Prágai Tükör, 2001 (9. évfolyam, 1-5. szám)
2001 / 5. szám
böngészdő tulajdonságok jellemzőek is lehetnek más nemzetekre is, szembeállításuk viszont egyértelműen egy történelmi görcs jele. Igen, Shaw-nak igaza van, és ezért is szögezhette le Rákos, hogy „a nemzeti karakterológia a rációnak és az emóciónak térben és időben végtelen csatamezeje..., s az ebből eredő téveszmék reális történelmi hatóerejét nem tanácsos alábecsülni... Egyébként a bevezetőben már említettem, hogy Rákos két nyelven egy könyvet írt, de azért akadnak a két könyv között jellegzetes eltérések is. Amelyek éppen arra mutatnak, hogy mindannyiunkban (így természetesen Rákosban is) dolgoznak a feltételezett nemzeti jellegek által diktált bizonyos óvatos gesztusok. Könyvének magyar kiadásában (a cseh változatban nemkülönben) szól arról, hogy szlovák szerző a nemzeti vétkek között tartja nyilván, hogy a szükség sokszor lopásra kényszerítette a szlovákokat, mire Rákos mintegy párhuzamként, ezt írja: „megbocsáthatatlan volna, ha a védelmünkre egyébiránt nem szoruló szlovák nemzetről szóló fejezetben nem idéznénk az olvasó emlékezetébe Illyés Gyula Hősökről beszélek című költeményéből a máig is forradalmian érvényes sorokat: Lopjatok!”... Ez a hivatkozás a cseh változatból hiányzik. Merthogy a cseheknél nem magyar költővel kellene védeni a szlovákokat?... Az a Stendhal-idézet viszont, amely arról szól, hogy a „németek térden állva születtek" - a magyar kiadásból hiányzik, hasonlóan ahhoz az anekdotikus esetleíráshoz, amikor Rákos egy tudós kollokviumra emlékezve megjegyzi, hogy a svájci delegátus előadta: ,A tudomány, mint ezt mi, svájciak, mindannyian tudjuk, bebizonyította: Tell Vilmos mitológiai figura volt, és sohasem élt. Ugyanakkor mindannyian szilárdan meg vagyunk győződve arról is, hogy Hermann Gessler ölte meg őt.” Mindez a németekkel szembeni előítéletek alaptalanságát igazolja. A csehek számára. A magyarok számára ugyan miért nem? - találgatom. Szórakoztató és hasznos könyv Rákos Péteré. Bizalom a ráció erejében és egyszersmind bizonyítása a ráció gyengeségének. Persze tudható, hogy a politikusok soha vagy legalábbis nagyon ritkán vesznek kézbe olyan könyveket, mint amilyen ez a nemzeti jellegről szóló opus. Noha hasznos lenne számukra, számunkra... Ám abban bizakodnék, hogy Rákos bölcs könyvének sok magyar, szlovák, cseh olvasója akad, s ekként igazságai lassabban ugyan a kívánatosnál, de azért beszivárognak a köztudatba. Ugyanakkor pedig érzem, hogy Rákos Péternek is igaza lehet, aki könyve megjelenése alkalmából elmondta a pozsonyi Kultúrnytivatban: meggyőződése, hogy „az etnikai konfliktusok és félreértések örökkévalók és kiirthatatlanok. Még az egyesült Európa is tehetetlen ezekkel szemben. Minden másság konfliktusokat szül”, ám a nyilatkozat végén mégiscsak a civilizáció, az ész, a felvilágosítás és az iskola erejében bízik. Jó lenne, ha igaza lenne... E. Fehér Pál Népszabadság, 2001. október 22. Szellemi önösszeszedés Magyar társadalomkutató intézet Somorján Több mint fél évszázados törekvés válhat valóra a jövő nyáron, amikor a tervek szerint a Pozsonyhoz közeli Somorján megkezdi munkáját a szlovákiai magyar társadalomkutató intézet. Az eddigi egyetlen ilyen szellemi műhely éppen hetven éve, 1931 35