Regélő, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1840-06-25 / 51. szám
Ale ét Sforza. (Folytatása.) XL Bianca. Látjuk, hogy a’ fejedelem Biancával terveiben mind inkább közéig a’ czélhoz. A’ legfőbb akadály, az atya, elmozdittatott;a’ hölgy védtelen volt, ’s csak egytől fél, és ez is a’ magas barna férfia volt. Anastasiónak ezeret ígért, ha élve börtönébe hozza azt, ’s még eddig legkisebb nyomára sem akadhattak. Anastasio cselnöklete szerint a’ fejdelem egy költséges boltozatot vezettet e föld alatt a’Ricciardik palotájáig; ezt kérdé a’ fejdelem a’ második szakaszban. Ez elkészült, ’s alig várta a’ fejdelem a’ tiz órát; a’ néma kíséretében sietett a’ boltozaton keresztül a’ fallépcsőkig. — „Alant várj!“ — suga a’ némához, ’s az biczentve távozott, ő pedig alig vetve egy két pillantatot a’ gazdag bútorzatoi teremekre, a’ mákonyzott szobahölgy mellett könnyen becsúszott Bianca szobájába. Angyali nyugalom virasztott az alvónak vonalain; a’ fejdelem keblét tiszteletre indító borzalom futotta át a’ vétektől, mire szilaj szenvedélyei őt ösztönzők. Lehajolt a’ hölgyhöz, ’s csókot nyomott a’ nyugalmas arczokra. A’ hölgy felébredt, ’s ijedve kapott a’ csengetyű után. „Csendesen Bianca! a’ házban minden alszik“ — mond a’ fejdelem , viszszatartóztatva a' hölgy kezét, s csókot nyomva arczára. ,Vissza szemtelen zsarnok ; vissza atyám gyilkosa ; átkot kiált rád Ricciardi Bianca. — mond a’ hölgy, ’s vonaladban valami ellenállhatlan magasztos méltóság ült, mi alázva távulitotta Milano fejdelmét. „Bianca! még egyszer térdel előtted Galeazzo Sforza , megvetve Amadé Bonát, Savoya herczege húgát, és esdekel szerelmedért!“— mond hévvel a’ fejdelem. Pesten csütörtökön junius 25-é n 1840* Metztelen társával együtt hetenként hétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi dijjal helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul, postán (i ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. X fi