Reformátusok Lapja, 2003 (47. évfolyam, 1-52. szám)

2003-09-14 / 37. szám

Látogatás az Egyesült Államokban ___________________________________________________________________(3. oldal) II. Rákóczi Ferenc emléke _(4. oldal) Varga Tibor tárlata . (4. oldal) Zengővárkonytól Szentlászlóig , (8. oldal) Kiss Benedek Késő-indián nyár Gesztenye gurul, mint a nevetés: puttó hasát csiklandozza a fény. Levelek cseppje sárgáll, mint a méz. Darazsak dongnak rakott venyigén. Szüreti idő, késő-indián­ nyár. Ha ki most nem szed, bort másnál iszik. Méz hulló cseppje - akácfalevél sárgáll. Langy sugár, tarts meg, tarts ki tavaszig! Tengerek hava szakad ránk nemsokára, jég-fog őröl majd, zabál a fehér. De most még késő-indián-nyár van. Darazsak dongnak rakott venyigén. S gesztenye gurul, mint a nevetés. i­v­^feWu__1 \J Ára: 85 Ft U HU XLVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 2003. SZEPTEMBER 14. A ki nem az evangéliumokból ismeri Jézust, nagy meg­döbbenéssel hallgatja egyes tanításait. Mennek hozzá panaszkodni, hogy Pilátus szelíd, templomba menő és áldoz­ni kívánó embereket megöletett. Nem­csak Pilátus gonoszsága, de Isten igazsá­ga ellen is panaszkodnak. Hogyan tűrheti el mindezt az igazságos Isten és miért adhat egy gonosz embernek, ilyen hatal­mat a kezébe? Jézus válasza egészen megdöbbentő. Egyetlen szót sem veszte­get Pilátusra és szinte elnéz az áldozatul esett galileabeliek mellett, de a kérdezők ellen fordul: „­­ mondom nektek ha meg nem tértek, mindnyájan hasonló­képpen vesztek el” (Lk 13,3). Komoly intéssel felszólítja az embereket, hogy igyekezzenek bemenni a szoros kapun, mert elérkezhet az az idő, amikor már késő lesz. Isten atyai szeretetének és ke­gyelmének az ideje lejár és akkor már késő lesz. Aki Istent Jézus Krisztusban megis­merte, az tudja, hogy a mi Istenünk ke­gyelem és irgalmasság. S ha ez az evangélium, mi­ért nincs a mi életünkben hatalma gyógyító és sza­badító erejének? Ez egyszerre nehéz és könnyű. Nehéz akkor, ha nem akarjuk igazán. Kálvin így tanítja, hogy az „őszinte akarata a dolgok kulcsa.” Nem akarunk A A* /­tose írta: Kocsis Attila Istentől egészen elszakadni, de egészen odafordulni sem hozzá, mert féltjük a széles út örömeit, nem akarjuk föláldoz­ni a magunk önzését.. .Éppen ezért válik Isten szeretete sokszor ilyen különössé, csaknem érthetetlenné számunkra. Kér­dezzük, hogyha Ő szeret, miért van akkor annyi szenvedésben és nyomorúságban részünk? Miért van akkor Pilátus és miért szakadt le a torony? Most milyen Pilátu­sok vannak és milyen tornyok dőlnek ránk.. .vajon ez is Isten szeretetéből van? (Lk. 13,4-5). Féltőn szerető Isten 6. Félelmes sze­retet az Isten szeretete, telve van sürge­téssel, bíztat szüntelenül, hogy siessünk hozzá, béküljünk meg vele, fogadjuk el azt a kegyelmet, amit Fiában kész ne­künk adni. E­nnek a sürgető szeretetnek, ennek a féltő szeretetnek ad nyomatékot az utolsó szó: egyszer későn lehet. Nem lehet olyan gonosz a világ, hogy megakadályozhatna abban, arccal forduljak felé, hogy Istent, kegyel­mes Atyámat, Krisztusban meg ne talál­hatnám. Sőt minél gonoszabb a világ, an­nál inkább megtalálhatom Őt, mert bi­zony nagyon közel van­­. íme, tart a ke­gyelmi idő, hangzik Isten szeretetének hívó szava és az evangéliumnak áldott üzenetén rajta van a komoly pecsét: késő ne legyen. Ezt sokan nem értik vagy nem akarják érteni. Azt mondják: Isten nem lehet olyan kegyetlen, hogy valaha is ezt mondja a zörgetőnek - nem ismertek. Félreérthetetlenül és világosan mondja Jézus, hogy eljön az idő, amikor a gazda felkel és bezárja az ajtót. A szeretet min­denkor ítéletté válik, ha visszautasítják. Ez a szeretet örök törvénye­­sten úgy szeret, hogy sem­milyen áldozatot nem sajnált, utánunk jött a mélységbe, meghalt érettünk a kereszten. Er­re a szeretetre válaszolni kell,­­ bűnbá­nattal és hálaadással fogadni. Nagy té­vedésünk, hogy mi az igazságot külön látjuk és a szeretetet is külön látjuk, pe­dig a kettő egy. És itt dereng fel előt­tünk Isten szeretetének egy különös tit­ka. Hála legyen Istennek, még tart a ke­gyelmi idő és most még nem az Ő sze­retete válik ítéletté, hanem az Ő ítéletei válnak az Ő szeretetének csodajeleivé. Mellőzöttség, magány, kudarcok, társa­dalmi, egyházi, nemzeti sorsunk, lé­tünk kudarcai - betegség, szomorúság, halál, Isten ítéletei. De amikor arccal fe­lé fordulunk, hazatalálunk mint tékozló fiú az atyai házba. Egyszerre meglátjuk az ítéletekben, csapásokban az áldást, a veszteségben a nyereséget, a próbatéte­lekben Isten felénk forduló kegyelmét. Valóban szoros kapu ez, de be lehet menni rajta. " Református iskolák indultak... A tanévnyitó istentiszteleten került sor Tatán, a Tatai Református Egyházközség Kenderke Művészeti Iskola tanárainak ünnepélyes fogadalom tételére. Az iskola református iskolaként valóban újnak számít, de már sikeres múltja van. Ta­tán 22 évvel ezelőtt Kun Lajosné tanító kezdte meg - előbb tanórán, majd szakkör­ben - a néptánc és néphagyomány oktatását. Ebből nőtt ki a Kenderke Néptáncegyesület. Nyolc éve alapítványi művészeti iskola ke­retei közt folyik a néptánctanítás, a népdal- és népzeneoktatás, például citera, hegedű és furulya tanszakokon. Ezt a művészeti isko­lát vette át fenntartóként a Tatai Református Egyházközség. Az iskolának az elmúlt tanévben 453 diákja volt. Fesztiválok és versenyek díjai bizonyítják az itt folyó sikeres munkát. A Kenderke diákjai bejárták a Kárpát-me­dencét, megismerték a határon túli ma­gyarság életét, s Európa-szerte bemutatták a magyar tájegységek egyedülálló táncait. Isten és a gyülekezet színe előtt a tan- n­évnyitó Kun Katalin igazgatónő vezeté­sével a teljes tantestület fogadalmat tett. Előtte Márkus Mihály püspök, a tatai gyülekezet lelkipásztora a 150. zsoltár szavait idézte: „Dicsérjétek az Urat! Di­csérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek a hatalínas égboltozaton! Dicsérjétek kü­rtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hár­fával! Dicsérjétek dobbal, körtáncot jár­va, dicsérjétek citerával és fuvolával!...” - Miért lesz egy egyházközségnek néptáncot oktató művészeti iskolája? A gyermek édesanyjától megtanulja anya­nyelvét, a magyar nyelvet. Az iskolában megismerheti népzenei anyanyelvét a magyar népdalkincsen keresztül. De tar­tását, mozgásának anyanyelvét a néptán­con keresztül sajátíthatja el. S a tartás, az egyenesség átvitt értelemben is gerinces­sé formál” - értelmezte Márkus püspök az iskola küldetését. A Református Pedagógiai Intézet megbízott igazgatója a Zsinat Iskolaügyi Osztálya nevében is köszöntötte az új is­kolát a református oktatási intézmények növekvő táborában. Remélte, a tantestü­let is úgy érzi, hogy hazaérkeztek. Jézus azt mondja: „Engedjétek hoz­zám jönni a kisgyermekeket”. Engedjétek hozzám, akkor is, ha ügyetlenek, tökélet­lenek, vásottak, segítségre szorulnak. Jé­zus közelében majd megváltoznak. Krisztus képére formálódnak, reformá­lódnak. Abban a világban, ahol sok csa­ládnak szeme fénye, legnagyobb kincse a gyermek, kapcsoljuk össze a Szentírás két Igéjét: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket... mert ahol a ti kincse­tek van, ott lesz a ti szívetek is.” -s -z Új református általános iskolával gazda­godott a magyar oktatás a 2003/2004. tanévtől Csurgón. A református gimnázi­um vezetése és igazgatótanácsa a fenn­tartó Somogyi Református Egyházme­gye jóváhagyásával általános iskolai ta­gozattal bővítette az intézményt. A 211. tanévét már az új névvel, Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Álta­lános Iskolaként kezdhették meg a taná­rok és a tanulók. Történelmi lépés volt ez, hiszen túl vagyunk már a rendszer­­váltás környéki iskola újraalapítási, újra­indítási hangulaton. Más időket élünk, amikor inkább az iskolák bezárása, mint­sem indítása van napirenden. Csurgón azonban rendületlen hittel tekintenek a jövőbe úgy, mint akik nem csak a szorító gazdasági helyzetet, hanem az Isten ke­gyelmét is látják. Az általános iskolai tagozat induló első és ötödikes osztályai a Fiúinternátus emele­tén kaptak helyet a számukra átépített tan­termekben. Az alagsorban a kicsiknek tor­naszobát alakítottak ki, az oktatást és a művelődést külön könyvtár segíti. A könyv­tár polcai egy várat formáznak, azért az a „Könyv-vár” nevet kapta a könyvtárosok­tól. A tanévkezdés előtt az újonnan érkező gimnazisták ismerkedési Gólyatáborban vettek részt Zselickisfaludon az osztály­­főnökeikkel együtt, míg az általános isko­lások számára a tanítónők és a tanáraik Csurgón szerveztek gólyanapokat. Augusztus 31-én 15 órától kezdődött a rendhagyó tanévnyitó ünnepség a gim­názium épületénél a hagyományos for­mában: az iskolába érkezők egyenként léptek be a Festetics kapun, ahol Szabó Sándor igazgató kézfogással jelképesen az iskola polgáraivá fogadta őket. Közö­sen vonultak át a csurgói református templomba az iskolazászló vezetésével, ahol a tanév igéje, a Márk evangéliuma 1. részének 17. verse: „Jöjjetek utánam és én emberhalászokká teszlek bennete­ket!’­ alapján Battyányi Géza református lelkész, vallástanár szolgált az istentisz­teleten. Kocser Miklós református lelki­­pásztor, az Igazgatótanács elnökének kö­szöntését követően az új diákok műsora következett, majd a tanévet Szabó Sán­dor, az iskola igazgatója nyitotta meg. Az általános iskola avatásakor Szász­falvi László csurgói lelkipásztor, ország­­gyűlési képviselő, az Országgyűlés Em­beri jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának elnöke mondott beszédet. Az ünnepség végén Balogh Tibor nagy­­kanizsai református lelkész, a Somogyi Református Egyházmegye esperese kért áldást az új iskola tanulóira, tanáraira. B. G. A kis elsősök az évnyitón

Next