Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-18 / 14. (3124.) szám

1088 scam&r IS, agenda. KőZCtAXPA&terv - Készülődés a világgazdasági értekezletre Amidőn ezelőtt hat-hét esztendővel az első genfi világgazdaságii értekezlet munkálatai folytak a népszövetség előkészítő kebelé­ben, mindenfelől nagy várakozással és sok reménységgel tekinttetek a kezdeményezés f­elé, amely hivatva lett volna a világ legna­gyobb gazdasági szaktudósaink és gyakorlati gazdasági szakiérfiainak kutatásai és javas­latai alapján megjelölni a gazdasági válság­ból kivezető utat. Amikor azután 1927 május havában az értekezlet egybegyűlt, valóban sok érdekes és figyelemreméltó felszólalás hangzott ott el s az elfogadott határozati ja­vaslatok is helyesen állapították meg a vi­lágválság legfőbb okát a világháborút követő merev gazdasági elzárkózási rendszerben, minélfogva­­ az orvoslás módját a áruforgalom felélénkí­téséiben és az kölcsönös egyes, a békeszerződések révén újonnan kialakult ál­lamok merev elzárkózásának csökkentésében látták. A genfi határozatok tehát helyesek volta­k s amidőn a népszövetség azokat ajánlások formájában minden, a népszövetséghez csat­lakozott állam kormányának megküld­ötte, Európaszerte nagy volt a várakozás, vajjon miként megy át mindaz, amit a világgazda­sági értekezlet a válság ellenszeréül kieszelt, a gyakorlati életbe? Azóta több mint öt esztendő telt el és a Népszövetség gazdasági bizottsága évről-év­­­­re kénytelen volt megállapítani, hogy a vi­­lággazdasági értekezlet határozataiból jófor­mán még semmi sem valósult meg, sőt a helyzet azóta csak rosszabodott. Ez a nagy csalódás meglehetősen elkedvetlenítette mindazokat, akik elméleti vagy gyarkorlati közgazdasági tevékenységükkel az egyre foj­­togatóbb válság ellen viselnek hadat. Idő­közben Genfben, Rómában, Hágában, Paris­ban, Stresában és másutt egész sorozatát tar­tották a különféle nemzetközi gazdasági ér­tekezleteknek, amelyeknek eredménye azon­ban mindig csak egy-egy újabb gondosan megfogalmazott, szépen hangzó, de minél ked­vesebbet mondó határozati javaslat vagy ajánlat lett. Végül most ismét újabb világ­­gazdasági értekezletnek Londonba való egy­­behívását határozták el, amelynek az elő­készítő munkálatait egy e célra kiküldött szakértő bizottság most végzi Genfben. Az előkészítő bizottság elnöke, Trip né­metalföldi kiküldött megnyitó nyomatékosan hangsúlyozta, hogy beszédében a bizottság által előkészítendő második világgazdasági értekezletnek feltétlenül gyakorlati eredményeket kell felmutat­nia, különben végzetes hatású lehetne vi­lágszerte az a csalódás, amit a nemzetközi értekezlet esetleges eredménytelensége az emberekben keltene. Ennek ellenére természetesen nem sikerült a hitelező és adós államok képviselői között teljes egyetértést létrehozni s csupán négy el­vi kijelentésre jött létre egységes megállapo­dás, még­pedig Leigh­ Ross angol szakértő elő­terjesztései alapján. Az a négy pont, amelyben a egyetértettek, persze csak álalános szakértők jellegű­ Az első pont így szól: az adósságok kérdését szabályozni kell s ennek mikéntjére megoldást kell találni A második pont szerint szükséges a pénz­­rendszerek reformja, a jegybankok hatáso­sabb együttműködése és kedvezőbb felfo­gás az aranyvaluta tekintetében. A har­madik pont kimondja, hogy az aranykész­leteket helyesebben kell megosztani és gondoskodni kell a hitelfolyósítások meg­­könnyítéséről. Végül a negyedik pont a ki­vételes vámpolitikai kedvezményezések megszüntetése és a túl magas leszállítása mellett foglal állást.vámtételek Ezenkívül Franequi belga szakértő újból elő­terjesztette ismert tervét, amely a nemzetközi kölcsönök nyújtására és a valuták támoga­tására szánt közös alap létesítését célozza. Az angol szakértő magáévá tet­te ezt a javaslatot,­­melyhez Nickl Alfréd dr. magyar kiküldött is hozzájárult, aki hangoztatta, hogy a mező­­gazdasági kiviteli államok sajátos gazdasági helyzetét külön kell vizsgálni s ezeken csak úgy lehet segíteni, ha adósságterh­eink csök­kenthetők lesznek. Az adóssági terheknek kamatban és tőkében való csökkentésén kí­vül séységük van a mezőgazdasági kiviteli államoknak olyan piacokra is, ahol termény­­feleslegeiket haszonnal elhelyezhetik. E ki­viteli piacoknak mesterséges elzárkózása az agrárkiviteli államokra nézve teljesen lehe­tetlenné teszi adósságaik törlesztését, sőt azok kamatainak fizetését se, mert hiszen e kötelezettségeiknek csak áruszállítással tud­nak megfelelni. Ezenkívül is igen sok figyelemreméltó fel­szólalás hangzott el, így a német kormány kiküldötte az általános munkanélküliség csökkentését jelölte meg a legsürgősebb fel­adat gyanánt, mert ez élezi ki a mindenki háborúját mindenki ellen. Az olasz szakértő helyesen hangsúlyozta, hogy a világgazdasági válság nem csupán a világháborúnak, hanem a jóvátételi terheknek, az elhibázott béke­kötéseknek és a nemzetközi adósságok kö­vetkeztében a világgazdasági forgalomban előállott zavaroknak is eredménye. Végül az előkészítő bizottság áttért a világgazdasági értekezlet részletes programjának kidolgozá­sára. Mint az ismertetett elvi pontozatokból látható,­ az előkészítő bizottság a világgazda­sági értekezlet elé olyan általánosságokat kí­ván terjeszteni, amelyek ellen semmiféle elvi észrevételt sem lehet ugyan tenni, de ame­lyeknek értéket csak az adhat, ha az általános elvek gyakorlati megvalósításának módoza­taira nézve is sikerül megegyezést létrehozni. Ha például a világgazdasági értekezlet csak annyit tud egyhangúan elhatározni, mint amit az előkészítő bizottság megállapításai­­nak első pontjában javasol, hogy az adósságok kérdését szabályozni kell, azonban nem mondja meg, hogy ezt miként gondolja s hogy az elgondolás módja miképpen vihető ke­resztül esetleg kényszerítő eszközökkel is, akkor bizony a londoni eredmény sem volna több, mint öt év előtt a genfi határozat volt. Akkor is kimondták Genfben, hogy a nem­zetközi áruforgalmat fel kell lendíteni és meg kell szabadítani békéstől, ámde a gyakorlat­ban Genf óta csak újabb meg újabb korláto­zások és megkötések következtek. Most megint sürgeti az előkészítő bizottság előbb ismertetett javaslatainak negyedik pontja a túl magas vámtételek leszállítását s a nem­zetközi forgalom akadályainak megszünteté­sét, azonban a Genf óta szerzett tanulságok nyomán az ilyen határozatnak ma már csak úgy lesz értéke, ha gya­korlati végrehajtása is biztosítva van. A békeszerződéseken kezdve az újabb nemzetközi megállapodások terén annyi csa­lódás ért bennünket a legutóbbi tizenhárom esztendő folyamán, hogy most már a londoni értekezlet elé is érthető bizalmatlansággal, vagy legalább is kisinyhitőséggel tekinthe­tünk. De mivel legvérmesebb és legszebb reményeinket követték mindig a legnagyobb csalódások, hátha ezúttal fordítva lesz és a londoni ködből ragyog majd elő a jobb jövőt megérlelő napsugár?! (—r —J dr.) A Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom az előző kimutatással szemben 369 millió 696 ezer koronával csökkent s az 5 milliárd 502 millió 704 ezer 12 koronát tett ki­ A zsírókövetelések 182 millió 495 ezer­­ koroná­val 1 milliárd 150 millió 238 ezer koronára növekedtek. Az­ egyéb passzívák tétele 2 millió 885 ezer koronával emelkedett 203 millió 344 ezer koronára. Az aranykészlet 67 ezer koronával csökkent 1 milliárd 709 millió 76 ezer koronára, a valutakészletek pedig 7 millió 791 ezer koronával csökken­tek 1 milliárd 16 millió 194 ezer koronára. Az egyéb készletek tétele 24 millió 64 ezer koronával emelkedett 138 millió 487 ezer koronára, a váltóeszkonz 29 millió 941 ezer koronával csökkent 1 milliárd 05 millió 386 ezer koronára­ Az értékpapíres aként 2 mil­lió koronával esett vissza s 94 millió 400 ezer koronát tett ki, az értékpapírokra nyúj­tott kölcsönök 139 millió 643 ezer koronával 303 millió 14 ezer koronára estek vissza. Az aranyfedezet 40,5 százalékos­ Enyhítik a devizaengedélyezési eljárást. A Národni Politika értesülése szerint a de­­vizabizottság most dolgozik ama rendelet tervezetén, amellyel a devizagazdálkodás el­lenőrzését a kormány jelentősen enyhítené. A devizaengedélyezési eljárást mindenek­előtt rugalmasabbá akarják tenni nemcsak a dologi, hanem alaki szempontból is. Az ed­dig szerzett tapasztalatok alapján ezenkívül jelentősen meggyorsítják a devizaengedélye­zési eljárást, mint azt az érdekelt kereske­delmi és gyáripari körök már hosszú idő óta követelik. Végül a devizaengedélyezési el­járást olcsóbbá is teszik, mert megállapítást nyert, hogy a mai formáiban, ha nem is drá­­gítólag hat, mindenesetre akadályozza­­ az árak csökkenő irányzatú fejlődését Ma és minden este a Paprika borozóban Graben 14, bejárat Panská 8. Farkas Béla cigányprímás 10 tagú zenekarával hangversenyez. Magyar konyha — magyar borok — magyar kiszolgálás. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást rocnor Jenei „11 trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ara 25*~— Ke. Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Cim: Abovce p. Strkovec. y A beregszászi iparosok és kereskedők az adó­­vallomások és záróóra kérdésében ankétot tartot­tak. Beregszászi tudósítónk jel­enti: A beregszászi vegyes ipar­­ámulat főnöksége és a kereskedők egyesületének­ elnöksége az időszerű adóvall­vaná­­sok­kal kapcsolatos teami- és tudnivalók megbeszé­lése és a záródra kérdésében követendő egységes eljárás megállapítása tárgyában ankétot­­ hívott össze vasárnap délelőttre, a kereskedők székházá­ba. Az ankéton Székely Pál és Fejér Ignác Ung­váriról, mint a napirenden lévő kérdés szakértői is megjelentek és beható alapossággal, nagy tárgy­­ismerettel tájékoztatták az ankéton részvevő ipa­ros és kereskedő hallgatóságot, a különböző adó­­vallomások elkészítésének mód­jára nézve, amely­nek felefékeképpen az adatok valódiságát jelöl­ték meg és azt a körülményt, hogy minden adatot és áli­­itást kétségbevonhatatlan dokumentumok tá­masszanak alá. A záróéra kérdésében városi szabály­rendelet készítésének kezdeményezését határozta el az ankét. A záróéra megállapításánál Ungvárinak, az országos hivatal álltal jóváhagyott szabályrende­letében megállapított rendelkezéseket veszik majd alapul. Az amerikai Farm Board kudarca. Csikágói jelentés szerint az U. S. A­ gabona kereske­­delmi köreiben nagy szenzációval hatott a Federal Farmboard jelentése, melyet műkö­déséről a szenátus elé terjesztett. Ebben el­ismeri, hogy az árstabilizációs kísérlete ku­darccal járt. Megállapítja, hogy amennyiben a kormány ragaszkodna ahhoz, hogy az érté­kesítő szövetkezeteknek hitelezett összegeket behajtja, igen sok ezek közül csődbe menne. A Farm Board vesztesége a búza ár-stabilizá­cióval kapcsolatban 154 millió dollár. Megál­lapítja a Farm Board, hogy az úgynevezett Mc­­Nary szisztéma sem célravezető,­, mert előbb-utóbb az érintett államok retorzióját vonná maga után. Ez ugyanis abban állna, hogy az exportfelesleg felvásárlásával a bel­földön az árakat importparitásra emeljék, míg az exportfelesleget dömpingáron exportálják. A német jegybank elnöke nem helyesli a túlzott közmunkákat. A német Reichsbank el­nöke, Luther dr. Boroszlóban a múlt napok­ban tartott előadást­­ az aktuális gazdasági kérdésekről. Nézete szerint a javulás csak ak­kor következik be, ha a nemzetközi kereske­delem akadályait az államok kölcsönösen el­hárítják és ha a készülő nemzetközi gazdasági konferencia a valuták stabilizációját biztosít­ja. Luther dr. a közmunkákról azt mondotta, hogy azokat szociális szempontból sokan üd­­vözlik ugyan, de nem szabad felejteni, hogy a legközelebbi években az adóterhek nem csökkenthetők, ha a jövő éveket már most megterhelik. Minden mesterkélt munkaalka­lom-szer­in3 a jövő lehetőségeinek rovására történik. A Reichsbank ezért csak ott nyújt segítséget hitel adásával, ahol a munkanél­küliség katasztrofális méreteket öltött. A holland külforgalom hanyatlása. Hollan­dia bevitele a múlt esztendőben 1300 millió forintot tett­­ ki az előző évi 1893 millióval szemben, míg a kivitel mindössze 840 millió­ra rúgott az előző évi 1.312 millióval szem­ben, tehát a külkereskedelmi nehézségek Hollandiát sem kímélik, amennyiben külfor­­galma 456 millió forint passzívummal zárult a m­últ évben. A dán korona erős esése. A dán munka­adók szövetségének a 80 ezer munkás kiválá­sáról szóló jelentése s a mezőgazdasági szer­vezeteknek a kormányhoz a kamatláb leszál­lítása érdekében intézett memoranduma kö­vetkeztében a dán korona a legtöbb európai tőzsdén erősen esett Prágában a dán korona szombaton 15 ponttal, tegnap újabb 3 ponttal esett. A dán korona esését különösen az idézte elő, hogy a földműves-szervezetek em­lített memoranduma egyebek között a dán korona árfolyamának a leszállítását is köve­teli a tényleges értékére. Az ipartársulatok és grémiumok országos szö­vetségének választmányi Illése, Turócsszentmá­rt­on­­ban vasárnap, január 22-én fél 9 órakor reggel tartják meg az ipari társulatok és grémiumok orszá­gos szövetségének választmányi ülését a következő tárgysorozattal :1. Megnyitó és elnöki jelentés. 2. Az 1932. évi szeptember, 28-án megtartott vállasat­­mányi ülés utolsó jegyzőkönyvének jóváhagyása. 3. Jelentés a szövetségi működésről. 4. Pénztári, ellenőri jelentés és a szövetség egyéb pénzügyi kérdései. 5. Felmremtvén­yek. 0. A szociális és be­tegpénztári illetékek kimutatásának kérdése az állami satillitások biztosi­tásánál 7. Autójárművek tulajdonosai és sofőrök tiltakozása exisztenciájuk veszélyezt­etés­e elllen. 8. A szociális biztosítási il­letékek emelése ügyében interveniálás. 9. A kő­művesmesterek szemező egyesületének tiltakozása, illetve kívánságai. 10. A szövetség közgyűlésének előkészítése. 11. A szövetségi alkalmazottaik szer­ződéseinek javaslatai. 12. Javaslatok a szloven­­szkói országos ipartanács elé. 13. Aktuális ipari kérdéseik. Újabb devizakönnyű­tések Ausztriában. Az Osztrák Nemzeti Bank a közeli napokban Újabb devizak­ön­ny­i hősöket léptet életbe. Az uj népszövetségi kölcsön jelentékenyen javít­ja az osztrák jegybank devizaállományát, ami lehetővé teszi, hogy újabb könnyítéseket lép­tessem életbe. Ezzel kapcsolatban az eltitkolt Ó3 a külföldre sikolt valutatartalékok tulaj­donosai részére amnesztiát fog hirdetni és le­hetővé teszi azoknak beváltását a­­­agánklí­­ring vagy a schilling külföldi jegyzésének alapján. A kompenzációs ügyletek irányelvei. A devizabizottság kompenzációs kereskedelmi albizottsága a múlt napokban tartott ülésén — mint azt már jelentettük — a kompenzá­ciós ügyletek irányelveivel foglalkozott, illetve azokat megállapította. Kompenzációs ügyletek szabályként nem engedélyezhetők oly államokkal, amelyekben devizagazdálko­dási ellenőrzés nincs, amilyenek a nyugati államok s amelyekkel Csehszlovákiának nincs klír­ingegyezménye. A kompenzációs ügyleteknél elsősorban tehát Spanyolország, Magyarország, Dánia, részben Németország jöhet szóba. Kompenzációs után eddig külö­nösen kávét, teát s részben rizst importál­tak. Bolgár juhi kivitel Palesztinába. A Paleszti­nai kormány megengedte, hogy bolgár juho­kat vigyenek be az országba, előírja azonban, hogy a berakodó hajóállomáson állatorvosi­ vizsgálatnak vessék alá a szállítmányt és egészségügyi bizonylatot csatoljanak hozzá. Bulgáriában nagy reményeket fesztinál kivitel lehetőségéhez, fűznek a Pa­amennyiben ez új piacot jelent és mentesíti a Görögor­szágba irányuló kivitelt. A betegsegélyzó különös eljárása Galgócon. A­mi­kor a gazdasági válság, a munkanélküliség tetőfo­kát éri el és minden vállalkozót, aki még munká­sokat alkalmaz, minden lehető m­ódon támogatni kellene, a betegsegélyző Galgócon a vállalkozók el­len, akik illetékeikkel hátralék­ban vannak, a leg­­erélyesebben jár el, miáltal a munka­ad­ókna­k je­lentékeny kárt okoz. Tudvalévően a betegsegélyző sa­ját végrehajtójával rendelkezik, miáltal módjá­ban van minden követelését behajtania, anélkül, hogy eljárásával nagyobb költséggel terhelné meg adósát. Ennek ellen­ére legújabban a bettegsegélyző Galgócon követeléseit ügyvéd útján hatja be és így megtörtént a napokiban, hogy egy vállalkozó, aki 600 K összeggel tartozott a betegségél y nőnek, kény­telen volt költség címén még külön 350 Kt fizetni. Legfőbb ideje volna, hogy eme sérelmes állapot véget érjen. Fizetésképtelenségeik. A hitelezők védő­egyesületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek fizetésképtelen­séget: Weiss Ferenc és Béla bérlők, Nyitva; passzíva 981 ezer korona, aktíva 682 ezer ko­rona. — Vojtek Bohumil rézkovács, Olmütz; passziva 827 ezer, aktíva 447 ezer. — Uher Jenő gépgyár, Námesti n. Osl.; passziva 601 ezer, aktíva 501 ezer korona. — Biermann Teréz kereskedő, Tapolcsány; passzíva 203 ezer 558 korona, aktíva 69.140 korona. — Ko­­rach Jenő fa­kereskedő, Szepesremete; passzi­va 122 840, aktíva 124.470. — Krausz Ferenc szűcs, Poprád; passziva 93.260, aktíva 44.824. — Rosenhan Ábrahám szabó, Kassa; passziva 68.220, aktíva 26­ 000. — Frömmel János gaz­da, Handlová; passziva 162.400, aktíva isme­retlen. — Müller Gusztáv kereskedő, Szakol­­ca; passzíva 69 670, aktíva 35 520. — Lengyel Eszter kereskedő, Galánta; passziva 30.200, aktiva 11.290. Valuták: Prága, január 17. Holland 1351, ju­goszláv 43.30, német 800, belga 464 magyar 482.­0, román 16.9714, svájci 647.50, dán 543, angol 112, spanyol 368.50, olasz 171.90, amerikai 33.60, nor­vég 563, francia 131.5714, bolgár 20.66, svéd 598, lengyel 377.25, osztrák 399.50. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése olvassa el Fodor Jenő 3 céljából „A trágyázás elmélete és gyakorlata c­ c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25.— Ké. Cim: Abovce p. Strkovec.

Next