Protestáns Szemle, 1898
I. Értekezések és tanulmányok - Zsoltárköltészetünk Szenczi M. A. előtt. Farkas Lajos
Szegedi Gergely szerzőségének kétségtelen bizonysága. Négyes sorai egy rímben végződnek, s 4—1—4—3 beosztásúak. X Psalm. Erőteljes átirat, mely a szabadulásért könyörgő Izrael kétségbeesett panaszát az eredetihez hűen tolmácsolja. Hármas sorai egyenlő rímben végződnek s 4—|—4—|—3 beosztásúak. XXIX. Psalm. A zsoltárok mélységes bűnbeismerése csendül meg ez átiratban is, melynek sorain a közvetlenség melege érzik. Négyes sorai egy rímben végződnek, s olykor rímtelenül csendülnek össze. Beosztásuk 6—|—6. A verssorokból a „Deskae ez ének" szavak olvashatók, hogy kire vonatkoznak, ismeretlen. Szegedi énekesében azonban tisztán olvashatók a szerzőt mutató G. Sz. betűk. XXXI. Psalm. Alapgondolata ugyanaz, mint a föntebbi psalmusé. Mert az embernek semmi nagy ereje, Az isten előtt nincs semmi érdeme, Leszen mindennek elég segedelme, kit csak egyedül segél ő felsége. Ugyanaz a mély megalázkodás Isten előtt, ugyanaz a borús jellegű sötét láthatár; de a sötét felhőkön a haragos Jehova villámai helyett a keresztyén Isten szeretetének szivárványa ragyog fel. A törvény sújtó ítélete helyett az atyai szeretet biztató szava hangzik alá a bűnös emberhez: „elég neked az én kegyelmem". Íme a keresztyén isteni kegyelem és a kegyelemből való megigazulás eszméje, mely átteremti, derültebbé teszi a héber zsoltár gondolatvilágának ridegségét. — Mindenesetre egyik legsikerültebb átirat, mely közel marad az eredetihez a nélkül, hogy annak kietlen ridegségét átültetné, de el is tér attól a nélkül, hogy divatos alkalmi vonatkozásokkal túlcsapongana annak gondolatkörén. Verssorai, melyek mindenike 5——6 tagra oszlik, egy rímben végződnek, bár itt-ott rímtelen sorokkal is találkozunk. XXXIV. Psalm. Szerkezetét tekintve hasonlít a VII. psalmus fent említett átiratához. Itt is ugyanaz a laza, bőbeszédű és krónikás modor uralkodik, mely az eredeti gondolatok tömörségét az előadásnak rapszodikus erejét nagyban gyöngíti. Csak növeli még a visszahatást a Szegedinél gyakran előforduló részleges bevezetés, melyben a bibliai szöveg feliratát is versbe szedi, s hogy e részletezés mennyire ártalmára van az átirat tömörségének, bizonyítja az a körülmény is, hogy a bibliai szöveg egyetlen bevezető versét: „Dávid éneke mikor elváltoztatta az ő beszédjét Abimélek előtt, ki maga elől kiűzését egész strófán keresztül magyarázza és