Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-31 / 13. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­hivatal: Lövész utca, 10. szám. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. KÖLTSÉGVETÉS EGY MAGYARHONI PRO­TESTÁNS AKADÉMIA FELÁLLÍTÁSÁRA. (Vége): INI) Mely tudományok volnának a fenemlí­tett szakokban előadandók? Kérdjük elébb: kit, vagy kiket fognak e szakok nevelni, s mily tudo­mányok szükségesek leendő növendékeiknek s hallgatóiknak? — A theologiai szak, világos, lelkészeket s hittudományi tanárokat, a jogi, jo­gászokat, ügyvédeket, államhivatalnokokat s oly világiakat, kik sem ügyvédek, sem hivatalnokok nem lesznek, de maguknak a politikai tudomá­nyokban alapos ismereteket fognak akarni meg­szerezni ; a bölcsészeti leginkább tudós- s főreál­tanodai tanárokat, nevelőket s olyanokat fog ne­velni, kik a nélkül, hogy a tudományt kenyér­kereset módjának néznék, nemes tudvágyból és saját kimivelődésükre többet fognak keresni,mint a­mennyit akár a magánnevelés, akár az alsó tudós és reáltanodák nyújtanak és nyújthatnak. Némely tantárgyai e szaknak: elméleti bölcsé­szet , egyetemes és honi történelem , nemzeti irodalmak és nyelvek, természeti tudományok, közérdekűek lévén, kívánatos, hogy azokat ne csak a szorosan vett bölcsészeti szak növendékei, ha­nem más szakbeli tanulók is hallgassák és tanul­ják, s hihető, hogy azt, mint külföldi egyetemeken történik, fognak is tenni. E szerint: A. A bölcsészeti szak előadandói: a) Elméleti bölcsészet, név szerint: logika és metaphysika (Hegel szerint csak logika) psycho­logia; természet bölcsészete; ethika, jus naturae, privatum et publicum, aesthetika; vallás bölcsé­szete ; a történet bölcsészete, a bölcsészet törté­nete. — A bölcsészeti tudományok Encyclopae­diája. b) Természeti tudományok: Physika és me­chanika; szerves és szervetlen Chemia; termé­szetrajz, név szerint: ásvány-, növény- és állattan; physiologia, geologia, népszerű orvostan a leendő lelkészek számára, kik a falukon, tudva levő do­log , orvosok hiányában gyakran kénytelenek ezek helyét pótolni. Közönséges gazdászat, miután honunkban, kivéve a nagy városiakat, majdnem minden ember, a tudós ugy, mint nem tudós, gazdasággal foglalkozik. c) Mennyiségtudomány: Közönséges és felső mathesis, elméleti-, gyakorlati-, mérési kísérle­tekkel. d) Történelem: 0-, közép-és új­kori, egyete­mes s magyarhoni történelem; nemkülönben azon országoké, melyekkel Magyarország külö­nös viszonyban volt és van. Osztrák tartományok, Szerbország, Bosznia, Bolgárföld, Havasalföld, Lengyel és Gácsország története. e) Nyelvészeti tudományok: Régibb nyelvek­ből : a görög, római, héber; ujakból: honiakból a magyar, német, szláv; külföldiekből a francia, angol, olasz, illető irodalmuk történetével, remek­írók fejtegetésével, s ha kell, irály-gyakorlatokkal. Irály elmélete (theoria styli). Nyelvek bölcsészete. A magyar, alyai s héber nyelvekhezi rokonságuk miatt tárgyalandók volnának, még a fin, sanskrit, arabs, syr, chalol nyelvek is. Végre előadandó. f) Neveléstudomány különösen népneveléstan, közönséges épügy, mint előadó, miként kelljen falusi s városi iskolákat szervezni, azokban a

Next