Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)
1848-06-25 / 24. szám
Budapest Nyárelő’ 25.1848 24. REFORM, SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. A „Reform“ politikai radikal lap júliustól kezdve megjelenik hétfőt kivéve mindennap, s hoz hetenkint négy tömött ívet. Tartalma’ hánya s alakjára nézve utasítjuk a közönséget a kiadott Mutatványlapra. Elit fixetési ár: félévre helyben 5, vidékre négyszeri szétküldéssel 6 ft ezüstben. Évnegyedre félannyi. Megyén «sirin’ arapengő Előfizethetni minden postahivatalnál az egyesült magyar hazában. Pesten a kiadónál úri- és kigyóutczák’ sarkán. TXRTALOM. Budapest, június’ 22. — jun. 22. — jun. 20. — Szépen vagyunk. — Követválasztási botrány. — Törvénykezési rovat. — Belföld. — Sorompó. Budapest, jun.’ 22. Despotia és demokratia. A demokratia szóval a szabad állam jelöltetik, a desp 0ta’ ellenében. A demokratában a nép oly törvények alatt mozog, melyet maga hozott magának, s ezen alapszik az igazi demokratikus szabadság. A despotia alatt ellenben oly törvényeknek vagy parancsoknak köteles a nép engedelmeskedni, melyeket nem maga alkotott, hanem rátoltak. Az utóbbi esetben tehát nem szabad, hanem rabszolga, s emberméltósága sértve van, holott az csak szabad államban áll teljes méltánylatban. Eddig nálunk egyátalában nyoma sem volt a demokratának. A paraszt oly állapotban volt minőnél roszabbat a baromnak sem lehete kivnni. A nemes nyers önkénynyel uralkodott rajta; ez ismét alázatosan hajlongott a mágnás előtt, mely ismét szívesen dobta magát oda vak és üdvtelen eszközül a legfelsőbb kormánynak. Államunk e szerint lánczolata volt a legtermészetellenibb viszonyoknak, melyek minden pillanatban felbomlással fenyegetőnek. S úgy is történt. A korszellemi követelései által kényszerítve belátták, mikép itt az idő, melyben a népakaratot nem csak elismerni, hanem valósággal jogaiba tényleg behelyezni szükséges. Az új alkotmány megalapításának tehát a lehető legszélesb demokratikus hasison kell történni.Különben nem lesz az egyéb gyáva, bűnös kijátszásánál a népjogoknak. A despotiában egy uralkodik hű zsoldosaival szövetkezve. A despotiának ellentéte a demokratiában van, midőn a nép uralkodik, s egy vagy többen a nép’ akaratának végrehajtói. A végrehajtó hatalom tehát a király’ kezében van, ki miniszterei’ egyikének ellenjegyzése s beleegyezése nélkül semmit sem tehet, és igy semmi tettéért felelős nem lehet, mig minden miniszter magáért és az összes minisztérium mindenért a legszigorúbb felelősség alatt áll, s az országnak, minden a közjó’ érdekében tett lépéseiről számot adni tartozik. De e felelősségnek nem szabad gyermekjátéknak lenni. Itt nem szabad egyátalában izetlen, régi slendriánra emlékeztető kifogások és mentségeknek érvénynyel birniok. A valódi státusférfi előtt nem szabad lehetlenségeknek létezni, mihelyt azok erély, tetterő, pénz, ügyesség és gyors cselekvés által elháríthatók. Az államférfinak a veszély idején rendkívüli eszközökhöz is kell nyúlnia— annak elmulasztása ép oly nagy bűnnel terheli őt, mint ha esetekben, midőn az nem szükséges, saját felelőségére rendkívüli rendszabályokat engedne meg magának. Egy tisztviselőnek sem szabad demokratikus státusban kevesebb nimbuszt tűrni maga körül,mint épen a felelős miniszternek, különben bureaukratikus poroszlókká sülyednek , kik az országnak nem kevesb kárára, vesztére, romlására lehetnek, mint azon nem felelős státusszolgák voltak, kiknek pokoli műve jelen állapotunk. Demokratikus elvekre alapult államban nyíltság és becsületesség képesek egyedül a minisztereket megmenteni.24