Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-10-20 / 29. szám
Pesten October SO. 347. PROTESTIVII EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Alat quaevis ecclesia episcopum suum, sicque íIli administret, ut cum sua família vivere possit, et sicut Paulus jubet, hospitalis esse. Syn. Hass. TARTALOM. Mit kívánhat törvényesen a' pap , az iskolai tanitó , a' helység jegyzője és az ekklézsia az arányosméréstől az 18<2/fi-dik évi VI. és XII törvényczikkelyek szerint ?Id Széles András.— Utó-közlemények a' dunántúli helv. hitv kerület' közgyűléséből. Ifj. Vári-Szabó.— M szigeti iskolai viszonyok. L . . y. — Vegyen közlemények. Mit kívánhat törvényesen a' pap, az iskolai tanító, a' helység' jegyzője és az ekklézsia az arányos méréstöl az 18»Vdik évi VI. és XII. törvényezikkelyek szerint ? A' felelet oda megyen ki, hogy minden vallású papok kívánhatnak törvényesen az 183% évi országgyűlés' ajándékozása és parancsolatjánál fogva, az arányosításkor egy egész telek utáni járandóságot, a'szántó, kaszálló és legelőföldekből, a' tanító és jegyző fél annyit; a' helység' határán levő erdőből pedig, ha azt eddig is használták volt, folytatni fogja a' haszonvételt mind a' pap, mind a' tanító, mind a jegyző, a tűzi és szükséges épületfákra nézve. — Mi az ekklézsiát illeti, arról alább lesz szó, a 6. §-ban. 1. § A közelebbi állítás alapúi a következőkön : 1-szer). Az 183 V. évi Xll-ik t.c -ben ez van: „ Minden régi valóságos frelsó telkek, vast házhelyek után mérettessenek ki minden külső tartozandóságok.a Mert a' midőn ez a' törvény az arányilag illető külső tartozmányok'megkaphatása alól semmi telket ki nem vett, p. o. sem a' papokét, sem más állapotú emberekét, tehát ki ja onnan, hogy czent.cz szerint, mindenféle régi és igazi telkek után ki kell adni az arányilag illető tartozandóságokat , p. o. egész telkit, fél telkit'stb. És igy a' papok' és tanítók' telkei után is. Mert a' minden telkek közt ezeké is ott van. És a' papok 's tanítók, következésképen azoknak telkei is, többnyire egy idősek a' jó rendbe állott polgári társaságokkal, noha a' papok' és tanítók1 régibb lakhelyeit váltották fel néhol új és gyepes telkek is Es nem vétethetik ki azon kiadás' kötelessége alól az úgy nevezett nemes (vagy curialis) helység is — a' mennyiben papjok és tanítójok azoknak is van. Mert különben a' jobbágy-helységekben is a' papok' és tanítók' telkeinek tartózandóságai nem a' jobbágyok'földéből szakasztatnak ki, mellyek az 1832 ik évi törvények szerint megcsonkíthatatlanok, — hanem a' földesurakéból. Még pedig annál inkább felteszi a' Xll-dik czikkely a' papok' és tanítók' illetőségének kiadását: mert a' Vidikt cz. 3-ik §-jában meg volt az már előre állítva, hogy a' papok' és tanítók' telke mind valódi lélek , ha gyepből nem régen fogták is fel; és hogy a' papoké mind egész, a' tanítóké pedig mind fél telek Es igy annak tárgyában semmin sem lehet fenakadni. 2-szer.) Mert az 183% esztendei XH-dik törvényezikkelynek czíme azt állítja , hogy: van az a' czikkely a' határbeli közös haszonvételekre nézve a gyakorlatból (ex usu) törvéntbe behozandó arányuságról (proportioról). Következésképen, hogy az arányos mérésnek törvényei az 1832. évek előtt való időnek gyakorlatából vagy szokásából vétettek s tétettek törvénynyé*); és épen azok, a mik azon országgyűlés előtt már közönséges szokásban voltak, csak az egy legelő dolgán tétetvén valami változás. Úgyde, az 1832-ik év előtt egy egész telki illetőség adatolt minden papok' telkei után, mind a'szántó, mind a' kaszálló földekből, minden iskolai tanítónak pedig féltelki; a'legelő-mezők akkor , legalább Beregben, közösöknek maradván. És így, a' papnak é s tanítónak annyi jog adatott a' legelőhöz, mint más gazdának. — Lehet erre példát látni csak Bereg vármegyében is a' t cz. gróf Schönborn, és Lónyay familia'uradalmaiban , ugy a' búcsúi és macsolai 'stb. arányos mérésben; ki- Mint a' betáblázásról való törvény is 1810-ben Art. 21. a' szokásból hozatott be, mivel a'bevett szokásból törvényt minden botránkoztatás nélkül lehet csinálni.