Regélő, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)

1836-12-08 / 98. szám

98 Megjelen­t áriával egy­ütt hetenként kétszer vasárnap és csötörtökön. Fél évi díjja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegye­denként is válthatnak példányt. A’folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p.p. Pesten csütörtökön december ELBESZÉLÉS. A’ társas kocsi. izegzet.­ Az alatt, mig a’ kimerithetlen tüdejír hős hibázhatlan gyógy­szereit raltá­ ki, ama vastag ur és asszony, kik közé szorítva átkoz­tam a’ sajtó­szabadságot, igen érdekes párbeszédbe ereszkedék. A’ kövér úr elbeszéld uszkárja biogr­aphiáját minden mesterségeivel együtt; levétette általa kalapját, m­elly a’mesterség-csinálónak nagy buzgalma közben a’ kerékvágásba esék, ’s a’ rajta keresztül ment ke­rék által ostyává zuzatott. Most a’ kutyát beszéltette gazdája, ’s az uszkár olly hatalmason ugatott, hogy még mindent tudó encyclopädiai szónokunkat is hallgatásra kényszerité. — Magamban sok Bellini- Donizetti-Ilicci operája dalnokának illy hathatós kutya-mellet óhaj­tok. — Most következtek a’ vastag ur által elbeszélt „Pudleriana­k és Monsieur Fripon-nak nevezetes caracter-vonásai; szóval egy hu­­morista-szerkező, ha e’ kocsiban velünk ült volna, sokat gy­úrt­­ hét vala „kutyaságos44 czikkelyének megtöltésére. — Az e’ becses és fontos kutyasági közleményekért lekötelezett asszony ellenben ama kis gyermekeinek életükből kivont legérdekesb történetek elbeszélé­sével mulattató a’ vastag urat, kiknek száma nem volt kevesebb , mint valamelly szonett sorokat számlál, ’s kik közül a’ jelen volt gyermek, házassági szerelmének legújabb kiadása, éppen most esett túl a’ szamár-huruton. Tizen négy sarjadékának mindenikéről olly lélekismerettel tudá elmondani betegségeik egész fok­ létráját ’s olly élénken lefesteni, a’ cseppek , porok , gyógyszer- üvegek, borítékok és főzvények egész sorát elbeszélni , hogy én már egész testemen kezdém érezni a’ csótánt, himlőt, verest, és skarlát-lázt. E’ közben szerencsémre a’ kocsi elején támadott iszonyú lárma félbeszakasztá ezen undorító, kutyaságos, és gyermekies mulatságot. A’ kézmives és katona egész társaságunk fölött kiterjesztvén kai jó­kat egymásnak fejét ragadák­ meg, ’s én gyanitám, hogy czivódásba keveredtek, melly­el tömve volt Noé-bárkán levőkre nézve kár nél­kül nem olly könnyen csendesü­lend­ le. Azonban ez csak két fiatal-

Next