Reformátusok Lapja, 2002 (46. évfolyam, 1-52. szám)
2002-01-06 / 1. szám
Hit és tudomány 2002. január 6 -i FORMÁTUM URH Uj teológiai doktorok A Derbeceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Tanácsa és Habilitációs Bizottsága november 26-ai Ünnepi Doktoravató Közgyűlésén teológiai doktorrá avatta Bodó Sára adjunktus és Kádár Péter okleveles református lelkipásztorokat, valamint habilitált doktorai sorába fogadta dr. Németh Dávidot, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar (KGRE HTK) docensét. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem október 25-én a teológia habilitált doktorai közé fogadta dr. Balla Péter docenst, a KGRE HTK Újszövetségi Tanszékének megbízott vezetőjét. Az alábbiakban a habilitált illetve doktorrá avatottak életpályáját mutatjuk be olvasóinknak. Dr. Bodó Sára középiskolai tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában végezte. Mint kiváló énekes növendék, évekig énekelt a Kodály kórusban. Az itt szerzett érettségi után jelentkezett a Debreceni Református Teológiai Akadémiára, ahol 1986-ban fejezte be tanulmányait. Szolgálatra odaszánt lelkülete, és sokirányú teológiai érdeklődése már ekkor feltűnt tanulótársainak és tanárainak egyaránt. Nem volt azonban vitás, hogy a gyakorlati teológiai tárgyak különösen közel álltak szívéhez. Az 1987-ben szerzett lelkészi oklevél átvétele után azonnal a Budapest-Budafoki Református Egyházközségbe nyert beosztott lelkészi megbízatást. Tiszántúl szülötte nem kívánt menekülni kerületéből, hanem egy megtisztelő célfeladat elvégzésére szánta el magát, kedves professzora, dr. Pásztor János budafoki lelkész pár hónapos külföldi távolléte idejére. Az önállóság mély vízbe dobottságának állapota jó gyakorlati teológiai edzés volt Bodó Sárának. Jól élt vele. Egy év múlva, 1988-ban visszakerült Tiszántúlra, s a Debrecen Nagytemplomi Egyházközség beosztott lelkésze 1988 és 1990 között. A budafoki tapasztalatok itt gyümölcsöztek igazán az igehirdetésben, katechetikában, s a családlátogatásban egyaránt. 1990- ben egy éves ösztöndíjat kapott Hollandiába. A kampeni teológiai egyetemen katechetikát és poimenikát tanult és az órák látogatása mellett teljes erővel bevetette magát az ottani Katechetikai Központ szervezetének és munkájának megismerésébe. 1991- től a debreceni teológia Gyakorlati Teológia tanszékének adjunktusa. Munkájának keretében - intézménytörténeti jelentőséggel - létrehozza a Katechetikai Központot (1992), mely ma is segíti az egyházkerületi katechetikai munkát. A későbbiekben átvette a katechetika és poimenika tárgyak vezetését. 1996- ban posztgraduális képzés keretében mentálhigiénés oklevelet szerez a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Több éven keresztül teológiai lelkigondozó, valamint tanít a Sárospataki Református Teológiai Akadémián, a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola hitoktató szakán, a hajdúböszörményi Óvóképzőn és a nyíregyházi Besenyei György Tanárképző Főiskola hittantanár szakán. A doktorátusra való felkészülés idején egy éves, Gustav Adolf Werk ösztöndíjat kap Lipcsébe, ahol a poimenika szaktárgy kutatásával foglalkozik. Tagja a Református Pedagógiai Intézet hitoktatói szakértői közösségnek. Könyv alakban megjelent művei három nagy szakterületen - homiletika, katechetika és poimenika - tett vallomások. Dr. Kádár Péter 1963. szeptember 2-án született Hódmezővásárhelyen, lelkészcsaládban. Szülei és mind a négy testvére a lelkészi szolgálatot választották élethivatásul. Felesége szül. Balogh Mária a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség második megválasztott lelkipásztora. Gyermekei: Gergely (15), Glória (14), Krisztián (12) és Dávid (10). Alapfokú tanulmányait szülővárosában végezte, ugyanitt tett érettségi vizsgát a Bethlen Gábor Gimnáziumban, jeles eredménnyel. A Debreceni Református Teológiai Akadémián 1988-banabszolvált, 1989-ben lelkészi oklevelét kitűnő eredménnyel vette át. Ugyanez évtől felszentelt lelkipásztor. 2001 őszén a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán középiskolai vallástanári diplomát szerzett kitűnő minősítéssel, a tanári kar külön dicséretével. 1985 őszétől hétvégi exmissziós szolgálatokat vállalt a Gyula-Gyulavári Egyházközségben, ahol a gyülekezet lelkipásztorául választotta. 1994-től a tiszáninneni Rásonysápberencs-Halmaj községekben végzett szolgálatokat. 1996 őszén a Miskolc-Tetemvári Egyházközség meghívta és megválasztotta lelkipásztorának. Jelenleg lelkipásztori munkája mellett a miskolci Jókai Mór Református Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatói feladatait is ellátja. 1997- től a Tiszáninneni Egyházkerület egyházi kapcsolatainak előadójaként, 1999-től a Borsod-Gömöri Egyházmegye missziós előadójaként szolgálja a nagyobb egyházi közösséget. 1990-ben a gyulai választókerület országgyűlési képviselőjévé választotta. 1994-ig részt vett az Országgyűlés munkájában. Több civil kezdeményezés részese, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának lelkészi társelnöke. 1999-ben, a miniszterelnök javaslatára, a Magyar Köztársaság tisztikeresztjével tüntették ki. 2001 tavaszán a Károli Egyetem Társadalmi Tanácsának tagjai közé hívta, 2001 őszén a Magyar Vitézi Rend tiszteletbeli tagjává avatták. A következő kiadványok létrejöttében működött közre: Elhivatás, szabadság, felelősség (közéleti írások, Budapest, 1993.); „Fából és deszkából” (a miskolci Deszkatemplom története, Miskolc, 1999.); A Deszkatemplom újjáépítése (riportfüzet, 1999.); Nyolcvan év a miskolci reformátusság történetéből (Fazekas Csaba monográfiája, Miskolc, 1999). A DRHE Bibliai teológiai és vallástörténeti tanszékén a 2000/2001-es tanév második félévében oktatói tevékenységet folytatott. Lelkészi szolgálata kezdetétől folyamatosan részt vesz a Református Egyház c. szakfolyóirat igehirdetési, tanulmányi anyagainak összeállításban, valamint a Bibliaolvasó Kalauz elkészítésében. 1995-ben közreműködött az Abaúji Egyházmegye konfirmációs kátéjának kidolgozásában. 1997-ben konzultációs dolgozatát („A szövetség fogalma az Ószövetségben”, DRHE biblika teológiai tanszék) a Doktori Tanács elfogadta. Részt vett a Doktorok Kollégiuma Ószövetségi Szekciójának munkájában, 1999-től az Újszövetségi Szekció tagjaként tevékenykedik. 1957. január 6-án született Kaposvárott. Érettségi vizsgát 1975-ben, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tesz, majd a Budapesti Református Teológiai Akadémián 1981-ben lelkipásztori oklevelet szerez. 1978- 1981-ig exmittált segédlelkész Szentgotthárdon és Únyon. Ezt követően Bielefeld/Bethelben két szemeszteren át pasztorálpszichológiai tanulmányokat folytat. 1982. és 1984. között az Únyi Református Egyházközség beosztott lelkésze. 1982-1989-ig a Református Iszákosmentő Misszió munkatársa lelkigondozói munkakörben, valamint a munkatársak képzésének és a külföldi kapcsolatok kiépítésének felelőse. Ezen idő alatt lelkigondozói munkacsoport szervez és vezet fiatal lelkészek számára. 1984- 1997-ig a Tatabánya-Bánhidai Református Egyházközség lelkipásztora, mialatt elkészíti a Nyugat-európai lelkigondozó-képzésről szóló, illetve „A Református Iszákosmentő Misszió munkájának alapelvei és gyakorlata” című tanulmányait. 1991. és 1992. között oktatói tevékenységet folytat (bibliaismeret, bibliai teológia, katechetika.) az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola katechetikai speciális kollégiumán. 1992-1993-ban „A lelkigondozás” című tantárgy megbízott előadója a budapesti teológia levelező katecéta- és gyülekezetépítőmunkás-képző szakán. 1992- ben doktori szigorlat és disputáció a Budapesti Református Teológiai Akadémián. A disszertáció címe: „Isten munkája és az ember lehetőségei a lelkigondozásban” (könyv alakjában megjelent a Kálvin Kiadónál, 1993 Budapest) 1993- ban megbízott előadó a KGRE HTK Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékén. Dr. Gyökössy Endre mellett titkári minőségben a Doktorok Kollégiuma Pasztorálpszichológiai Szekciójának szervezője, az évenkénti konferencia szervezője és előadója. 1994- 1997-ig a KGRE HTK adjunktusa majd docense (félállású alkalmazásban) és a Valláspedagógiai és Pásztori Pszichológiai Tanszék megbízott vezetője. 1996-ban a KGRE HTK dékánhelyettese, majd 1997. szeptember 1-től főállású docens. 1998-tól a Doktorok Kollégiuma Pasztorálpszichológiai Szekció elnöke. Az Internationale Akademie für Praktische Theologie tagja. Ugyanebben az évben ösztöndíjasaként kutatómunkát végez Münchenben a Ludwig- Maximilien-Universität teológiai fakultásán. 1999 nyarán kutatói ösztöndíjat kap a Heidelbergi Egyetem teológiai fakultásától. Előadásokat tartott - többek között - a Bécsi Egyetem Protestáns Teológiai Fakultásán, valamint több alkalommal a heidelbergi Egyetem Teológiai Fakultásán. A 2000/2001. tanév téli szemeszterében vendégtanári megbízásnak tesz eleget a Bécsi Egyetem Protestáns Teológiai Fakultásán. Fontosabb publikációi: Isten munkája és az ember lehetőségei a lelkigondozásban című könyv (Budapest 1993. Kálvin Kiadó), valamint tanulmányok a Theologiai Szemle, és a Református Egyház című folyóiratokban, valamint több egyházi kiadványban. Dr. Balla Péter 1962. március 31-én született. Felesége dr. Hegedűs Gyöngyi orvos, négy gyermekük van: hárman a Baár-Madas Református Általános Iskolába járnak, egy pedig óvodás. Iskoláit Budapesten végezte. Érettségi után jelentkezett a Budapesti Református Theológiai Akadémiára, ahol 1985-ben I. Lelkészképesítő vizsgát, majd 1986-ban II. Lelkészképesítő vizsgát tett, mindkettőt kitűnő minősítéssel. A kecskeméti református gyülekezetben végezte segédlelkészi évét. 1986 őszétől beosztott lelkészként a Budapest Szabadság téri Református Egyházközségben szolgált 1994-ig, két megszakítással: az Edinburgh-i Egyetemen tanult egy évig, ahol 1988-ban Master of Theology fokozatot szerzett. A második tanulmányát szintén Edinburgh-ba vezette, ahol három év kutatás után 1994-ben Doctor of Philosophy (PhD) fokozatot szerzett. 1994. októberétől a KGRE HTK főállású tanársegédje az Újszövetségi Tanszéken. 1995-től ugyanitt adjunktus, majd 1996 őszétől docens és megbízott tanszékvezető. Elődjével, dr. Bolyki Jánossal ma is együtt végzik a tanító és nevelő szolgálatot. A tanítás mellett újabb kutatásra nyílt módja: a Berni Egyetemen 7 hónapig 1997-ben, a HEKS ösztöndíjával, ugyanott 1 hónap kutatás 1998 nyarán, a Berni Egyetem és a KGRE HTK közötti egyezmény keretében. Itt kezdte meg habilitációs dolgozata írását. Pályázat útján elnyerte a német állami Alexander von Humboldt ösztöndíjat, mellyel a Heidelbergi Egyetemen kutathatott egy éven át, 2000. júliusáig. Oktatói, kutató munkája gyümölcseként Balla Péter számos cikket publikálhatott itthon és külföldön. Előadást tartott - többek között -a MORE Doktorok Kollégiuma ülésein, a British New Testament Society konferenciáján, a Society of Biblical Literature konferenciáin, a Heidelbergi Egyetemen, a Halle- Wittenbergi Egyetemen, valamint Dél- Afrikai egyetemeken, Stellenbosch-ban és Pretoriában. 1995 óta tagja a Society of Biblical Literature nemzetközi társaságnak. 1996 óta a KGRE HTK tanulmányi titkára. A Dunamelléki Református Egyházkerület tanulmányi előadója. 2001. szeptemberétől három évre elnyerte a MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, mely pályázat keretében egy könyvet ír az Újszövetség könyveinek keletkezéséről. Presbiter, a Budapest-Északi Ref. Egyházmegye zsinati póttagja. Dr. Németh Dávid A megalakulásának tizedik évét köszöntő Református Egyházzenészek Munkaközössége alapvető céljai között a Kárpát-medencei magyar református egyházzene és egyházzenészek összefogása és segítése is szerepel. A határokon átnyúló kapcsolatok jelentős állomásaként szeptember 28-a és október 2-a között öt napos tanulmányút szerveződött Erdélybe. A program főeseménye volt az a három, minden esetben nagy érdeklődést kiváltó kántortalálkozó, melyre Erdély három nagyvárosában került sor. Az anyaországból érkező „delegációban” a ReZeM elnökén és a budapesti Zeneakadémia egyházzene-doktoranduszain kívül részt vett a néhány éve Magyarországon élő Birtalan József karnagy úr is feleségével, valamint a Partiumi Keresztyén Egyetem tanára és az út egyik fő szervezője, Maruntely Ágnes tanárnő néhány egyetemi hallgatóval együtt. Szeptember 28-án a Királyhágómelléki Egyházkerület hívására a Nagyvárad-Réti templomba gyűlt össze mintegy száz kántor, karnagy és más érdeklődő. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Tőkés László, az egyházkerület püspöke is, aki kijelentette, hogy ahol a gyülekezet éneklése elnémul, ott előbb-utóbb maga a gyülekezet is el fog némulni, meg fog szűnni. Ezért nem lehet közömbös a gyülekezeti éneklés színvonala, minek értelmében üdvözölte a találkozó megrendezését és szorgalmazta ennek rendszeresítését. A délután témájának kapcsán - Váradi énekeskönyv 1566-2001. Mit énekeltek őseink, mint énekelünk ma? -Hoppál Péter pécsi karnagy tartott előadást, bemutatva a jelenlévőknek a reformáció korának egyik legjelentősebb énekeskönyvét, melynek hasonmás kiadását is megtekinthették az érdeklődők. Az előadással egybekötve a régi énekeskönyvből vett „új” énekek megtanulására került sor, majd arról is szó esett, hogyan lehetne a hitvalló múlt ezen fontos énekeit a gyülekezeti éneklés gazdagításául beemelni a mai gyakorlatba. A délután további részében Berkesi Sándor adott kézbe és tanított meg számos hasznos gyakorlati tanács kíséretében néhány egyszerűbb kórusművet, majd szünet után került sor a gyülekezeti és - szintén a reformáció korából származó - liturgikus énekekkel, valamint többszólamú kórusénekkel kántortalálkozók Erdélyben és művészi orgonajátékkal gazdagon ékesített esti istentiszteletre, melyen Pálfy József, a helyi gyülekezet lelkipásztora hirdette az Igét. A zenei szolgálatban részt vettek a budapesti Zeneakadémia egyházzenei tanszakának protestáns hallgatói is. A tartalmas első nap után szombaton a kolozsvári Farkas utcai templomot, valamint a Házsongárdi temetőt látogattuk meg, ahol Péter Éva testvérünk vezetésével kerestük fel az itt nyugvó nagy magyarok sírjait. Marosvásárhelyen a Vártemplomban folytatódtak az események, ahol Fülöp Dénes, a gyülekezet lelkipásztora fogadta nagy szeretettel csoportunkat. Az istentiszteleten jelentős zenetörténeti esemény volt, amikor a templom elején, a szószékkel ellentétes oldalon álló, négy oldalú kottatartó állványt, az ún. éneklő széket négyen, mint előénekesek körülvettük, hogy bemutassuk, hogyan vezethette több mint 200 évvel ezelőtt a református kántor a diákkórus és a gyülekezet énekét. A mai liturgia menetébe zökkenőmentesen és szervesen illeszkedve szólalt meg az Erdélyben és az anyaországban többhelyütt, többek között éppen Vásárhelyt is mai napig fennmaradt Öreg Graduálból az invokációs ének, egy responzorális (felelős) ének és a benedicamus (énekbeli áldás), melyek mellett egy négyszólamú Goudimel-zsoltár is elhangzott, szintén az éneklő szék mellől. Az istentisztelet után csoportunk a Gótikus teremben várta a Kántorképző Főiskola hallgatóit. Kedves színfoltja volt az együttlétnek az a közös éneklés, melyet Birtalan József, a főiskola korábbi tanára vezetett. A tanár úr egy erre az alkalomra írt énekfeldolgozását tanította be a jelenlévőknek. A közös éneklés utáni előadást „Liturgikus örökségünk - a marosvásárhelyi Öreg Graduál jelentősége" címmel Papp Anette tartotta a reformációkori éneklési gyakorlatról, melyben a gyülekezet énekén kívül fontos szerepet kapott a liturgikus (graduális) éneklés is. Az előadást itt is többször szakította meg egy-egy ének bemutatása, közös éneklése. Az előadást követően Dávid István, a nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára kért szót, majd Barabás László, a helyi intézmény igazgatója tájékoztatott minket röviden a főiskola életéről, működéséről. Vasárnap délután és este különleges élményben lehetett részünk, amikor meglátogattuk Szászcsávás községet, hogy részt vehessünk a vasárnapi „vecsernyén” - ahogyan ők a délutáni istentiszteleteket nevezik. Szászcsávás arról nevezetes, hogy a 19. század harmincas évei óta az egész gyülekezet több szólamban énekel. Ezt a Svájcból jött éneklési szokást a székelyudvarhelyi kollégiumban tanult akkori kántortanító, Belle József vezette be Csáváson. Míg a templomban természetesen csak zsoltárok, dicséretek és a Himnusz hangzott el (ez utóbbi is többszólamban!), a kultúrházban rendezett vacsorán az énekkar - merthogy a gyülekezeti többszólamú éneklésen túl felnőtt, sőt gyermekkar is működik itt - a vacsoraasztal mellett is a templomban megszokott többszólamú módon énekelte a népdalokat és egyéb magyar dalokat, de népdalfeldolgozás, sőt még az angol John Dowland egy kórusműve is előkerült, felejthetetlen estét szerezve mindannyiunknak. Aztán ismét visszatértünk Kolozsvárra, ahol a Püspöki Hivatal épületében rövid megbeszélést folytathattunk Pap Géza püspök úrral. A kántortalálkozó a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében volt, melynek megszervezésében nagy segítséget nyújtott Sógor Sándorné és a teológia rektora, Kovács László Attila, aki az egybegyűlteket ez alkalommal köszöntötte. Nemcsak kántorok érdeklődtek a szakmai program iránt, hanem a teológia és a vallástanári szak hallgatói is szép számban részt vettek az előadáson. Fekete Csaba „Kolozsvári énekeskönyvek a 18. században" címmel tartott előadásában a gyülekezeti éneklés és az énekeskönyvek több évszázados történetét vázolta fel. Az előadások után kiegészítésképpen még több hozzászólás következett, majd az alkonyórába hajló délutáni programot itt is a nagyváradihoz hasonló istentisztelet zárta. Bódiss Tamás