatokat, mint például a szöveges pályázatok elhagyását, vagy az olyan újabb minőségi mutatók alkalmazását, melyeik csak tovább nehezítenék, bonyolítanák az értékelést stb. A szolgáltatások színvonalát jellemző minőségi mutatók esetében a változások elsősorban további finomításokat, illetve szigorításokat eredményeztek. Finomításokat olyan tekintetben, hogy az értékelendő szempontok alkalmasabbak legyenek a versenyző egységek sajátosságainak figyelembevételére, és a korábbinál jobban fejezzék fel a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit is. A szigorítások pedig egyértelműen az egyes szolgáltatások jobb minőségére irányulnak. A gazdálkodással kapcsolatos mutatókat az előzőkben már jelzett 1068/1981. Vig. számú utasítás — igazodva a belső közgazdasági szabályozórendszerhez — szükségképpen már módosította. Jelentős előrelépésként könyvelhetjük el, hogy ahol csak lehetőség volt rá, megszűnt a bázishoz viszonyító értékelés, és lehetővé vált a változó feltételekhez jobban igazodó, a hatékonyságot fokozottabban szem előtt tartó gazdálkodási tevékenységre való ösztönzés. A beruházási tevékenységnél a feltételrendszer továbbra is a tervszerűséget ismeri el, de pénzügyi szigorítást alkalmaz. Eszerint „az előirányzott pénzügyi teljesítést (tervszámot) — a műszaki cél és a jóváhagyott műszaki tartalom maradéktalan teljesítése mellett — csökkenteni kell az olyan megtakarítások összegével, melyek ésszerű megoldások és a szigorú gazdálkodás eredményeként keletkeztek.” A műszaki fejlesztés területén is a hatékonyságot javító eredményeket kell elismerni. A munka feltételeiről való gondoskodásnak a munkavédelemnek és a szociális helyzet javításának értékelése a SZOT Elnökségének 45. számú állásfoglalásához igazodik. A szocialista munkaverseny és az üzemi demokrácia fejlődéséről a kongresszusi határozatokhoz igazodó feltételek alapján kell számot adni, a korábbihoz képest kevesebb számadattal, áthelyezve a hangsúlyt a tartalmi munkát jobban megjelenítő szöveges értékelésre. A feltételrendszert összességében vizsgálva megállapítható, hogy a módosítás irányvonala megegyezik az elvárásokkal. A korábbiakhoz képest jobban hat abba az irányba, hogy a versenyben részt vevő postaszervek alapvető feladata — a mindenkori postai feladatok szerves részét képező — saját tervük végrehajtása legyen. A bázisszemlélet háttérbe szorításának kezdeti fázisában vagyunk ugyan, de már ez is kedvezően befolyásolhatja a szolgáltatásokat, a gazdálkodást és az együttműködést egyaránt, összhangban a VI. ötéves tervfeladatok végrehajtását segítő munkaversenycélokkal, a feltételrendszer az értékelésnél kiemelt szerepet szán:— a fenntartási tervfeladatok végrehajtásának, — a nyilvános távbeszélőállomások üzemképességének, — a szolgáltatások és a közönségkapcsolat javításának. Sajnos, nem sikerült eleget tenni olyan kívánalmaknak, mint az értékelési szempontok számának csökkentése, illetve az egyes postaszervek különleges adottságainak a jelenleginél méltányosabb figyelembevétele. Ide kapcsolható a pályázattal járó adminisztráció csökkentése iránti jogos igény is. E kívánságok teljesítésének ma még számos akadálya van. Bizonyára előbbre lépést fog jelenteni a központi határozatok, irányelvek közeljövőben várható felülvizsgálata, illetve módosulása. Ekkor látszik célszerűnek azoknak az észrevételeknek, javaslatoknak a figyelembevétele is, melyek a jelenlegi konstrukcióba nem fértekbele, mert a pályázati feltételrendszer további tartalmi módosításán felül alapvető szerkezeti változtatást is igényelnek. Mészáros József A Közlekedéstudományi Egyesület postai és tévközlési tagozaténak február havi programja Február 2. (kedd), 15 óra, VI., Népköztársaság útja 3. Révéisz Gábor: Analóg fénysávú átvitel torzításánakmérése (második részt). Február 10. (szerda), 15 óra, VI., Népköztársaság útja 3. Horváth László—Margon Sándor—Nébik Lajos: Beszámoló a CCITT XVII. (adatátvitel) és az LTG-munkacsoport 1981. évi őszi üléséről. Február 16. (kedd), 15 óra, VI., Népköztársaság útja 3. Verebélyi Tibor: Postai légkábel építése kisfeszültségű erősáramú oszlopsoron. Február 17. (szerda), 14 óra, VI., Népköztársaság útja 3. Dr. Gyürke József (felkért hozzászóló Szabó Kálmán): Állami távközlési berendezés és vezeték idegen ingatlanon való elhelyezésének gyakorlati kérdése 3. Február 17. (szerda), 9 óra, V., Kossuth Lajos tér 6—8. IV. em. 437. A Wandel-Goltemann cég bemutatja a DA—10 típusú protokoll teszterét, amely adatátviteli összeköttetések és számítógépek hálózati csatlakozásának vizsgálatára alkalmas. Február 17. (szerda), 15 óra, V., Kossuth Lajos tér 6—8. IV. em. 437. Fellegi József: Videoton digitális modemek. Február 24. (szerda), 15 óra, VI., Népköztársaság útja 3. Miklósi József : Az automatizált levélfeldolgozás tapasztalatainak értékelése. Február 25. (csütörtök), 14.30 óra, VI., Népköztársaság útja 3. Dr. G. Tóth Károly—Bartiha József—dr. Ferenczy Pál—S. Tóth Ferenc: Teletext kerekasztal-munkabizottság alakuló megbeszélése. Postás Dolgozó 3