Bartókné Pillér Magdolna - Czöndör Mihályné (szerk.): Szabolcsi kincses kalendárium 2024. - Pusztaszabolcs Anno 44. (Pusztaszabolcs, 2024)
Július
/ JULIUS MÚLTIDÉZŐ \ Régen volt, hogy is volt!? Huszonkét éve a hatodikos Csanádi Gergő írt ezzel a címmel dédnagyapjáról, Rumpler Jánosról, aki saját lovaival, szamárral, öszvérrel művelte a földet hajnaltól sötétedésig. Részletesen leírta, hogy 1955-ben vályogból, nádtetővel épített házat nagymamája apukája a családnak. „Dédpapáéknak négy gyermekük született: 2 fiú, 2 lány. A fiúk a háborúban meghaltak. De akkoriban 10-14 gyerek sem volt ritka. Annyira szegények voltak a családok, hogy a gyerekeknek a szakadt ingen és a nadrágon kívül nem volt más ruhájuk. A cipőt, akinek jutott nagy becsben tartotta. És persze volt ünneplő ruhájuk, amiben minden vasárnap délelőtt elmentek a templomba misére.” Olvashatunk Gergő dolgozatában aratásról, cséplésről, tollfosztásról, a tulipános ládába tett kelengyéről, a kondásról, aki legeltetni vitte a falu lakóinak állatait, a disznóvágásról, a szappanfőzésről, a mosásról. „Ősszel, szüret után az ünnepségen bírót és bírónőt választottak, akiket a dédpapa lovas hintón vitt végig a falun.” „A gyerekek szüleiket tisztelték és így beszéltek velük: Csókolom Édesapa, igen édesanya!” Miért is jutott eszembe ez az írás? Megjelent a Dunaújvárosi Hírlapban egy cikk Pusztaromantika, vagy amikor a ló van a lovas felett címmel. A 33 éves Csanádi Gergőt köszöntik születésnapja alkalmából és bemutatják az állategészségügyben dolgozó fiatalembert, akinek hobbija, hogy csikós és nem mindennapi attrakciókat képes bemutatni lovával. Szerepel lovasszínházban, az ország több településén és külföldön. A kalendáriumban kívánunk sok sikert, és boldog születésnapot Gergőnek, Iváncsán, huszárként rögzített fényképével. ▲ CSANÁDI GERGŐ HUSZÁRKÉNT IVÁNCSÁN 67