Reformátusok Lapja, 2018 (62. évfolyam, 1-52. szám)
2018-02-25 / 8. szám
Segítség az anyanyelvi igehirdetésben Diaszpóragondozás. Kiírták a Petőfi Sándor és a Körösi Csoma Sándor Program idei ösztöndíjpályázatait, utóbbi harmincfős egyházi kerettel egészül ki. A jelentkezők kilenc hónapon át segíthetik valamely magyar diaszpóraközösség életét. A diaszpórában élő reformátusok évtizedek óta hűségesen végzik szolgálatukat, sok helyütt hosszú ideig nem volt lelkész, de a közösség nem széledt szét. Gér András zsinati tanácsos azt mondja: most, hogy lehetőségünk van rá, segítenünk kell őket. Nemcsak pályázóként, hanem magánemberként is segíthetünk: a Zsinat elnöksége arra buzdít, hogy minél többen írjuk alá a Minority Safe Pack nevű európai kisebbségvédelmi kezdeményezést, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el konkrét jogi szabályozást a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. Ha elegendő mennyiségű aláírás gyűlik össze, az segíthet a határon túl élő magyar testvéreink helyzetén. Április 3-ig legalább egymillió aláírásnak kell összegyűlnie hét uniós tagállamból. Részletek az 5. oldalon Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet. REFORMÁTUS SZEMMA Emlékezés és hálaadás Ahogy Ravasz László tette a száműzött és vesztőhelyre juttatott politikusokról írva, úgy nekünk is emlékeznünk kell a kommunista diktatúra áldozataira - írja vezércikkében T. Németh László... , 3. oktal KÖZÖSSÉGBEN Magyar református hitvallók az ateista Szovjetunióban Mindennapi néma ölelés, amelynek okáról sokáig nem beszéltek a családban - Horkay Annával a gulágra hurcolt édesapjáról, Horkay Barnáról beszélgettünk... 1 6. oldal Az egyháztörténet bizonyságtétel Noha súlyos következményei lettek az 1948-as évnek, hála Istennek vannak kiváló fiataljaink és családjaink, mert Isten az ura a történelemnek is - mondja az Aranygyűrűs teológiai doktor címmel kitüntetett Horváth Erzsébet... A 7. KÖZÖSSÉGBEN 90 771419856007 Magyar reformációs emlék Genfben Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató és Gabriel de Montmollin múzeumigazgató Nagy István nagykövet jelenlétében elhelyezi Szikszai Heliopoeus Bálint bibliáját a Reformáció Nemzetközi Múzeuma kiállításán Genfben fotó: szűcs gergely Pillantás egy példás életútra Dálsamellék. Átfogó képet ad Ravasz László püspök hihetetlenül gazdag, tartalmas, kilencvenhárom évnyi életútjából a kecskeméti Ráday Múzeumban február 16-án megnyílt kiállítás. Fogarasi Zsuzsa, az intézmény igazgatója felidézi: több mint tíz éve már volt kiállításuk Ravasz Lászlóról, ekkor már sok személyes tárgyát, könyvét beszerezték. Most e tárgyak jól kiegészítik a vadonatúj tabló- és roll-up-vándorkiállítást, amelyet a leányfalui Ravasz László Könyvtár indított útjára. - Megkerülhetetlen, hogy családi szemüvegen keresztül is lássuk a jelentős püspököt, a tudóst, a teológust, a közéleti és irodalmi szereplőt - véli a múzeumigazgató. A tárlat forgatókönyvét Ravaszleszármazottak állították össze: a püspök unokái, Bibó Borbála és Szacsvay Éva, valamint dédunokája, Tegzes Orsolya. Ravasz László egykori lelkész, dunamelléki református püspök nagyméretű kiállított fotója, amelyen Corvin-láncával látható, az 1930-as évekből származik. Az egyházi vezető annak idején az első tíz díjazott között volt, aki megkaphatta az elismerést - külön érdekesség, hogy a tárlatot megnyitó Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, a Kálvin téri gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka a közelmúltban vehette át a Corvin-láncot. A tablók egy része Ravasz László második világháborút követő szerepével foglalkozik. Ekkortájt azon igyekezett, hogy létrehozza a független egyházat, ám az 1948 utáni rendszernek ez nem felelt meg. A püspök úgy látta, személye, tekintélye ily módon nem segítheti egyházát, sőt, egyre inkább irritálja a kialakuló diktatúrát. Ezért úgy döntött, lemond a Zsinat lelkészi elnökségéről, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki székéről, majd a Kálvin téri gyülekezeti lelkészi állásáról is. 1953-ban visszavonult Leányfalura, tovább dolgozott, és ha lehetősége adódott, prédikált. Az 1956-os forradalom idején aztán visszatérhetett Budapestre és a közéletbe, lapot indított, rádiószózatot mondott, és tömött padsorok előtt szolgált a Kálvin téri templomban. A kis enteriőrben a református püspök egykori Bimbó és Ráday utcai dolgozószobájának néhány bútora, karosszéke és lámpája is látható. A tablók mellett hanganyagok és filmek színesítik a tárlatot, szintén a Ráday Múzeum anyagából. A kiállítást általános és középiskolás csoportok múzeumpedagógiai módszerekkel is feldolgozhatják. A kiállítás ideje alatt két kísérő előadást tartanak Kecskeméten: az elsőt február 23-án, pénteken 16 órától ahol Ravasz László szószéki, egyházi és társadalmi hatásairól Literáty Zoltán lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa beszél. Fogarasi Zsuzsa múzeumigazgató szerint a múzeumba látogatók már csak hallomásból tudják, mekkora hatású igehirdető volt Ravasz László, ezért „ennek tudományos kibontása érdekesnek ígérkezik”. A másik előadást a püspök unokája, Szacsvay Éva néprajzkutató tartja március 2-án 16 órától Leányfalui évek, emlékezés nagyapánkra, ifjúkorunkra címmel. A kiállítás március 15-ig látható Kecskeméten, majd pedig a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményében állítják ki Pápán. HEGEDŰS M. Március 15-ig látható a kiállítás Kecskeméten