Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-10-18 / 42. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓhivatal: A lipót és szerb utca szögletén földszint. A BIBLIA. (Tholuck után.) VI. A bibliai iratok történelmi hitelessége. (Folytatás.) A teljes külömbséget szándékosan koholt keresztyén történelem és az igaz közt mutatják világosan az Apokryphusok a kánonbeli ószövetségi történelemhez való viszonyában, de különösen az ujszövetségbeliek az uj szövetségi történelemhez képest. Ezen uj szövetségi apokryphusok egy részt szakadári érdekben szereztettek, hogy alapul szolgáljanak szakadási nézeteknek, másrészt nem egyebek a képzelődés regeszerű játékainál; egyrészt tiszta találmányok, másrészt történelmi alapnak kicifrázásai. A tiszta találmányok sorából a legrégibb, mely ránk maradt, Jakab Protevangeliuma 1) talán a 2-ik század végéről; igazi eredeti iratok kicifrázásai közül nevezendő a Héberek evangeliuma, mely az 1-ső század végére teendő. Ezen apokryphus könyvekben hiányzik nem kevésbé a kanonicus könyvek széptani ízlése, mint azoknak erkölcsi szelleme; de van, a mint fentebb láttuk, széptani ízlés, mely erkölcsi alapon nyugszik. Vessük csak össze a Héberek evangéliumából a helyeket, hol Krisztus így szól: „Anyám, a szent lélek, egy hajszálamnál fogva ragadott meg" vagy a hol a gazdag ifjúról mondatik: „elment és vakarta a fejét.4' Keresztyénileg mivelt legalsóbb osztályú ember is nem olvashatna ilyesmit az evangéliumban botránkozás nélkül. Máté evangéliumunkat legalsóbb rendű férfi írta, de hol találni iratában, mi ily illedelmetlen nyelvet csak távolról is megközelítene ? Találón jegyezte meg Ullmann: Mint a kintornázás az egyházi zenéhez, ugy van az apokryphus könyvek irmodora a kanonicushoz (1. Ullmann munkáját: „Historisch oder mythisch") (Hamburg 1838). Hogy laicusoknak is alkalmuk legyen az ellentétről meggyőződni, az apokryphus könyvekből vett közlésekkel megjelent egy munka: „Wahrheit und Dichtung von unserm Herrn Jesus Christus" Dánieltől (Halle 1847). — Strausz ugyan a történelminek és apokryphusnak ama ellentétét azzal akarja kimagyarázhatóvá tenni, hogy az apokryphus iratok Krisztus életét dicsőitő második, később kora mythusi rétegét képeznék, a midőn a tiszta szellem és ízlés elmúlt volt. De evvel nem boldogulhatni. Máté evangeliuma és a Héberek evangeliuma keletkezési idejének Strausz szerint csaknem egy és ugyan azonnak kell lennie. Baur nézete szerint meg Máté evangeliuma épen a Héberek evangéliumából lett, igy aztán természetesen csak az a kibúvó marad, hogy oly furcsa helyek, mint a melyeket idéztünk, későbbi toldások, (1. Baur, „Kritische Untersuchungen über die kanonischen Evangelien"4 (Tübingen 1847). A szent irás bizonyos elbeszélései csak nem állandó példákul szolgálnak annak bebizonyítására, hogy a biblia hihetetlen, s így nem történelmi dolgokat tartalmaz. Célszerű lesz ezen elbeszélésekre vizsgáló pillanatot vetni. Az ószövetségből idevalók: a teremtés hat napi műve,az áldozati készletek elorzása, mit az izraeliták elkövettek az egyptomiak ellen, a Józsua által megállitott nap, és Bileámnak beszélő nőstény szamara. Az uj szövetségből: a szűztől való sz 85 ELŐFIZETÉSI BIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HISDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr.