Regélő, 1838. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)
1838-09-27 / 77. szám
landiak protestáns hitvallásban neveltetek gyermekeiket, ez oknál fogva ( 1624-iki május 15-ikén) az uradalomban létezett összes protestáns papság kiparancsoltatott. Günther superintendensen’s reichenbergi papon kivül, még 15 plebárus volt a’ környék faluiban; honnan láthatni, hogy csupán egy uradalomból 18 papnak kelle távoznia. A’ friedlandi superintendenst nehány száz hallgatója kisérte el a’ kumnersdorfi dombig, hol ő az utósó prédikácziót tartotta előttek, ’s ezután elbocsátá őket. Mindezekből csak az valósul, hogy Waldstein egy gondolkozásé volt ekkor még 2-dik Fülöp spanyol királylyal, ki a’ német alföldre nézve hidegvérrel azon ítéletet ejté , hogy könnyebben esik neki egy szép országot örökre elveszteni, mint sem eretnekeken uralkodni. Friedland uradalom 1625-ben emeltetek herczegségre, ’s Waldstein sok más szabadalma mellett a' pénzverési jogot is megnyerte , mit ő azután szorgalmasan használt is. Ez időtől fogva a’ történetben csaknem mindig Friedlandinak nevezik őt. Mind e’ mellett is úgy látszik, hogy maga Friedland nála nem volt kedves emlékezetben; ő cseh uradalmainak majd csak mindegyikében, például Gitschinben, és Reichenbergben, külön épitvényeket emeltetvén, Friedlandban nevezetes változást nem tön A’ fegyverkamara egyedül , ugy szóllván, azon egy épület, mellyet felmutathatni tőle, mint emléket. Miféle volt egyébiránt uralkodása mint földes urnak, ’s milly felbőszültséggel ’s kegyetlenül szokott bánni alattvalóival; arról Friedland maga ugyan nem, de a' már többször említett fleichenberg nagyon közel volt véres példát felmutathatni. Stommaus András egy katholikus lelkész, 1631-iki november 15-ikén megtámadtatok gonosztevőktől, kiraboltatott, ’s meggyilkoltatott. Nem nehéz azon gondolatra jutni, hogy e’ gazság gyanújának azon protestánsokra kellett esnie , kik innen rögtön megszöktek. E’ történet a’ herczegnek is meghozatott , ki éppen akkor Gitschinben tartozkodik , ’s első parancsa — nem talán az volt, hogy e’ meggyilkolás miatt szigorú vizsgálat tétessék, hanem inkább az, hogy 2 vagy 3 csapat horvát vitéz küldettessék oda más katonasággal együtt, kiknek tisztében állott, a’várost 4 szögén felgyújtani, ’s fiatalt és öreget lekonczolni. Ezen hős tett végrehajtásául már sorba kezdett állni a’ katonaság; azonban a város szerencséjére valamelly Fritsch nevű képiró, ki reichenbergi születésű volt, éppen akkor Gitschinben tartózkodott, hol neki a’ várkastély szobáit kellő kifesteni; ez gyorsan tudtára adata polgártársainak a’ közelitő nagy veszélyt. Az oda érkezett követek kérelmi írásaikkal, mellyek siránkozó hangon voltak feltéve, még inkább pedig tanácsosainak kérelmei, kik most még merészeltek szót ejteni ez iránt, végre arra bírták Waldstein grófot, hogy esztelen