Pro Minoritate, 2003 (1-4. szám)
2003 / 2. szám - VESZÉLYEZTETETT KISEBBSÉGEK - Pozsony Ferenc: A moldvai csángó-magyar falvak társadalomszerkezete
Pozsony Ferenc A MOLDVAI CSANGO-MAGYAR FALVAK TÁRSADALOMSZERKEZETE „Vajda Moldvának is kies parlagjai, A’ Meddig terjednek a’ Pontus habjai, Magyar Koronánknak árnyékába menne, S a’ Tsángó Magyar is Polgártársunk lenne!!!” (Csokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi Gondolatok, 1798) Írásomban elsősorban arra keresem a választ, hogy a Csokonai Vitéz Mihály által már a XVIII. század végén megfogalmazott jámbor szándéknak, vagyis a polgárosodásnak a moldvai magyar közösségekben napjainkban milyen esélyei és buktatói vannak. A Kárpát-medencében sehol nem találunk még egy olyan közösséget, melyet oly kitartóan és annyian kutattak volna, mint a moldvai csángóságot. Az elmúlt másfélszáz évben a magyar néprajzkutatók és nyelvészek feltárták ennek a nyelvében és kultúrájában asszimilálódó népcsoportnak archaikus elemekben gazdag népköltészetét és tárgyi kultúráját. A szerteágazó folklór és népművészeti stúdiumok mellett azonban sokáig elmaradt a moldvai falvak társadalomszerkezetének alaposabb vizsgálata. Igaz, hogy a társadalomtudományok szerves, belső fejlődése révén a kutatók csak a XX. század közepén figyeltek fel arra, hogy a kultúrának számtalan nem anyagi természetű eleme és rétege is van.A különböző társadalmak működésének vizsgálatában használt újabb témákat és módszereket tehát a szociológia majd az antropológia viszonylag későn hozta létre, úgy véljük, hogy a hatásuk alatt kibontakozott társadalomnéprajzi megközelítés közelebb visz bennünket annak megértéséhez és értelmezéséhez, hogy a moldvai csángók miért adtak oly jellegzetes válaszokat a XX. század nagyobb vagy kisebb történéseire, külső kihívásaira. Elméleti keret A moldvai csángó társadalom értelmezéséhez a kiindulópontot Ferdinand Tönnies 1887-ben megjelent Közösség és társadalom című művében felvázolt elméleti, fogalmi keret jelenti számomra. A fiatal német tudós ebben a napjainkig ható művében az interperszonális kapcsolatoknak két alapvető formáját különítette el. Közös