Rajztanítás, 1977 (19. évfolyam, 1-4. szám)

1977 / 3. szám

volna illeszteni a „szobor" kifejezést is, mert egyetlen felsorolásban fordult csak elő „szabadságszobor a parkban”. Ez azt jelenti, hogy ebben a korban semmi­lyen forrásból nem tudatosult az emlékezet-hagyo­­mány-szobor gyakori azonossága. A vetélkedőnek a járás 20 iskolájából 17 résztvevője volt. 7 nevezett meg kettőt, 10 csak 1­1 -et. A megne­vezett 24 emléktábla, emlékmű közül 20 a közelmúlt emlékeit idézi: 11 szovjet hősi, 5 hősi, 2 felszaba­dulási, 2 munkásmozgalmi. Mindössze 4 szól a régeb­bi hagyományainkról: 2 szabadságharcos, 1 Petőfi, 1 Kossuth. Ezek a tények azt mutatják, hogy szocialista múltunk iskolai és társadalmi téren megfelelően expo­nált, míg régebbi hagyományaink érdemüknél is keve­sebb figyelmet kapnak. Kérdés, hogy vajon az olvasás­órákon, lakóhelyi séták során megemlítik-e, megné­zik-e hagyományaink emlékezetének helyi tárgyias ki­fejeződéseit? A 2. próbát nagyon megkönnyítettem azáltal, hogy a kivágott betűknek kontúrt húztam. Ezáltal gyorsan észlelhetők lettek azok az oldalak, amelyek mentén fel van darabolva a betű. Az összeállítást tovább kön­­­nyítettem azáltal, hogy a vágásokat különböző hos­­­szúságúra készítettem, így egy-egy darab csak adott helyen illeszkedhetett. Ezekkel a könnyítésekkel a fel­adat „alulexponált", túl könnyű lett. A teljesítés 100%-os. A feladat másik része a kombinatív gondolkodás próbájának készült, de a megvalósítás más tartalmat kapott. Hogy a vetélkedőnek aktualitása és mozgalmi jellege is legyen, az Együtt­­ egymásért jelmondat betűit vágtam fel. Terv szerint az előző feladatként összeállított, összeragasztott betűket halmazként táb­lára tűzve kellett volna belőlük a „Játék a betűkkel" mintájára gondolatban összeállítani a jelmondatot. A feladat: írd ide a jelmondatot! azonban nem a kombi­nációra, hanem a mozgalomra irányította a figyelmet, így a betűk felrakása előtt a legtöbben már felírták, a tábla betűi alapján csak ellenőrizték első gondolatuk helyességét. A teljesítés szintén 100%-os. A további segítő szándék is ily módon formálissá vált: a jelmon­dat 15 betűjét nagy halmaznak ítéltem és a két szó betűit piros illetve kék kartonból vágtam ki, hogy egyértelműbb és könnyebb legyen a kombináció. A 3. próba összehasonlítási, megfigyelési feladat volt. A szakkörön készült linómetszetek közül kivá­lasztottam az egyik szakköri tag „Lenin Razlivban" című munkáját. A vetélkedő május 3. volt, így a téma utalt a közelmúlt ünnepére (ápr. 22. Lenin születés­napja) és a közeljövő nagy ünnepére (a NOSZF 60. évfordulója) . Az eredeti metszetről elkészítettem a ver­senyzők számának megfelelő (+ még néhány tartalék) darabot, majd 5 helyen apró, de jól észlelhető változta­tást eszközöltem rajta. Az eredetieket piros színnel húztam le, a változatokat kékkel. Minden résztvevőnek külön borítékba került a két kép. A feladat ismertetése­kor beszélgettünk az ábrázolt eseményről valamint a két kapcsolódó ünnepről, majd a kék (hiányos) képen kellett karikával vagy x-szel jelölni a hiányokat. A kék képet értékeltük - a gyerekekkel közösen­­ a pirosat pedig megkapták emlékbe. Megoldása 92%-os. A 4. próba az intenzív megfigyelés és a gyors emlé­kezet próbája volt. Egy dobozból egyenként elővettem 10 apró tárgyat és megneveztük a későbbi egységes­ség érdekében: ceruza, radír, vonalzó, toll, kulcs, óra, gyűrű, baba, szobrocska, olló). A kirakott tárgyakat mindenki láthatta és szemlélhette még 20 másodper­cig, majd visszakerültek a dobozba. A feladat előkészí­tésekor csak öt tárgyra gondoltam, de a 92%-os ered­mény bizonyítja, hogy a 10 sem volt sok. Az 5. próbában képet (műalkotást) kellett megérzé­­ses, érzelmi alapon egyeztetni. A képeket (Med­­nyánszky: Virágzó fák; Székely Bertalan: Egri nők; Derkovits: Hadba vonuló parasztok) nagyméretű rep­rodukción mutattam be. A képeknek először címet kellett adni. Nem pontosat, csak megközelítőt. Ered­ménye 62%. A képek szerzőit plusz jutalompontokért szóban lehetett megnevezni. Székelyt és Derkovitsot többen is megnevezték. A következő részfeladatként nem a képeknek megfelelő sorrendben magnetofonról lejátszott zenei részleteket kellett azonosítani. Itt sem kellett szerzőt, címet írni, hanem csak a megfelelő sorszámot bekarikázni. (Az elhangzott zenei részletek: Tinódi: Egervár históriájának feldolgozása - 5. o. ze­nei hanglemezről; Május köszöntő - Éneklő ifjúság hanglemezről; Fel Vörösök, Proletárok - hasonló c. hanglemezről.) Kissé zavaró volt a feladatban, hogy a képekhez kellett az elhangzó zenei részletek sorszá­mát egyeztetni, szerencsésebb lett volna, ha a zenéhez választunk az egyszerre szemlélhető képekből. Aki így értelmezte, azonnal szólt és ennek megfelelően értékeltük a tippjeit. Az értékelés után - amit vala­mennyi próba után egyszerre és önállóan végeztek saját lapjukon a versenyzők és dicséretes módon sehol sem volt tévedés vagy jogtalan előnyszerzési kísérlet - a gyerekek által is ismert május köszöntőt együtt elénekeltük feszültségoldónak (nem volt nagy), pi­­hentetőnek. Megoldás: 90%. A 6. próbában mindössze Somogyi József (2), Pi­casso (2), Székely Bertalan (1) szavazatot nem kapott meg, így az eredmény 94%-os. Meg kell még jegyezni, hogy József Attila, Móra Ferenc, Dobó István nevét senki sem húzta alá. Ez azt is jelenti, hogy róluk is tudják, kik ők. Segítséget jelentett ebben a próbában az, hogy az előző feladat elején egy-egy pillanatra felvillant Székely és Derkovits neve is. A 7. próba tematikus rajz volt. A bevezetésben a mozgalom sajtójának (Dörmögő, Kisdobos) jubileu­mára emlékeztünk. Olyan képeket, rajzokat vártunk. 24

Next