Regélő, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)

1840-06-25 / 51. szám

A­­le é­t Sforza. (Folytatása.) XL Bianca. Látjuk, hogy a’ fejedelem Biancával terveiben mind inkább közéig a’ czélhoz. A’ legfőbb akadály, az atya, elmozdittatott;a’ hölgy védtelen volt, ’s csak egytől fél, és ez is a’ magas barna férfia volt. Anastasiónak ezeret ígért, ha élve börtönébe hozza azt, ’s még eddig legkisebb nyomára sem akadhattak. Anastasio cselnök­­lete szerint a’ fejdelem egy költséges boltozatot vezettet e föld alatt a’Ricciardik palotájáig; ezt kérdé a’ fejdelem a’ második sza­kaszban. Ez elkészült, ’s alig várta a’ fejdelem a’ tiz órát; a’ néma kíséretében sietett a’ boltozaton keresztül a’ fallépcsőkig. — „Alant várj!“ — suga a’ némához, ’s az biczentve távozott, ő pedig alig vetve egy két pillantatot a’ gazdag bútorzatoi teremekre, a’ mákony­­zott szobahölgy mellett könnyen becsúszott Bianca szobájába. Angyali nyugalom virasztott az alvónak vonalain; a’ fejdelem keblét tiszteletre indító borzalom futotta­ át a’ vétektől, mire szilaj szenvedélyei őt ösztönzők. Lehajolt a’ hölgyhöz, ’s csókot nyo­mott a’ nyugalmas arczokra. A’ hölgy felébredt, ’s ijedve kapott a’ csengetyű után. „Csendesen Bianca! a’ házban minden alszik“ — mond a’ fejde­lem , viszszatartóztatva a' hölgy kezét, s csókot nyomva arczára. ,Vissza szemtelen zsarnok ; vissza atyám­ gyilkosa ; átkot kiált rád Ricciardi Bianca. — mond a’ hölgy, ’s vonaladban valami el­­lenállhatlan magasztos méltóság ült, mi alázva távulitotta Milano fejdelmét. „Bianca! még egyszer térdel előtted Galeazzo Sforza , megvet­ve Amadé Bonát, Savoya herczege húgát, és esdekel szerelmedért!“— mond hévvel a’ fejdelem.­ ­ Pesten csütörtökön junius 25-é n 1840* Metztelen társával együtt hetenként hétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi dijjal helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul, postán (i ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. X fi

Next