Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-05 / 54. (3164.) szám

1933 március 5, vasárnap. PTIA^AT-MACI^AT.H1Mi,^ RaascBjaRsk^9 Madách, Petőfi, Arany, Jókai és Ady héber fordítója beszámol a magyar szellemóriások palesztinai hatásáról Avigdor Hammelii nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak Munkács, március eleje. A Prágai Magyar Hírlap egyik múlt évi juliusi számában bemutattam már Avigdor Heimmeliiit Szlovenszkó és Rusaimszkó magyar közönségének, Rusaimszkó egyik falujának szülötte. A háború előtt újságiróskodik s a héber nyelvű irodalom egyik munkása Budapesten. Bruszilov-offenziva alatt orosz fogságba kerül. Végig szenvedi a fogság, az orosz összeomlás minden borzalmát. A bolsevizmus ered éveit továbbra is mint hadifogoly Oroszországban éli, azonban onnan kiiasziitják, mert az a zsidó nemzeti mozgalom, melynek ő is egyik kultúrmunkása lett s melynek célja: uj honalapitás az őshazában, gyűlöltté s üldözötté vált a szovjetországban. Minden vagyon s holmi nélkül kerül több orosz-zsidó író- s költőtársával a Fekete-tengeren keresztüli egy csónakszerű vizijánnyben Kontstantinápolyba, honnan nemsokára tovább megy vágyainak vágya Palesztina felé, hogy aztán részese legyen a héber föld nagy újjáéledésének. A megujhodó héber, zsidó nemzeti irodalom egyik költője, írója, újságírója, mint a formálódni kezdő zsidó-héber nemzeti élet egyik harcos kulturtényezője. Újságot szerkeszt, verset, novellát, regényt, színdarabot ir. fordít. A magyar irodalom leghivatottabbjainak legkiválóbb alkotásait, Petőfi, Madách, Arany, Jókai, Ady, Kosztolányi, Herczeg műveit írja át lélekkel a biblia nyelvére. Leghűségesebb fia hazájának, nemzetének, de fordításai azt bizonyítják, hogy múltjának s annak a nemzetnek e nemzeti Géniusznak sem lett ócsárlója, amely nemzet sok évszázadon át igaz otthont adott neki, családjának és sok vallás- és fajtestvérének. Mikor először jött a háború után ős-újhazájából Budapestre, maga az akkori magyar kultuszminiszter, Klebelsberg gróf kívánta hivatalosan üdvözölni, azt tette a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is, hogy megköszönjék neki a magyar irodalom és kultúra megbecsülését, kiváló továbbterjesztését, új nyelvi területen való bemutatását. Most ismét nálunk otthon van Avigdor Hanna nemn. Beszélgetni kezdünk megint sok mindenről. Arról, hogy fordításain át hogy hatott a magyar irodalom Palesztinában, arról, hogy mi nagyot lát a magyar sorsban, arról, hogy milyen a magyar tehetség, milyen a látás sorsunkról, szellemi életünkről s helyzetünkről. Átadom a szót Avigdor Hamuré ii-nek: A SALVATOR FORRÁS látta!) Ugyanilyen tökéletes realitással festi a szibériai jellegű orosz telet ..A kőszívű ember fiai“-ban. — Ha az anatómiáról beszél, szakorvosprofesszornak, ha kémiát magyaráz, kiváló kémikusnak, ha háborúról ír, hadvezérnek, stratéga-írónak képzeli az ember s munkáját szakmásnak. Szinte elképzelhetetlennek találják azt, ahogy a világháború kezdetét s az orosz „Xibil“-t megírta évekkel, évtizedekkel előre. Bialik, a héber poéták legnagyobbja nem győzi eléggé sürgetni az Ady-kötet kiadását. — „Szertelen lehetőségek ajtónyitója lesz ez a könyv nálunk, új s friss áramlást hoz a héber irodalom vérkeringésébe." Sok lenne a többi, minden magyar író síké feloldja és eltávolítja a l| szervezetben lerakódott jÉ *f savakat. Vasmentesi h emésztést elősegítő kellemes üdítő ítaL mm3BL.axi.-a Hogyan született meg Az ember tragédiájának héber fordítása? — Amikor 1913-ban, a bécsi cionista kongresszuson bemutattak Dávid Freedmannak, a legnagyobb héber esztétikusnak, szinte legelső mondata a következőkép szólt hozzám: „Fiatalember, magára misszió vár. Van maguknak Magyarországon egy „paprikás rózsájuk, Petőfit", akit irigyelek a „lovagyas‘“ nemzettől, ■— meg a „Die tragödie des Men&ehen", — ferditsa le ezeket nekünk, — ele minél hamarább, öcskös!“ —A zseniális Nietzsche-fordító előtt egy kicsit bizony megreppentem ennek hallatára. Csak félénken válaszoltam, hogy már van is néhány Petőfi-fordításom, még diákkoromban készültek, hogy Az ember tragédiájáétól tartok ám egy kicsit, aztán meg azt, hogy: lenne-e azoknak kiadójuk ? Frischmann körülnézett társaságában és hozzájuk fordulva mondotta: — kérdezte: — Hát a Stybel! — hol van Stybel, a mi mecénásunk! A társaság kacagott. Valahonnan a hátuk mögül előkerítették az inkább rongyosnak látszó kis héber tanítófélét, ki a kérdésre félig tréfásan, félig komolyan válaszolt: — Meglesz, kérem, meglesz, — ha én mondom, meglesz, kérem, — csak a pénzem legyen meg hozzá! — Nohát ugye, —• mondta maró szatírával a kritikus. 4 Az általános nevetés közepette aztán megtudtam, hogy az a kis héber házitanító, aki Varsóban korrepetálásból tengeti életét, azzal mulattatja a nagy esztétikust, hogy folyton szinte mániákus hittel és meggyőződéssel egy stereotyp mondatot ismétel: — Ha én Rotechild lennék, — hej, ha én Rotechild lennék, akkor ... akkor ... — Nos, mit csinálna ön akkor? — heccelte Friscchmann. — Hogy mit? — Azt mondanám: — Pange Frischman, hol akar egy villát? Moszkva környékén? Hát itt a villa, a magáé! — Aztán azt kérdezném: mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a világ összes íróit mozgósítsa, azokat egy asztalhoz leültesse és szétosztva köztük a világirodalom remekeit, azt parancsolja nekik: fiuk, fordítsátok, — fordítsatok le mindent, ami szép, héberre, — pénz van elég, honoráriumra, kiadási költségre, — ha egy negyedmillió rubel kell, itt van egy negyedmillió, ha egymillió kell, itt in. nesztek, egymillió, de fordítsátok le az • :az világirodalmat: Sophoklestől Reiner Mária fülkéig. Ezért akart a kis héber tanító Rotschild lenni, ez volt mániája, életcélja programjának refrainje. Öt év múlt el 1913 után. Hadifogságom kievi napjaiban levelet kaptam Frischmanntól. A levélpapír fejének elme. „A. I. Stybel, Egyetemes Héber Könyvkiadó Intézet, Moszkva. — Főszerkesztő: David Frischman." — Pénzt küld s kéri Petőfit és Az ember tragédiáját héberül. „Mi nem vagyunk hadiállapotban — irta — sem a ,,lovaggal‘ nemzet dalnokával, sem pedig legnagyobb gondolkodójával.“ Megvalósult a kis tanító mániákus elgondolása! — A kis tanító nemsokára a háború kitörése után — tanítványok hiányában — üzletemberré lett. aztán: az orosz hadsereg szállítója, a száguldó konjunktúra szárnyán: többszörös milliomos! Ét? mesebeli karrierjének „mesebelisége“ az, hogy: az egyetlen ember, aki azt, amit k o kiüssorsában ígért, gazdagságában beváltotta! Ez a Stybel, aki több mint kétmillió dollárt áldozott a világirodalom héberre fordításának céljaira, nem feledkezett meg arról, amit bécsi kongresszuson említett Frischman és sürgősen követelte tőlem Az ember tragédiáját. Később Kopenhágábók ahová kiköltözött (és ahol aztán a dekonjunktúra idején majdnem teljesen tönkre is ment), mikor elolvasta, külön köszönetet is kaptam érte tőle. Akkor írta, hogy tönkrementél, azért is sajnálja, mert „Petőfit nem adoptálhatta a héber irodalom keblére", de még mindig reméli, hogy ő adja ki még a héber Petőfi-kötetet is, ha majd jobbra fordul sora. ..Az ember tragédiája" héber fordításának sikere hamar megjött. Megjelente után nemsokára már érettségi vizsga anyaga s tétele lett a Jeruzsálemi gimnáziumban. Később nagy érdeklődés mellett előadják egyes jeleneteit. Az ifjúság ma is mohó szeretettel taglalja Madách problémáit és érdekesnél érdekesebb iskolai tanulmányok tárgyául szolgálnak. Egy magas rangú angol főtisztviselő, miikor elolvasta héberül Az ember tragédiáját, valósággal felkiáltott: ez lesz a legjobb ajándékom Gordon Craig barátom számára! — Csodálkozásomra aztán afelett, hogy az angolok legzseniálisabb színházi rendezője London Max Reinhardtja nem ismerné ezt a remekművet, noha az már le van fordítva angolra, az volt a válasz: — valószínűleg ismeri azt Gordon Craig, dehát a legújabb irodalom figyelemmel ikiér hetese nem igen ad időt a polcra tett művek elővételére, — de én leültetem őt egy órára ehhez a szenzációhoz. — És az állítás nem volt tévedés és következmények nélküli. Az ember tragédiája azóta rendkívül foglalkoztatja a nagy angol rendezőt, kinek nagy tervei vannak vele .. . Petőfi, Arany, Jókai, Ady hé bemí Palesztinát Petőfi egyetlen kis, kilenc-soros versének egy jeruzsálemi lapban közölt fordítása révén fogta meg. A „Csodálatos éj"című bravúros kis verset egy szavalóversenyen tizenhat kislány által szavalta s páratlan hatást váltott ki. Petőfi versei csakhamar csemegéi lettek az ifjúságnak és a színészeknek. Az oroszhéber kritika Apuchtin orosz klasszikus „őrült"jével hasonlította össze Petőfi „Az őrült"-jét és „sokkal vérmesebbnek s megrázóbbnak" mondta, mint az Apuchtinét Aranynak „Ráchel siralma" váltott ki nagy hatást Tel-Aviv kulturközönségéből. De a kritika a legkomolyabban az „Őszikék" ciklusát kezelte. Jókai héberül elsőnek megjelent az „Óceánia" című kisregénye meglepő nagyszámú olvasót, sőt mi több: előfizetőt szerzett a „Door Hayom." című napilapnak. — „Az egyetlen író Jókai, — állapították meg az „Óceánia" alapján, — ki szemléltetővé tudja tenni előttünk annak megértését, hogy milyen fantasztikum lehetett a pogány kulturvilágban a láthatatlan Egyistenről beszélni". — A „Minden poklon keresztül" című regényében úgy festi a Holttenger tájékát, mintha ott nevelkedett volna. (Senki sem akarta elhinni, hogy Jókai azt testi szemeivel sohsem rérőt beszámolni e keretben, de azt meg lehet állapítani: minden magyar irodalmi alkotás. — vers, elbeszélés, vagy színmű. — mindig a közepesnél nagyobb sikert aratott a héber kultúrájú közönség előtt. És azt is meg kell említenem, hogy az első héber szatirikus színház a magyar Nagy Endre iskoláját követi. De a palesztinai héber közéletnek más vonatkozásaiban is erősen, sőt aránytalanul erősen dominál a magyar kulturáltság. Palesztina legismertebb s legmegbecsültebb mérnökei már egynéhány év óta elsősorban a magyar mérnökök. — A jeruzsálemi nagy Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban, melynek egy jelentékeny osztálya a nagy Goldziher könyvtára, nem kis szerepet játszanak a magyar könyvtárnokok. A héber egyetemen négy magyar professzor ad elő: Fodor (kémia), Guttmann (héber tudományok), Fekete (matematika) és Klein, a volt érsekujvári rabbi (topográfia). — Szeged városának nagy rabbiját, Bőn Immámus dr.-t ismételten hívják s várják a héber egyetem tanárául. És van a magyar pszichének még egy értékesebb exportja Palesztina számára. És ez: a patriotizmus! Az orosz és a lengyel zsidó (t. i. a volt oroszországi zsidó), mely kvalitásában és kvantitásában a zsidó nép lényegét képezi, a nemzeti élet és lét érzésének legfontosabb elemét: a patriotizmus, a rögszeretet igaz érzését nem ismerte, nem is ismerhette. A magyar zsidó óhazájából és újhazájába magával hozta a patriotizmusnak a földhöz nyűgöző, de egyben felemelő nemzeti érzését, amely nemcsak munkásságában nyilvánul meg, hanem az ottani zsidó újból hont alapozó élet-halálra menő napi harcának hősiességében. A magyar patriotizmus és annak heroikus megnyilvánulása közmondásos fogalommá vált az Új-Palesztinában! — Ez a magyar múlt egyik legfényesebben ékeskedő igazolása! A »magyar Gáluth« A mai magyar sorstragédiának van egy olyan vonatkozása, melyet — ha a világégés nem okozta volna, mesterségesen kellett volna előidézni! Ez: a magyar Gáluth, a magyar alkotóerő, képesség és zsenialitás világba szóródása! — Én, a zsidó jobban látni s érzékelem ezt minden más nemzet fiánál. Nincs a világnak világvárosa, nagy kultúraéntalma, melyben ma ne lennének művészetikulturális vonatkozásokban domináns magyar tényezők, akik a kulturálódás és kulturalkotás legkülönbözőbb terein a magyar géniuszt reprezentálják és szolgálják. Berlin, Paris, Newyork, London, Hollywood, Kairó, Jeruzsálem, Prága, Antwerpen stb. lapjaiban, színpadjain, vásznain, egyetemein, könyvtáraiban, könyvpiacain alig van fontosabb esemény, melyben ne szerepelne egy, sőt több magyar tehetség, még pedig vezető helyen és vezető szereppel. Itt-ott erősen fel is figyelnek erre a „furcsa" jelenségre , és szinte meg is kérdik: — mi ez? — hát művészek közt annyi sok a magyar ezen a világon? — Nem egyszer történt meg velem is, hogy a külföld legkülönbözőbb helyein egy-egy nagyobb társaságban csak úgy adavetőleg jegyeztem meg, hogy ez, vagy az is magyar. Néha meg is mosolyogtak érte s azt mondták, bennem ragadt valami a magyar sovinizmusból, így egyszer megtörtént, hogy megjegyzésemre valaki azt válaszolta: —...A végén még majd azt is állítani fogod, hogy Kálmán az operettzeneszerző is magyar! (Külföldön tudniillik Kamaminak olvassák, tehát németnek vélik). Elégedj meg Bartókka!" — Egy párisi mozi vásznán Kittbe von Nagy jelenik meg. A publikum tapsol. Barátomnak odasúgom. . ..Nagyszerű magyar fruska!" — Majdnem megvetéssel hangzott a válasz: ..A Nagy is magyar te szerinted? — Kacagni kell!" — Max Reinhardtért meg pláne fel akarták koncolok vagy még inkább: a bolondok házába internáltaink így jártam egy londoni angol barátommal, aki Fedák Sárit dicsőiti, mióta amerikai útján látta, igy vagyok Alpár Gitta, a kis Eggerth Márta, Puskás Tivadar, Hajós Henrik , Sicu, a színpadi szerzők és rendezők tömege miatt (amiatt, hogy Korda Sándort is magyarnak mondtam, egy lapban meg is róttak . . magyar sovinizmusomért!), és mindazok miatt, kik a nagy magyar Galatik következtében elhomályosítják a külföldön addig csak paprika-tsikős-kutuszt a magyar képesség és zsenialitás erejével. Amit hét Akadémia sem tudott volna előre, azt a magyar sors zordsága megteremtette a maga kiszámíthatatlanságával egy rövid évtized alatt: a magyarságot kezdik már úgy ismerni, mint a világkultúra egyik tehetséges tényezőjét! R. Vozáry Aladár. Bécsi hifii Hifiül a magyar legitimisták Eckhhardtélkal is a síiciális iiilistáikal szövetkeznek 1 kisgazdapárt és Peyer cáfolja a fantasztikus híreket Bécs, imárciiuis 4. Az osztrák legitimisták élénk figyelemmnel kísérik a magyarországi legitimisták legújabb akcióját, vájjon erős ellenzéki mozgalmakkall sikerülne a közeljövőben a kormányt megbuktatni s így esetleg az ország közhangulatát a legitiimizimusinnak megnyerni. Kiszivárgott hírek szerint Sigray Friedbeehel és elsősorban Eckhardttal keres kapcsolatokat, sőt ez utóbbival állítólag már meg is egyezett. Eckhárdit, eleinte szabadkai ra 1 yválasztó volt, de a királyi kérdést ma mér nem tartja lényeges kérdésnek s bizonyos garanciák mellett hajlandónak mutatkozik az egyezkedésre. A bécsi hírek szerint a magyar legitimisták kinyújtották szálaikat a szociáldemokraták felé is, akiket arról akarnak meggyőzni, hogy a restauráció esetén könnyebben érhető el a választójog és más követelésük. Annyi bizonyos hogy a magyar legitimista körök legközelebb koncentrikus támadásokat kezdenek a magyar kormány elllen. Budapest, március 4. (Budapesti szerkesztőségünk bedefon jelentése.) A Mai Nap Hegymegy Kiss Pál kisgazdapárti képviselő nyilatkozatát közli, amely blöffnek minősíti azt a bácsi hírt, hogy a kisgazdapárt állítólag összefogásról tanácskozik a legitimistákkal. A szociáldemokraták részéről Beuer Károly képviselő hasonlóképpen nyilatkozott s már csak azért is abszurdnak mondja a bécsi húrt, mert hiszen köztudomású, hogy a szociáldemokraták a köztársasági államformának a hívei. k ■p Érsekújvár őslakos szaval! Március az 1-es számú listára szavazzatok!