Reform, 1989. január-április (2. évfolyam, 1-16. szám)
1989-01-27 / 3. szám
1989. JANUÁR 27. – A Szabad Demokraták Szövetsége programjáról Szabó Miklós és Magyar Bálint, a választmány ügyvivői nyilatkoztak lapunknak. • Az a vád érte az alternatív szervezeteket - köztük az SZDSZ-t - a parlamenti ülésszakon, hogy nincs kialakult programjuk, gazdaságpolitikai koncepciójuk, így éppenséggel jól jön az augusztusi határidő, ameddig a párttörvényt kidolgozzák, mert addig, úgymond, időt nyernek... SZ. M. - Ha a pártnak és a kormánynak nincs megalapozott gazdasági koncepciója, akkor miért pont az SZDSZ-nek legyen ? A gazdasági átalakításról a legtöbb javaslatot mégis szinte kivétel nélkül SZDSZ tagok tették eddig is le a kormány és más szervezetek asztalára. Név szerint: Tardos Márton, Bauer Tamás, Juhász Pál, Laki Mihály és még sorolhatnám. Gazdasági programunk kidolgozásában olyan politikai döntésre van szükség testületünkön belül is, hogy a gazdasági racionalitást és a szociálpolitikai feladatokat hogyan egyeztessük. Mert a Szabad Demokraták liberális szárnya határozottan a gazdasági racionalitásnak akar elsőbbséget adni a szociálpolitikai szempontok hátrányára. A szociáldemokrata szárnyunk viszont fordítva: a szociálpolitikai minimumot a gazdasági racionalitás terhére is érvényesíteni kívánja. • Visszatérve előbbi kérdésemre, az új egyesülési törvény mit jelent az önök számára: felkészülést, ahogy Berecz János a parlamentben megemlítette, vagy kényszerű várakozást? M. B. - Kényszerű várakozás nem lesz, mert az SZDSZ-nek nem volt szándékában fél éven belül párttá alakulni, vagy magát párttá nyilvánítani. Viszont a nyugat-európai párttörvényekre hivatkozva: sem a hatalom monopóliumával rendelkező párt szabja meg a feltételeket a megalakulás körülményeit illetően, hanem azt több párt együttesen szabályozza. A pártok közötti versenyt nem lehet korlátozni, hanem versenyhelyzetet kell teremteni. • Ezek szerint vannak buktatói az egyesületi törvényből kiragadott párttörvénynek? M. B. - Elképzelhető, hogy olyan korlátokat akarnak az új törvénybe beépíteni, amelyek nevetségesek és beépíthetetlenek lennének egy szimpla egyesületi törvénybe. Mire gondolok? Többször is elhangzott már az országgyűlési vitákban s a szaksajtóban is felmerült a Bibó István által meghatározott kategória, a tervezett és határolt többpártrendszer. Bibó István a 40-es évek végén kompromiszszumos megoldásként valóban alkalmazta e kategóriákat. Akkor egy olyan többpártrendszert írt le, amely önmagának korlátokat állít, de azokon belül valóban szabad verseny van az egyes szervezetek között. A kritériumok: az adott párt ismerje el a szövetségi rendszert; a szocializmus történelmi talaján álljon; ismerje el az MSZMP vezető szerepét. Az elsőre azt tudom mondani, hogy az alkotmányosság talaján állva természetesen minden párt elismeri Magyarország szerződéseit, ugyanakkor alkotmányos eszközökkel küzdhet is a megváltoztatásukért. A második kritérium, a szocializmus mint történelmi perspektíva, már igencsak elgondolkodtató, mivel ideológiai kategóriát próbál becsempészni egy tervezetbe. A harmadik probléma az MSZMP vezető szerepének az elismerése. Ha nem egy olyan ál- vagy kirakat többpártrendszert kívánnak létrehozni, amilyen az NDK-ban vagy Lengyelországban van, ilyen megkötést nem lehetne bevenni a tervezetbe. Ezt az alternatív csoportok nem fogadhatják el. Ugyanakkor elképzelhető, hogy éppen ez a taktika lényege. • A kifejlett polgári demokráciában az a gyakorlat, hogy csak pártok vannak jelen a parlamentben. SZ. M. - Egy kifejlett magyar demokráciában is remélhetően ez lesz a helyzet. A párttörvény viszont azzal fenyegethet, hogy ha csak pártok állíthatnak képviselőt, s a pártalakítást esetleg olyan mértékben korlátozzák, hogy gyakorlatilag csak néhány hivatalos és felülről „kezdeményezett” párt születne, úgy csak álpártok lennének jelen. Ezért egy hosszabb átmeneti időre olyan választási törvényt kívánunk, amely nemcsak pártoknak biztosít képviselőjelölt-állítási jogot, hanem független, párton kívüli jelöltek fellépését is lehetővé teszi. Lajos Júlia Vitában van még egymással a Szabad Demokrata Szövetség két szárnya Elfogadható kritériumokat szeretnénk Rajk az SZDSZ-re bízza, indul-e a vá A Rádió januári Első kézből című műsorában érdekes interjút készítettek ifjabb Rajk Lászlóval. Az alábbiakban ebből vettünk át néhány részletet, hogy - ha másodközlés is - olvasóink megismerhessék a politikus-mérnök véleményét, megnyilatkozásait. Behívattak a pártközpontba. Szó szerint arra kértek, hogy hagyjam abba ezt a szamizdat-butikozást. Én azt mondtam, hogy nagyon szívesen adok be kérelmet kereskedelmi engedélyre, ha az a probléma, hogy pénzforgalmat bonyolítok le adózás vagy egyéb nélkül. Ezután következtek a házkutatások, pénzbüntetések és egyéb dolgok... - A 85-ös választásokon ön képviselő szeretett volna lenni. Egészen egyszerűen arról volt szó, hogy az új választási törvény lehetőséget adott, hogy megvizsgáljuk: valóban komolyan gondolták-e ezt a törvényt, a választás demokratizálását, vagy nem. - A tavalyi májusi pártértekezlet óta gombamód szaporodnak az alternatív szervezetek és önről nem hallani. - A Szabad Demokraták Szövetségének és azon belül a tanácskozó testületnek is tagja vagyok. - Az utóbbi időben sokan abban érdekeltek, hogy bebizonyítsák: Rajk László a koncepciós perek áldozata volt, aki tulajdonképpen a kommunista párt megbízásából a koncepciós pereket elindította. Milyen érzésekkel fogadja ifjú Rajk László, hogy felülvizsgálják, átértékelik édesapjának a szerepét? - Azt hiszem, hogy édesapám politikai életének a történetében nem a per volt a legfontosabb állomás. Az végállomás volt, nemcsak fizikai, hanem átvitt értelemben is... Azt, hogy mit követtek el, már hellyel-közzel tudjuk. Tehát visszatérve édesapámnak az ügyére: ő nem azzal szüntette meg a politikai és fizikai létét, hogy elfogadta ezt a szerepet és végigjátszotta a per alatt. Hanem akkor kezdte elveszíteni azt, amiről híres volt - hogy szép szál, egyenes tartású, egyenes beszédű és kemény ember -, amikor megcsinálta a kékcédulás választást, s amikor belügyminisztersége alatt megtörtént a magyar közösség és a többi per. - A mai helyzetet hogyan diagnosztizálná ? - A glasznoszty vagy a nyíltság, múltunknak a feltárása Magyarországon nem igazán megy kéz a kézben a peresztrojkával. Míg a nyolcvanas években a hatalom mindig azzal fenyegetett: csak Az SZDSZ Vívmányaink előadás és vitasorozata a Jurta Színházban - február 5-én: Vívmányunk a közbiztonság - február 26-án 15 órakor: Vívmányunk a szövetségi rendszer - április 2-án 15 órakor: Vívmányunk a három T (tűrve, tiltva, támogatva) - Az SZDSZ programvitató közgyűlése március 19-én (hely bizonytalan) Érdeklődni lehet: SZDSZ Információs Iroda 1084 Budapest, Déri M. u. 10.11/10. Tel.: 137-574